TALAJNEDVESSÉG

A szigetközi talajnedvességmérő hálózatból a fenékküszöb feltételezett hatásterületébe esők közül kiválasztottak kerültek az adatcserébe.

A monitoringrendszer felülvizsgálata során a talajnedvesség mérőhelyek új, egységes jelölést kaptak. Az új jelek az alábbi táblázat első oszlopában láthatók. Földrajzi koordinátáikat 2007-ben újra mértük, néhány esetben helyesbítettük.

A mérések szabványos módon, SMM-001 típusú, kapacitív elven működő mélyszondás műszerrel történtek. Az adatok a 10 cm-es mélységenként mért - térfogatszázalékban kifejezett - teljes nedvességtartalmat mutatják.

Megjegyezzük, hogy célszerű lenne Campbell FD-elvű, korszerű műszereket telepíteni az alábbi mérőhelyeken (jelenleg is mért, adatcserébe tartozó állomások): T03 (Dunakiliti, 2617), T16 (Dunasziget, 9994), T09 (Püski, 4501), T18 (Lipót, 9995).

2012-ben mértük és értékeltük a vízpótlás magyar-szlovák közös monitoringjához szükséges talajnedvesség-adatokat. A költségeket intézményünk fedezte. Bár a munkára sem felkérést, sem pénzügyi támogatást nem kaptunk, ennek ellenére szolgáltattuk a Nemzeti jelentéshez - az adatokkal együtt - a szokásos részjelentést.

A Szigetköz térség környezeti megfigyelésével kapcsolatos feladatok ellátására kötött 10452/2014/KTF szerződés alapján a következő munkákat végeztük el:

2013-ban a mérőhelyeket és a műszereket rendszeresen ellenőriztük és karbantartottuk.

2013. augusztus 22-én nedvességméréseket végeztünk, a 2013. júliusi munkacsoport konferencián tett vállalásunknak eleget téve. A méréseket 2013. október 11-én, a klasszikus tenyészidő lezárultával, megismételtük.

2014. márciusban a talajok induló nedvességkészletének megállapítására egy mérést végeztünk.

A mért eredményeket a mellékelt adattáblázatok tartalmazzák.

A mintavételi pontok helyzete, jellege, mérési eredmények

A mérőpontok helyzete és jellege az 1997. évi, korábbi eredményei az előző évek jelentéseiben részletesen leírásra kerültek.

A 2013. augusztus és 2014. március közötti mérési eredményeket befolyásoló tényezők rövid elemzése a következő:

A meteorológiai adatokat az Országos Meteorológiai Szolgálat Mosonmagyaróvári mérései alapján közlöm.

2013-ban Mosonmagyaróváron augusztusban 94, szeptemberben 78, októberben 18, novemberben 94, decemberben 9 mm eső volt.

2014. januárban, februárban és márciusban14, 46 és 10 mm volt a csapadék mennyisége.

Októbertől márciusig, a klasszikus tenyészidőszakon kívül 192 mm csapadék volt.

A dunaremetei főmedri vízmérce adatait - a számításokhoz alkalmas formában - a www.szigetkoz.biz honlap tartalmazza.

2013-ban a júniusi árvíz után apadás indult el. Augusztusban az átlagos vízszint Dunaremetén 83 cm (2012: 47 cm), szeptember hónapban 83 cm (2012-ben is 83 cm) volt. Szeptember végén egy kis árhullám vonult le, mely 20-án 209 cm-rel tetőzött.

A vegetációs időszakon kívüli hónapokat (A vizsgálati időszakban 2013. október, november, december, 2014. január február, március) folyamatos kisvizek jellemzik. A havi átlagértékek: 42, 40, 33, 34, 31, 35 cm. A 2012. októberétől 2013. márciusig az értékek a következők voltak: 29, 24, 42, 71, 65, 56 cm.

T-02 mérőhely

A mérőhely talajának nedvességtartalmát a csapadék- és az időjárási viszonyok határozzák meg. A talajvíz elhelyezkedése általában az alsóbb rétegek nedvességtartalmát befolyásolja. A mérőhely a mentett oldali vízpótló ág vonzáskörzetében van, melynek vízszintemelő hatása csupán mérsékelt.

A felszín alatti 1 méterig tartó talajrétegben a nedvességtartalom a csapadékviszonyoktól függött. 2013-ban a klasszikus tenyészidőszak zárultakor átlagértéke 13,5, a 2014. március végi méréskor átlagértéke 14,4 térfogat% volt

Az 1,1-3,0 méter közötti mélységben 2013-ban a klasszikus tenyészidőszak zárultakor a talajnedvesség átlagértéke 18,1, a 2014. március végi méréskor átlagértéke 14,3 térfogat% volt.

T-03 mérőhely

A Dunától távolabb, a Zátonyi Duna-ág jobb partján található Dunakiliti község határában. Humuszos öntés talaja 350 cm mély, alsó rétege homokos.

A felszín alatti 1 méterig tartó talajréteg átlagos nedvességtartalma a klasszikus tenyészidőszak zárultakor 21,7, a 2014. március végi méréskor átlagértéke 22,4 térfogat% volt.

Az 1,1-3,0 méter közötti mélységben a talajnedvesség átlagértéke 2013-ban a klasszikus tenyészidőszak zárultakor 19,0, a 2014. március végi méréskor 16,1 térfogat% volt.

T-04 mérőhely

A dunaremetei felszíni mérce adatai jól jellemzik a talajvízszinteket. A fedőréteg átlagosan 180 cm vastag. A Duna elterelése előtt a talajvíz meghatározó szereppel bírt a sekély fedőrétegű terület nedvesítésében.

A felszín alatti egy méterig a talajnedvesség átlagértéke 2013-ban a klasszikus tenyészidőszak zárultakor 18,0, a 2014. március végi méréskor 23,9 térfogat% volt.

Az 1,1-1,4 méterig terjedő mélységben talajnedvesség átlagértéke 2013-ban a klasszikus tenyészidőszak zárultakor 13,3, a 2014. március végi méréskor 12,6 térfogat% volt.

T-06 mérőhely

A szivárgócsatorna mellett fekvő tábla talajvízszintjét a fenékküszöb hatása emelte, de az továbbra is a 240 cm vastag fedőréteg alatt, a kavicságyban maradt.

A felszín alatti egy méterig a talajnedvesség átlagértéke 2013-ban a klasszikus tenyészidőszak zárultakor 16,8, a 2014. március végi méréskor 18,1 térfogat% volt.

Az 1 méter alatti mélységben talajnedvesség átlagértéke 2013-ban a klasszikus tenyészidőszak zárultakor 13,3, a 2014. március végi méréskor 12,6 térfogat% volt.

T-09 mérőhely

2008-ban került az adatcserébe. A Dunától két kilométerre található Kisbodak község határában. Talaja terasz csernozjom. 145 cm alatt homokos kavics található.

A felszín alatti egy méterig a talajnedvesség átlagértéke 2013-ban a klasszikus tenyészidőszak zárultakor 21,3, a 2014. március végi méréskor 26,2 térfogat% volt.

Az 1,1-1,4 méterig terjedő mélységben talajnedvesség átlagértéke 2013-ban a klasszikus tenyészidőszak zárultakor 15,5, a 2014. március végi méréskor 16,8 térfogat% volt.

T-10 mérőhely

A Duna vízvisszavezetésének hatása itt erősen érvényesül. A talajvíz szintjének alakulása szorosan összefügg a Dunáéval (a védtöltéshez közeli mérőhely).

A felszín alatti egy méterig a talajnedvesség átlagértéke 2013-ban a klasszikus tenyészidőszak zárultakor 25,2, a 2014. március végi méréskor 34,4 térfogat% volt.

Az 1,1-2,0 méterig terjedő mélységben talajnedvesség átlagértéke 2013-ban a klasszikus tenyészidőszak zárultakor 26,0, a 2014. március végi méréskor 27,2 térfogat% volt.

T-11 mérőhely

2009-ben került az adatcserébe. A Dunához, illetve annak hullámtéri mellékágaihoz közeli és a mentett oldali Pontyos-Örvényi csatorna partján található. Előbbiek vízszintváltozását gyorsan követi a talajvízé, bár jelentősen mérsékelve a csúcsokat és a völgyeket. A terasz csernozjom talajtípusra jó vízgazdálkodás és mély fedőréteg (325 cm) jellemző. (A 90-100 és a 250-270 cm közötti nagyon durva homok nem kívánatos, mert fékezi a kapilláris vízpótlást.)

A talajvíz június-júliusban a mélyebb talajrétegeket nedvesítette.

A felszín alatti egy méterig a talajnedvesség átlagértéke 2013 októberben 25,7, a 2014. március végi méréskor 25,5 térfogat% volt.

Az 1,1-2,7 méterig terjedő mélységben talajnedvesség átlagértéke 2013-ban a klasszikus tenyészidőszak zárultakor 27,9, a 2014. március végi méréskor 26,7 térfogat% volt.

T-12 mérőhely

A mérőhely viszonylag távol van a Dunától, ezért annak nívóját a talajvíz késleltetve és tompítottan követi. A közeli vízpótló mellékágnak csak minimális hatása lehet a talajvízszintekre. A fedőréteg átlagosan 295 cm vastag.

A felszín alatti egy méterig a talajnedvesség átlagértéke 2013 októberben 13,8, a 2014. március végi méréskor 17,0 térfogat% volt.

Az 1,1-2,8 méterig terjedő mélységben talajnedvesség átlagértéke 2013-ban a klasszikus tenyészidőszak zárultakor 28,6, a 2014. március végi méréskor 24,6 térfogat% volt.

T-15 mérőhely

A mérőhely a mentett oldalon, vízpótló ág mellett található.

A felszín alatti egy méterig a talajnedvesség átlagértéke 2013 októberben 32,3, a 2014. március végi méréskor 34,7 térfogat% volt.

Az 1 méter alatti mélységben talajnedvesség átlagértéke 2013-ban a klasszikus tenyészidőszak zárultakor 34,7, a 2014. március végi méréskor 35,0 térfogat% volt.

T-16 mérőhely

A megfigyelőhely hullámtéri erdőben található.

A felszín alatti egy méterig a talajnedvesség átlagértéke 2013 októberben 19,4, a 2014. március végi méréskor 21,9 térfogat% volt.

Az 1,1-3,0 méterig terjedő mélységben talajnedvesség átlagértéke 2013-ban a klasszikus tenyészidőszak zárultakor 25,2, a 2014. március végi méréskor 20,3 térfogat% volt.

T-17 mérőhely

A megfigyelőhely hullámtéri erdőben található.

A felszín alatti egy méterig a talajnedvesség átlagértéke 2013 októberben 13,8, a 2014. március végi méréskor 18,3 térfogat% volt.

T-18 mérőhely

A megfigyelőhely hullámtéri erdőben található a hullámtéri vízpótló főág mellett.

A felszín alatti egy méterig a talajnedvesség átlagértéke 2013 októberben 19,5, a 2014. március végi méréskor 21,2 térfogat% volt.

Az 1,1-2,7 méterig terjedő mélységben talajnedvesség átlagértéke 2013-ban a klasszikus tenyészidőszak zárultakor 26,7, a 2014. március végi méréskor 26,4 térfogat% volt.

T-19 mérőhely

A megfigyelőhely hullámtéri erdőben található. A két vízpótló mellékág közötti mérőhely kellő nedvesítését a vízpótlás nem tudja megfelelő szinten biztosítani. Itt a vízpótlás alulról nincs megtámasztva, s az Öreg-Duna leszívó hatása érvényesül.

A felszín alatti egy méterig a talajnedvesség átlagértéke 2013 októberben 14,8, a 2014. március végi méréskor 23,8 térfogat% volt.

Az 1,1-2,0 méterig terjedő mélységben talajnedvesség átlagértéke 2013-ban a klasszikus tenyészidőszak zárultakor 12,8, a 2014. március végi méréskor 15,8 térfogat% volt.

T-20 mérőhely

A megfigyelőhely hullámtéri erdőben található.

A felszín alatti egy méterig a talajnedvesség átlagértéke 2013 októberben 16,0, a 2014. március végi méréskor 16,1 térfogat% volt.

Az 1,1-2,0 méterig terjedő mélységben talajnedvesség átlagértéke 2013-ban a klasszikus tenyészidőszak zárultakor 21,1, a 2014. március végi méréskor 21,2 térfogat% volt.