A FELSZÍNI VIZEK MINŐSÉGE

A 2012. évben folytatódtak a Duna 1843 fkm szelvényében 1995. júniusban megvalósult ideiglenes fenékküszöb hatásterületén az 1995. évi szlovák-magyar közös Megállapodás szerint kijelölt nyolc felszíni víz mintavételi helyen a Megállapodás Szabályzatában meghatározott vízminőségi mérések, valamint a 2001 évi Közös Éves Jelentés ajánlásainak megfelelően kijelölt három új mérőhelyen, ahol a vízminőség mérése kiegészítésre került.

A megfigyelő rendszer 11 mérőhelyének helyszínrajza és az azonosításukra szolgáló EOV rendszerű földrajzi koordináták listája a Jelentés része.

A közös Megállapodásban rögzített mérőhelyek vízminőség vizsgálati adatait, valamint a fitoplankton, fitobentosz, makrofita, makrozoobentosz és a mederüledék vizsgálatok eredményeit 2012. évre vonatkozóan a II. sz. melléklet táblázatai tartalmazzák.

A vízterek vízminőség jellemzése

A mérőhelyek vízminőségének értékelése egyrészt a közös megállapodás alapján a Magyar - Szlovák Határvízi Bizottság Vízminőségvédelmi Albizottságának 78. tárgyalásáról készült Jegyzőkönyv (Szlovákia, Selmecbánya, 2003. december 8-12.) 2. sz. mellékletét képező Szabályzat vízminőségi határértékrendszer figyelembevételével történt, amely ötosztályos rendszerű.(1. táblázat). A vízminőségi osztályok megnevezése az alábbi: I.-kiváló, II.-jó, III.-mérsékelt, IV.-gyenge, V-rossz.

Másrészt a Magyar - Szlovák Határvízi Bizottság Vízminőségvédelmi Albizottságának 88. tárgyalásáról (Szlovákia, Tatranska Strba 2008. november 24.-27.) készült Jegyzőkönyvben a Felek megállapodtak abban, hogy a felszíni vizek ökológiai állapotának bemutatása a 2000/60 EK (Vízkeretirányelv) irányelvben foglaltak alapján történik. A Jegyzőkönyv 3.b pontja értelmében "a Felek elvégzik az eredmények kiértékelését a nemzeti módszertanok és minősítési sémák szerint, ezt követően összehasonlítják ezek eredményeit.

Nemzeti módszertan:

A felszíni vizek állapotát víztest, ill. vízgyűjtő-szinten kell bemutatni, az ökológiai állapot jellemzésével, amely a biológiai és a biológiai szempontból releváns fiziko-kémiai minősítési elemek, a hidromorfológiai mutatók, valamint a kémiai minősítési elemek eredményeinek összehangolt értékelése alapján történik.

A Víz Keretirányelv (továbbiakban: VKI) értelmében az öt osztályos minősítési rendszerben az 5. osztály a rossz, a 4. osztály a gyenge, a 3. osztály a közepes, a 2. osztály a jó, míg az 1. osztály a kiváló ökológiai állapotnak felel meg.

A Víz Keretirányelv az ökológiai állapot meghatározásánál figyelembe veszi a releváns biológiai elemek, fiziko-kémiai elemek, ill. a hidromorfológiai paraméterek, egyéb specifikus szennyezők (fémek), veszélyes anyagok (elsőbbségi lista) állapotát is.

Biológiai minősítési elemek: Fitoplankton, fitobentosz, makrofita, makrozoobenton, halak, melyekre 5 osztályos minősítést dolgoztak ki.

A fizikai-kémiai minősítési elemekre 3 osztályos (kiváló, jó, nem éri el a jó állapotot) a minősítés.

A hidromorfológiai minősítési elemekre 5 osztályos minősítési rendszert dogoztak ki.

Egyéb specifikus szennyezők (fémek) és a veszélyes anyagok esetében a minősítés jó, ha nem lépte át a határértéket, nem jó, ha átlépte a határértéket.

Az ökológiai állapotértékelés során a fentiekben felsorolt minősítési elemek eredményeit az "egy rossz mind rossz" elv alapján értékeltük.

1. ábra
Az ökológiai állapotértékelés sémája [1]

A Jelentésben értékelt minősítési elemek jellemzése

Biológiai elemek minősítése

A hidrobiológiai elemek közül a fitoplankton és fitobentosz vizsgálatára került sor.

a.) Folyóvízi fitoplankton minősítési rendszer

A magyar fitoplankton minősítési rendszer alapja a HRPI multimetrikus index, amelyet a fitoplankton mennyiségi és minőségi viszonyait jellemző két metrika normalizációjával és kombinációjával dolgoztak ki.

A mennyiségi viszonyok leírására az egységnyi térfogatra megadott biomassza vagy a klorofill-a tartalom típus-specifikus értékeit, ill. ezek normalizált EQR értékeit alkalmazzák.

Az osztályhatárok megadása a statisztikai adat-elemzést követően az alábbiak szerint történt:

Medián - kiváló/jó, 75 percentilis - jó/közepes, 90 percentilis - közepes/gyenge, 95 percentilis - gyenge/rossz.

A Duna esetében nem volt lehetséges referencia-helyek kijelölésére, a határértékek adatelemzéssel és szakértői becsléssel állapították meg.

A minőségi viszonyokat jellemző metrika alapját a Reynolds féle funkcionális csoportok (kodonok) az ezekhez tartozó környezeti feltételek mintázatai, ill. az ezek értékelésére kialakított Q index jelenti.

A HRPI multimetrikus index alapú éves értékelés az adott év vegetáció-periódusbeli (5-10. hónap) mintáinak minősítésével, ill. azok indexértékeinek átlagképzésével történt.

b.) Folyóvízi fitobentosz minősítési rendszer

A bentikus kovaalgák eredményeinek értékelése az IPS index alapján történik a Duna esetében, ill. a többi folyóvíz-típus esetén az IPSITI multimetrikus index alapján, amelyet három kovaalga-index (IPS+SID+TID) kombinációjával alakítottak ki.

Minden folyótípus esetében Pearson korrelációt számoltak a kémiai változók és az egyes kovaalga indexek között. A SID szaprobitás index, a TID trofitás index az IPS integrált szennyezettségi index, ill. e három indexből képzett multimetrikus index mutatta a legszignifikánsabb korrelációt.

Az öt osztályos típus-specifikus EQR határokat normalizálás útján határozták meg úgy, hogy azok értékei 0 és 1 közé essenek, azonos osztályközökkel.

c.) Folyóvízi makrozoobenton minősítési rendszer

A 2012. évi makrozoobenton eredmények a 2012. év folyamán kidolgozott HMMI ( Hungarian Macroinvertebrate Multimetric Index) új minősítő nemzeti módszer alapján lett értékelve. A módszer megfelel a VKI előírásainak, tesztelése az EC GIG folyós munkacsoportján belül megtörtént, a módszer interkalibrált.

A Multimetrikus Makrozoobenton indexcsalád öt indexet tartalmaz "hegyi típus(HMMI_m), dombvidéki kis és közepes vízfolyás típus (HMMI_sc)(12), dombvidéki nagy vízfolyás típus (HMMI_lc)(14), síkvidéki kis és közepes vízfolyás típus (HMMI_sl), síkvidéki nagy és nagyon nagy vízfolyás típus"(HMMI_II)(23).

Az egyes indexek számítása a módszertanban meghatározott képlet alapján statisztikai elemzés eredményeként kapott határértékek figyelembevételével történt. A számított HMMI index alapján öt osztály adódik.

d.) Folyóvízi makrofiton minősítési rendszer

A felszíni vizek makrofiton alapján végzett hidrobiológiai minősítése a német Referencia Index (RI) alapján került kidolgozásra. Az RI számítása az alámerült, szabadon úszó, gyökerező hinarak, illetve az iszap-és mocsárinövények adatai alapján történik. A minősítés az RI által megkövetelt makrofiton fajlistán alapul, amely indikációs kategóriákba (A,B,C) sorolja a fajokat. A minősítés során kizárólag a Kohler-módszeren alapuló gyűjtés során szerzett adatok kiértékelése történik. Nagy folyók esetén ahol a vízben hínár és mocsári vegetáció nem fordul elő, a makrofita mintavétel nem releváns.

A folyóvizek esetén a víztest típusok besorolása MRKS-hegyvidéki meszes és szilikátos aljzatú rhitrális jellegű patakok (1,2 típus), LmRw-alföldi közepes méretű folyók (6,10,13,19), SRw-alföldi kisméretű folyók (3-5,8,9,11,12,15-18,21-22) kategóriákba történik.

A minősítési határértékek az alábbiak szerint alakulnak:

Fizikai-kémiai minősítés

Az osztályhatárokat a vízfolyásoknál és a tavaknál is az éves átlagokra vonatkozóan adtuk meg. A jó/kiváló állapotra vonatkozó osztályhatár az adott típusra jellemző referencia koncentráció és a hazai vizekben előfordult koncentrációk 30%-os percentilise közötti érték. A jó/közepes határokat típus csoportonként a biológiai validáció figyelembe vételével történt. (2. táblázat).

Az ökológiai állapotot támogató fizikai-kémiai elemek minősítése határérték táblázatot Magyar - Szlovák Határvízi Bizottság Vízminőségvédelmi Albizottságának 89. tárgyalásáról Certovicán készült Jegyzőkönyv 2/65. számú táblázata tartalmazta. (A táblázat a 2010. március 9.-én megjelent 5.2 háttéranyag a VGT 5. fejezetéhez "Felszíni víztestek jó állapotához tartozó fizikai-kémiai és kémiai határértékek és minősítési rendszer" alapján síkvidéki kisvízfolyások (11,12,15,18 típus) esetén ortofoszfát-P és összes P komponensre aktualizálva lett- és az Albizottság 91. tárgyalásán /Velky Meder 2010. május 3.5./ már ezen módosítás figyelembevételével történt az osztályba sorolás.)

Az elemenkénti osztályozás éves átlagérték alapján három fokozatú skálán történik (2-kiváló, 1-jó, 0-nem éri el a jó állapotot).

A fizikai-kémiai állapotra jellemző osztály megállapítása a csoportonként meghatározott osztályátlagok minimumából kerül meghatározásra (kiváló állapot :osztály_min >= 1,5; jó állapot: osztály_min >= 0,5; nem érte el a jó állapotot: osztály_min <0)

Egyéb specifikus anyagok (fémek)minősítése

A króm, cink, arzén, réz elemekre az EU nem ad meg felszíni vízminősítési határértékeket, az ICPDR is csak célértékeket alkalmaz a Duna-medencei nemzetközi vízminőségi monitoringrendszer eredményeinek feldolgozásához. A hazai vizekre a korábban már alkalmazott, a "Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés" MSZ 12749 szabvány II. vízminőségi osztályához tartozó határértékeket tekintettük mértékadónak az oldott króm, cink, arzén, réz 90 %-os tartósságú koncentrációi alapján történő minősítéshez. A krómra, cinkre, arzénre, rézre, meghatározott határértékek (nemzeti EQS) a 3. táblázatban találhatók.

A felszíni vizek minőségének értékelését mindkét módszertan alapján elvégeztük.

I. Felszíni vízminőség értékelése a Szlovák-Magyar Határvízi Bizottság Vízminőségvédelmi Albizottságának 78. tárgyalásán meghatározott határértékrendszer (10 %-os és 90%-os mértékadó érték) figyelembevétele alapján

A 11 mintavételi hely mérési eredményekeinek a 90 %-os mértékadó érték (oldott oxigén esetén a 10%-os mértékadó érték) alapján az 1. táblázatban megadott osztályhatárérték figyelembe vételével történő vízminőségi osztályba sorolását a 4. táblázat mutatja be.

A táblázat valamint az értékelést segítő grafikonok alapján a felszíni vízminőség alakulásával kapcsolatban az alábbi megállapítások tehetők.

Alapvető fizikai és kémiai paraméterek

Vízhőmérséklet

A vizsgált vízterületeket a tavaszi csapadékos időjárás következtében a vegetációs időszak kezdetén átlagosan 11-14 0C közeli vízhőmérsékletekkel lehetett jellemezni.

A vizsgált vízterek hőmérsékletének alakulása a hidrológiai évben egymáshoz nagymértékben hasonló volt, amit a mellékelt ábrák is szemléltetnek. A mért vízhőmérsékleti mértékadó értékei jellemzően jó-kiváló vízminőséget mutattak.

pH

A víz lúgosodása az elmúlt években a vízterületek tavaszi algásodása idején jelentkezett, a legnagyobb pH értékek április-május hónapban fordultak elő valamennyi víztérben.

A szelvényekben mért pH értékek az évben jó osztályba voltak sorolhatók.

Fajlagos elektromos vezetőképesség

A fajlagos elektromos vezetőképesség értékek a vízterületen 27,0-59,0 mS/m közötti tartományban ingadoztak. Általánosan megállapítható, hogy a sótartalom tavasszal feldúsult, legkisebb értékek pedig nyáron fordultak elő. A vízpótlással érintett hullámtéri területek sótartalom változása a Duna főágéval megegyező volt. Továbbra is a legstabilabb sótartalom a szivárgó (Rajka, II. zsilip) vízre jellemző. A mértékadó értékek alapján a 11 mérőhely II. osztályba tartozik.

Lebegőanyagok

A Duna főág és mellékágrendszer vízterületeinek lebegőanyag tartalma csak az árhullámok idején emelkedett meg. A vizsgált időszak során mért értékek 2-208 mg.l-1 között váltakoztak. A legmagasabb értékek a nyári időszakban fordultak elő. A legtisztább víznek továbbra is a szivárgó víz (Rajka, II. zsilip) minősült.

A vízterek a mértékadó érték alapján jellemzően mérsékelt minősítésűek, kivétel a Véneki szelvény, ami gyenge besorolást kapott, illetve a Szivárgó-csatorna II. zsilip kiváló minősítése.

A Duna főág lebegőanyag tartalmának változásait elemezve megállapítható volt, hogy az elterelés előtti 4 évben mért átlagos lebegőanyag tartalomhoz képest jelentősen lecsökkent az utolsó években mért átlagos koncentráció, ami a Csúnyi tározó ülepítő hatásaként értelmezhető.

Tápanyagok

Ammónium

A vizsgált mintavételi helyeken az előző évhez hasonlóan egész év során jellemzően I. osztályúnak minősíthető.

Továbbra is a vizsgált vízterek közül a Szivárgó (II. zsilip) vize bizonyult a legtisztábbnak a 0,05 mg/l-es maximális ammónium értékével.

Nitrát

Az elmúlt hidrológiai évben a nitrát koncentrációk a Duna főágban, a mellékágakban és a Mosoni-Dunában a szezonalitásnak megfelelően alakultak, azaz a hidegebb időszakban mértek nagyobb,- majd a felmelegedést követően áprilistól kisebb értékeket. A korábbi évekhez hasonlóan a vegetációs szakaszban a téli-tavaszi nitrát készlet általában a felére csökkent, amit a nitrát koncentrációk változását ábrázoló diagramok szemléletesen mutatnak. Legkisebb nitrát koncentrációk továbbra is a szivárgó vizet jellemezték (Rajka, II. zsilip).

A nitrát koncentrációk alapján a vizsgált mérőhelyek II. vízminőségi osztályba voltak sorolhatók.

Nitrit

A nitrifikációs folyamatok átmeneti termékének tekintett nitrition mennyisége szintén szezonálisan változott, és az előző évekhez hasonlóan szűk tartományban ingadoztak. A vízterületeken a hidrológiai év első hónapjaiban mért nagyobb nitrit-ion tartalom a víz felmelegedését követően jelentősen csökkent. A koncentráció értékek alapján az év során minden mérőhely II. osztályba voltak sorolhatók.

Összes nitrogén

A vizsgált vízterületekben a nitrogénformák mennyiségi arányából következően megállapítható, hogy az összes nitrogén tartalmat alapvetően a nitrát-nitrogén- és a szerves nitrogéntartalom alkotja.

A vízterekben az összes nitrogén koncentrációk változásának tendenciája a vizsgálati időszakban egymáshoz hasonló volt és főleg a nitrát tartalom évszakos változását követte.

Az összes nitrogén mértékadó értéke alapján a vízterek jó osztályba voltak sorolható, a Duna, Rajka, és a Duna, Fenékküszöb alatt kivételével, amely mérőhelyek mérsékelt minősítést kaptak.

Foszfátok

Az elmúlt hidrológiai évben a Duna-főmederben a foszfát koncentráció idősorok valamennyi víztérben hasonlóan alakultak. Nagyobb oldott orto-foszfát ion tartalom a hidegebb hónapokban és az árhullámok idején volt jellemző, a legkisebb értékeket pedig a nyári hónapokban mérték.

A foszfát ionok koncentrációja a talaj adszorpciós hatása miatt - a korábbi évekhez hasonlóan - a szivárgó vízben volt a legalacsonyabb (0,03-0,08 mg.l-1). A II. zsilip kiváló, a Mosoni-Duna Véneki szelvénye mérsékelt minősítésű, a többi mérőhely pedig jó besorolást kapott.

Összes foszfor

Az összes foszfor mennyiségi változása részben a foszfátok koncentráció változását követte, másrészt az árhullámok hatása is kimutatható volt, mivel koncentrációnövekedést okoz a lebegőanyaghoz kötött deszorbeálódott foszfor tartalom is. Kivételt képez a szivárgó víz, ahol igen kis koncentrációkat mértek, ami kiváló minősítést eredményezett erre a mérőhelyre. A többi mérőhely jellemzően jó minősítésű.

Klorofill-a

A klorofill-a komponens mérési adatai algák mennyiségére utal, és a vízterek eutrofikus állapotáról ad információt. Májustól szeptemberig a vízjárási viszonyok kedvezőek voltak az algaszaporodás szempontjából, ezért a gazdag fitoplankton állományok ekkor alakultak ki.

Megállapítható, hogy a 2012. évben, a Szigetközben vizsgált mintavételi helyeken túlzott eutróf állapotok kialakulása nem volt jellemző, a mértékadó értékek alapján a vízminőség erre a paraméterre jellemzően II. osztályú, kiváló állapotot a Duna, Rajka és Medve szelvények mutatnak, míg mérsékelt állapotot a Cikolaszigeti-ágrendszer tükröz.

A klorofill-a értékek 2012. évi alakulását szemléltető diagrammok, egyben szemléletetik a folyóvízi fitoplankton állományok fejlődésének alakulását is a vízterekben.

Oldott oxigén és a szerves anyag jellemzői

Oldott oxigén

A vizsgált vízterek oxigénellátottságát a szerves anyag terhelések bomlási folyamatain kívül a hidrometeorológiai viszonyok- és részben a fitoplankton intenzív asszimilációs folyamatai befolyásolják. A vízterek oldott oxigén változásának dinamizmusát az oldott oxigén koncentráció idősorát bemutató grafikonon is szemléltetjük.

A Duna főmeder mérőhelyein mért oldott oxigén koncentrációk jellemzően egész évben megfeleltek az I. vízminőségi osztály, azaz 7.0 mg/l értéknél magasabb értékeknek.

A mellékágakban a mérések idején hasonló oldott oxigén koncentrációkat mértek, mint a főágban, különösen jó egyezés mutatkozott tavasszal. A hullámtéri vízpótlás nyomvonalán az oxigén tartalom ebben az évben ingadozott, amit a mellékelt ábra is mutat.

BOI5 és KOIMn

A vízterek szerves szennyezettségének általános jellemzésére használt KOIMn és BOI5 mutatók a kémiailag és biológiailag bontható szerves anyagok mennyiségére utalnak.

A Duna főágban a hullámtérben és a Mosoni-Duna részére átadott vízben egész évben az I. vízminősítési osztályba (<5 mg/l) tartozó KOIMn értékek fordultak elő. Szerves anyagban legszegényebbnek a szivárgó víz (0,8-2,0 KOIMn mg.l-1 ) bizonyult. A vizsgált mintavételi helyeken a vízminőség a BOI5 mutató értékei alapján II.-III. vízminősítési osztályba volt sorolható.

Összefoglalás

A 11 mérőhely felszíni vízminősége ammónium- nitrogén oldott oxigén és KOIMn értékekre vonatkozó besorolás alapján jellemzően kiváló állapotra utal.

Jó besorolást kapott minden mérőhelyen a pH, fajlagos vezetőképesség, nitrát-nitrogén, nitrit-nitrogén, ezenkívül jellemzően jó állapotot tükröz a vízhőmérséklet (4 mérőhely kivételével-/I/) klorofill-a (1 mérőhely kivételével- /III/, illetve 2 mérőhely kivételével -/I/), ortofoszfát-foszfor (1 mérőhely kivételével- /I/ illetve 1 mérőhely kivételével - /III/), összes foszfor (1 mérőhely kivételével-/I/, illetve az összes-nitrogén (2 mérőhely kivételével -/III/). A BOI5 paraméter esetén 5 szelvény kapott mérséklet és 6 mérőhely jó minősítést.

Jellemzően mérsékelt állapotot tükröz a mérőhelyeken az összes lebegőanyag (kivétel 1 mérőhely -/IV/és 1 mérőhely -/I/)

Az előző évhez viszonyítva összes nitrogén paraméterben következett be számottevő javulás 6 mérőhelyen, míg nitrát nitrogén érték esetében 5 mérőhelyen történt mérsékeltről jó állapotra utaló osztályjavulás az egyes vízterekben, viszont a 11 mérőhely előző évi kiváló minősítésű vízhőmérséklete helyett 2012. évben 7 mérőhely kapott jó besorolást.

Mederüledék minősége ("kanadai lista" 2002-ben történt módosítása alapján

A közös szlovák-magyar fenékküszöb monitoring hatásterületén a felszíni víz mintavételi helyeken 2012. márciusban és októberben történt mederüledék mintavétel. A mintavételi időpontban 7 helyen végezték el a szerves és szervetlen mikroszennyező anyagok analízisét, valamint az összes foszfor és nitrogén mennyiségének meghatározását.

A vizsgált komponensek mennyiségét a légszáraz mederüledék anyag egységnyi mennyiségére vonatkoztatva a II. számú melléklet táblázatai tartalmazzák.

A mederüledék szennyezettségi szintjének értékelése a Canadian Council of Ministers of Environment (1999) Canadian Sediment Qulity Guidelines for the Protection of Aquatic Life irányelvet az ún. "kanadai lista" 2002.-ben módosított határértékei alapján történt. (Appendix).

Szervetlen mikroszennyezők

A szervetlen mikroszennyezők közül nyolc nehézfémet (cink, higany, kadmium, króm, nikkel, ólom, réz, arzén) elemeztek. A vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy 2012. évben a cink esetében mindkét mintavétel alkalmával az Ásványi-ág Hajózási üzem (2310 mg/kg és 616 mg/kg) és a Véneki szelvényben (894 mg/kg, 536 mg/kg) mért koncentrációk haladták meg jelentősen a "valószínűsíthető szennyezettségi szintet"(PEL) értéket (315 mg/kg), a további 9 mérőhelyen - a Szivárgó-csatorna II zsilip 2012.03.19.-i eredmény kivételével /102 mg/kg/- pedig meghaladták a "küszöbérték szerinti szennyezettségi szintet" (TEL) (123 mg/kg).

Réz esetében a Véneki szelvényben a 2012.09.04.-i alkalommal mért érték (41,4 mg/kg) haladta meg a "küszöbérték szerinti szennyezettségi szintet"(TEL) (35,7 mg/kg).

Higany esetében az Ásványi-ág Hajózási üzem (0,26 mg/kg, 0,27 mg/kg), a Véneki szelvényben (0,38 mg/kg, 0,24 mg/kg), míg a Duna, Fenékküszöb feletti szelvényében mért (0,27 mg/kg) értékek haladták meg a "küszöbérték szerinti szennyezettségi szintet"(TEL) (0,17 mg/kg).

Ólom esetén Cikolaszigeti-ágban egy alkalommal mért érték (50,6 mg/kg) haladta meg a "küszöbérték szerinti szennyezettségi szintet"(TEL) (35 mg/kg).

Króm esetén az Ásványi-ág Hajózási üzem (38,6 mg/kg)és a Véneki szelvényben (51,6 mg/kg) egy-egy alkalommal mért értékek haladták meg a "küszöbérték szerinti szennyezettségi szintet"(TEL) (37,3 mg/kg).

Kadmium és arzén esetén egyik mintavételi helyen mért értékek sem haladták meg a "küszöbérték szerinti szennyezettségi szintet" (0,6 mg/kg és 5,9 mg/kg).

Az adatok alapján megállapítható, hogy a mérési időpontokban nehézfém dúsulást a Mosoni-Duna Véneki és az Ásványi-ág Hajózási üzem szelvényében mérték.

Szerves mikroszennyezők

A szerves mikroszennyezők közül a poliaromás szénhidrogének (PAH) kerültek meghatározásra. Az összes PAH mennyiségét 16 poliaromás szénhidrogén homológ mennyiségével mérték.

Az üledékekben mért koncentráció értékekből megállapítható, hogy a vizsgált vízterek PAH szennyezettségi szintje sehol nem haladta meg sem az un. "kanadai lista" PEL-"valószínűsíthető szennyezettségi szintjét" sem a TEL- "küszöbérték szerinti szennyezettségi szintet". Kizárólag a Cikolaszigeti-ágban 2012.10.15.-én mért acenaftilén koncentrációja(7,1µg/kg) haladta meg minimálisan a "küszöbérték szerinti szennyezettségi szintet"(TEL) (6,71 µg/kg). A mérés ideje alatt a legmagasabb összes PAH értéket (0,2667 mg/kg) a Cikolaszigeti-ág szelvényben gyűjtött mintában detektáltak.

Növényi tápanyagok

A vizsgált vízterek mederanyagának összes foszfor tartalma a mintavétel során 243 mg/kg (Szivárgó csatorna II. zsilip) és 1281 mg/kg (Mosoni-Duna Vének) között változott.

A mederanyag minták összes nitrogén tartalma a Cikolaszigeti-ág mérőhelyen fordult elő a legalacsonyabb koncentrációban (103 mg/kg), a legmagasabb értékeket a Mosoni-Duna Vének szelvényében (2247 mg/kg) mértek.

II. A vízterek ökológiai állapotának értékelése Szlovák-Magyar Határvízi Bizottság Vízminőségvédelmi Albizottságának 88 tárgyalásán készült Jegyzőkönyv és a Vízkeretirányelv figyelembevétele alapján

I. Biológiai paraméterek értékelése

A fitoplankton és fitobentosz, makrozoobentosz és makrofita osztályba sorolásnál a Duna és Hullámtér tipológiai besorolásának megfeleltethető 23 (Duna, magyarországi felső szakasz), a Mosoni-Dunára a 14 (Sv-Me-D-nn), a Szivárgó -csatornára a 12 (Sv-Me-D-kv) vonatkozó határértékeket vettük figyelembe. Kizárólag a Mosoni-Duna Véneki szelvényében gyűjtött makrozoobenton minta értékelése történt meg 23 típus szerint, mivel a 14-es típus szerinti értékelés nem tekinthető relevánsnak.

Azon mintavételi időpontokban, amikor a mintavétel során a klorofill-a a kiváló határérték (<15 ľg/l) alatt volt, részletes fitoplankton vizsgálatra nem került sor, ezért a minősítéshez a klorofill-EQR értékek lettek figyelembe véve.

Az algológiai minták alapján legsűrűbb fitoplankton állomány tavasszal alakult ki a Centrales kovaalga fajok tömegessége miatt. Az összes algaszám értékek az előző évhez képest hasonló képet mutattak, mint az előző év hasonló időszakában.

A hullámtérben április-május hónapban volt kimutatható nagyobb mértékű algaszaporodás, a Cikolaszigeti-ágon.

A Mosoni-Duna részére átadott víz fitoplankton állományának mennyiségi viszonyai a főág vizének változásait követte, míg a Győr alatti Vének szelvényben az algásodás mértékét részben a felső szakasztól eltérő hidromorfológiai sajátosságok és a Győrnél betorkolló vízfolyások által szállított- és szennyvizekkel bejutó tápanyag bőség befolyásolta.

A Csunyi tározó melletti szivárgó vízben (Rajka, II. zsilip, I. zsilip,) az előző évekhez hasonlóan egész évben kis egyedsűrűség maradt a jellemző, Rajka, II. zsilip mindig magasabb értékeket mutatott.

Nyáron a víz felmelegedésével nőtt a melegvíz kedvelő Scelotonema potamos Centrales kovaalga egyedszáma, melynek egyedsűrűsége ebben az évben májusban érte el a maximumát. A Mosoni-Duna részére átadott vízben (I. zsilip) az alga állomány változása a főágét követte. A hullámtéri vízterületeken általánosságban a fitoplanktont alkotó domináns fajok a főágéval megegyezők voltak, de nagyobb fajdiverzitás jellemző. A Mosoni-Duna Győr alatti szakaszán az eutróf vizeket kedvelő fajok voltak gyakoribbak, míg a szivárgó víz (Rajka, II. zsilip) algaösszetétele faj- és egyedszám tekintetében a legszegényebb volt.

A Mosoni-Duna Vének esetében a hivatalos VKI tipológia (14) szerinti minősítés nem reális, mivel ez alapján az éves átlag 0,16 /rossz/ minősítést eredményez. Dunai típusként (23) minősítve az éves átlag 0,61- jó minősítést eredményez, ami a valóságos állapotot jobban tükrözi, ezért a minősítés ez alapján történt.

A biológiai elemek összefoglaló értékelését az 5. táblázat mutatja be.

II. Fizikai-kémiai elemek értékelése

A savasodási csoportátlag és a sótartalom csoportátlag alapján a vízterekre kiváló vízminőség jellemző.

Az oxigénháztartási csoportátlag alapján a vízterek kiváló minősítést kaptak. A vizsgált elemek csoportján belül a BOI5 minősítési értéke jellemzően nem érte el a jó állapotot, BOI5 paraméterre jó állapotot az I. zsilip és II. zsilip, a Mosoni-Duna Véneki szelvénye, a Helenai-ág, Fenékküszöb felett és alatt szelvény mutat. A többi mérőhely nem érte el a jó állapotot erre a paraméterre. A Mosoni-Duna Véneki szelvényével kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a kiváló BOI5 minősítés a folyó tipológiai besorolása miatt lehetséges, ugyanis a 14. típusnál a kiváló érték <3 mg/l koncentráció, míg a 23. típusnál (Duna felső szakasza és a Hullámtér) a <2 mg/l érték a kiváló minősítés osztályhatára.

A növényi tápanyagok esetén az ortofoszfát paraméter minden szelvényben kiváló állapotot, míg az összes foszfor három szelvény kivételével kiváló állapotot mutat.

A nitrogén formák közül az összes nitrogén minden szelvényben jó állapotot jelez, a nitrát nitrogén egy mérőhely kivételével (Szivárgó II. zsilip-kiváló állapot) jó állapotot mutat, a nitrit-nitrogén három szelvény kivételével (Szivárgó I. zsilip, II. zsilip, Mosoni-Duna, Vének- kiváló állapot) jó állapotot mutat.

A Mosoni-Duna Véneki szelvényével és Szivárgó-csatorna minősítésével kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a kiváló nitrit-nitrogén minősítés a folyó tipológiai besorolása miatt lehetséges, ugyanis a 14. és 12. típusnál a kiváló érték <0,03 mg/l koncentráció, míg a 23. típusnál (Duna felső szakasza és a Hullámtér) a <0,01 mg/l érték a kiváló minősítés osztályhatára.

A csoport összesített minősítse az átlagérték alapján jó minősítésű, míg a Szivárgó I. zsilip és II. zsilip kiváló állapotú.

Az összesített fizikai-kémiai minősítés a savasodási állapot, sótartalom, oxigénháztartás és növényi tápanyagok csoportminősítésének minimumából adódik.

Megfigyelhető, hogy az összes víztér esetén a növényi tápanyagok csoportértékéből származik a vízterek végső minősítése. Ezen belül is jellemzően az összes nitrogén és nitrát-nitrogén magas éves átlagértékei rontják le a csoport és az összesített fizikai-kémiai minősítését, bár az elmúlt évhez viszonyítva a nitrát-nitrogén és összes nitrogén paraméterben számottevő javulás következett be.

Ezenkívül meg kell jegyezni, hogy 2012. évben kizárólag a BOI5 átlagértékei között fordultak elő "nem éri el a jó állapotot" értékek, míg 2011. évben ezen paraméteren kívül egy-egy összes nitrogén, nitrát-nitrogén átlagérték esetében is előfordult.

A vízterek összesített fizikai-kémiai minősítése Szivárgó I. és II. esetében kiváló, a többi mérőhely jó állapotot tükröz.

A fizikai-kémiai elemek összefoglaló értékelése a 6. táblázatban található.

III. Egyéb specifikus szennyezők (nehézfémek) értékelése

A releváns nehézfémek értékelése oldott cink, oldott réz, oldott króm és arzén minősítésére terjedt ki. Az ólom, higany, kadmium, cink, króm mennyisége a vízterekben kimutatási határérték alatti. Az arzén és a nikkel a mérési eredmények az év túlnyomó részében kimutatási határérték alatt fordultak elő.

A 11 mérőhelyen a réz fordult elő kimutatási határértéket meghaladó mennyiségben, a 90%-os tartóssági értékek 10 ľg/l határérték alattiak, a vízterek közül legmagasabb mértékadó érték a Medvei szelvényt (5,5ľg/l) jellemzi.

Összességében a vízterek vizsgált nehézfém koncentrációk nem lépték át a határértéket.

IV. A vízterek ökológiai állapotának értékelése

Duna, Rajka: A szelvény fitoplankton és makrozoobenton vizsgálat eredménye alapján kiváló, fitobentosz alapján jó állapotú. Összevetve a fizikai-kémiai és a kiegészítő releváns kémiai anyagok (fémek) állapotértékeléssel jó ökológiai állapotú.

Mosoni-Duna, államhatár Szivárgó-csatorna I. zsilip: A szelvény a fitoplankton, fitobentosz, makrofita és makrozoobenton vizsgálatok alapján jó állapotú. Fizikai-kémiai és a kiegészítő releváns kémiai anyagok (fémek) minősítését figyelembe véve jó ökológiai állapotú.

Szivárgó-csatorna II. zsilip: A szelvény a fitoplankton, fitobentosz, makrofita és makrozoobenton alapján jó állapotú. A fizikai-kémiai és a kiegészítő releváns kémiai anyagok (fémek) minősítését figyelembe véve jó ökológiai állapotú.

Duna, Fenékküszöb felett: Fitoplankton vizsgálat eredménye alapján kiváló, fitobentosz alapján jó, makrozoobenton alapján jó állapotú. Összevetve a fizikai-kémiai és a kiegészítő releváns kémiai anyagok (fémek) állapotértékeléssel jó ökológiai állapotú.

Duna, Fenékküszöb alatt: Fitoplankton vizsgálat eredménye alapján kiváló, fitobentosz alapján jó, makrozoobenton alapján jó állapotú. Összevetve a fizikai-kémiai és a kiegészítő releváns kémiai anyagok (fémek) állapotértékeléssel jó ökológiai állapotú.

Duna, Dunaremete: Fitoplankton vizsgálat eredménye alapján kiváló, fitobentosz alapján jó, makrozoobenton alapján közepes állapotú. Összevetve a fizikai-kémiai és a kiegészítő releváns kémiai anyagok (fémek) állapotértékeléssel mérsékelt ökológiai állapotú.

Duna, Medve: A fitoplankton alapján kiváló, a fitobentosz alapján jó, makrozoobenton alapján közepes állapotú. Összevetve a fizikai-kémiai és a kiegészítő releváns kémiai anyagok (fémek) minősítéssel mérsékelt ökológiai állapotú.

Helenai-ág, Cikolaszigeti-ág, Ásványi-ág Hajózási üzem: A szelvények a fitoplankton alapján kiváló, fitobentosz vizsgálatok és makrozoobenton vizsgálatok alapján jó állapotúak. Összevetve a fizikai-kémiai és a kiegészítő releváns kémiai anyagok (fémek) minősítéssel jó ökológiai állapotú.

Mosoni-Duna, Vének: A fitobentosz, fitoplankton és makrozoobenton alapján jó állapotú. Összevetve a fizikai-kémiai és a kiegészítő releváns kémiai anyagok (fémek) minősítéssel jó ökológiai állapotú.

Az ökológiai állapot összefoglaló értékelése a 7. táblázatban található.

* * *