NÖVÉNYCÖNOLÓGIA
A cönológiai felvételezés és minősítés módszere (minden pontnál azonos):
A botanikai megfigyelések során évente nyár közepén végeztünk cönológiai felvételezéseket, melynek során mintaterületenként becsültük a 25x25m-es kvadrát növényfajainak borítását az egyes fajok tömegességének megállapítására. 2004-ben először, a mintavétel pontosságának növelése céljából az eddig alkalmazott A-D skála helyett százalékban adtuk meg a borítás értékeket.
A társulások vízindikációját a Zólyomi-Précsényi által kidolgozott és a hazai flórára adaptált TVR rendszer W értékei felhasználásával végezzük. A W érték skála 0-11 terjedő értékekkel jellemzett 11 kategóriába osztja a hazai edényes flóra fajait. A két szélsőséget az igen száraz, rossz vízellátottságú termőhelyeken gyakori fajok (0), ill. a vízi növények(11) képezik.
A természetvédelmi érték besorolás empirikus kategóriái Simon szerint a következők: unikális fajok (U), kiemelten ill. fokozottan védett fajok (KV); védett fajok (V); természetes állományalkotók (E), természetes, eredeti fajok (K); természetes pionírok (TP), természetes zavarástűrők (TZ);gyomnövények (Gy); gazdasági, ipari, nem honos növények (G); terjedő, kultúrhatást jelző adventív fajok (A). Ha egy fajnak nincs megállapított W vagy TV értéke, azt a táblázat megfelelő cellájában egy pont helyettesíti. A táblázatban a fajnév után szereplő "J" (j=juvenilis) arra utal, hogy fiatal, gyepszintben előforduló fásszárú példányokról van szó, a "CS" rövidítés a cserje termetre utal.
A mérőhely száma: B-02

Helyszín: Dunasziget, mezofil rét
 (Cirsio cani-Festucetum pratensis)
A felvételezés időpontja: 2011. 07. 13.

A növényzet összborítása 100%, élőhely szempontból már a mintavételi terület nevében szereplő rét megnevezés már csak a terület használatának a múltjára utal. Jelenleg a fákkal még be nem nőtt terület olyan magaskórós, melyben az uralkodó faj évről évre változhat - 2011-ben a magas aranyvessző (Solidago gigantea) volt. A közelmúltban még nagy foltot elfoglaló parti sás (Carex riparia) részaránya egy százalék közüli értékre csökkent. A zöld juhar (Acer negundo) nagyobb példányainak magassága 3-4 méter, aljukon a mintavétel időpontjában nem látszott erőteljes rágás. A facsoportnak nem csak a magassága, hanem a kiterjedése is növekszik.
N é v % W TV
Acer negundo j 8 5 TZ
Aster lanceolatus 3 7 A
Calystegia sepium + 9 K
Carex riparia 1 10 E
Carduus crispus + 4 K
Cirsium arvense + 4 GY
Fraxinus excelsior j + 5 K
Fraxinus pennsylvanica j + . .
Galium aparine 2 7 GY
Glechoma hederacea 1 6 K
Humulus lupulus 1 7 TZ
Impatiens glandulifera 15 8 A
Lysimachia vulgaris + 9 K
Poa trivialis + 9 TZ
Rubus caesius 3 8 TZ
Senecio sarracenicus + 8 K
Solidago gigantea 80 8 K
Symphytum officinale + 8 K
Urtica dioica 10 5 TZ
A mérőhely száma: B-01

Helyszín: Dunasziget, erdő hamvas égeres keményfaliget
 (Fraxino pannonicae-Ulmetum)
A felvételezés időpontja: 2011. 07. 13.

Árvíz általi elöntés nyomai nem látszódtak a mintaterületen, és vaddisznótúrás nyomai nem voltak láthatóak. Az előző évhez képest a lombkorona összetétele változatlan és a lágyszárúak borításában sem történt lényeges változás.
N é v % W TV
Acer negundo 5 5 GY
Acer negundo j + 5 GY
Acer pseudoplatanus 30 6 K
Acer pseudoplatanus j 4 6 K
Agrostis stolonifera + 8 E
Alnus glutinosa 10 10 E
Brachypodium sylvaticum 1 5 K
Carex remota 1 8 K
Carduus crispus + 4 K
Circaea lutetiana 3 5 K
Crataegus monogyna 2 4 K
Euonymus europaeus + 5 K
Euonymus europaeus j + 5 K
Fraxinus excelsior 20 5 K
Fraxinus excelsior j+cs 5 5 K
Fraxinus pennsylvanica + . .
Galium aparine + 7 GY
Geum urbanum 1 4 K
Impatiens noli-tangere 5 6 K
Impatiens parviflora 8 6 A
Quercus robur 40 6 E
Quercus robur j + 6 E
Rhamnus catharticus 3 3 K
Rubus caesius 1 8 TZ
Sambucus nigra 5 5 GY
Urtica dioica 2 5 TZ
A mérőhely száma: B-04

Helyszín: Lipót, Gombócos, ültetett nyáras
 (Populus italica)
A felvételezés időpontja: 2011. 08. 09.

2011-ben a nemesnyáras erdőt letermelték, és helyén egy kocsányos tölgy ültetvényt létesítettek. A munkával járó bolygatás és a lombkorona eltűnése után kialakult fénybőség az aljnövényzetet teljesen átalakította. A fajok száma az előző évi 13-ról 52-re ugrott fel, ebben a természetes zavarástűrő és a gyomfajok játszották a főszerepet. Az erdőfelújításokkal járó növénytani folyamatokat már sokat tanulmányozták, ezért jó eséllyel előre jelezhető hogy az elkövetkező években a jelenleg 30-40 centiméter magas gyepben felnőnek a magasabb fajok is, és a rendszeres kaszálás ellenére a magaskórós élőhelyekre jellemző fajok válnak dominánssá egészen az újonnan kialakuló lombkorona záródásáig.
N é v % W TV
Aethusa cynapium + 7 TZ
Agrostis stolonifera + 8 E
Alopecurus geniculatus + 9 TZ
Amaranthus retroflexus + 5 GY
Ambrosia artemisiifolia + 5 GY
Angelica sylvestris 1 8 K
Arctium lappa 5 6 TZ
Aster lanceolatus + 7 A
Brachypodium sylvaticum + 5 K
Carduus crispus 5 4 K
Carex acutiformis + 10 E
Carex riparia + 10 E
Chenopodium album + 5 GY
Cirsium arvense + 4 GY
Conyza canadensis + 4 GY
Cornus sanguinea 1 4 K
Echinochloa crus-galli + 9 GY
Elymus repens + 3 GY
Epilobium hirsutum + 9 K
Erigeron annuus + 8 TZ
Festuca gigantea + 7 K
Galeopsis tetrahit + 4 GY
Galinsoga parviflora + 6 GY
Galium aparine + 7 GY
Glechoma hederacea 50 6 K
Humulus lupulus + 7 TZ
Impatiens glandulifera 1 8 A
Lamium maculatum + 6 TZ
Lepidium densiflorum + 3 GY
Myosoton aquaticum + 8 GY
Oxalis dillenii + . A
Persicaria mitis + 9 TZ
Phalaroides arundinacea + 9 K
Phragmites australis + 10 E
Plantago major + 7 GY
Poa palustris + 9 K
Polygonum aviculare + 4 GY
Populus canescens j + 6 E
Populus euramericana 1 9 G
Quercus robur 5 6 E
Ranunculus repens + 8 TZ
Rorippa sylvestris + . GY
Rubus caesius 5 8 TZ
Salix caprea + 5 TZ
Scrophularia nodosa + 6 TZ
Solidago gigantea + 8 K
Sonchus asper + 5 GY
Stellaria media + 5 GY
Symphytum officinale + 8 K
Taraxacum officinale + 5 GY
Tripleurospermum maritimum + 6 GY
Urtica dioica 2 5 TZ
Verbena officinalis + 4 GY
A mérőhely száma: B-03

Helyszín: Halászi, Derék erdő, gyertyános tölgyes
 (Querco-Carpinetum)
A felvételezés időpontja: 2011. 07. 13.

A mintaterülettel szomszédos fák közül az elmúlt években néhány kidőlt, az így keletkezett tisztásokról több fény kerül a mintaterület belsejébe. Ez kedves a cserjéknek és a felnövekvő újulatnak, de az utóbbi években nem kiterjedésük hanem magasságuk növekszik. A cserjeszint árnyékoló hatása a gyepszintben élő fajok számára kedvezőtlen, az egykor állományalkotó fehér sás (Carex alba) borítása a felére csökkent az előzőévhez képest. Ezzel párhuzamosan a gyepszintben előforduló fajok összborítása csökkent a cserjeszint árnyékoló hatásának növekedése miatt. A mintaterületen és közvetlen környékén kisebb mértékű a vadak látható hatása.
N é v % W TV
Acer campestre 15 4 K
Acer campestre j 80 4 K
Acer platanoides 10 5 K
Acer platanoides j 10 5 K
Aegopodium podagraria 1 7 K
Arctium nemorosum + 5 TZ
Asarum europaeum + 6 K
Berberis vulgaris 1 3 K
Brachypodium sylvaticum + 5 K
Buglossoides purp.-coeruleum2 3 K  
Campanula trachelium + 6 K
Carex alba 10 4 K
Carpinus betulus 5 5 E
Carpinus betulus j 1 5 E
Clematis vitalba 20 5 K
Convallaria majalis 15 4 K
Cornus mas 2 3 K
Corylus avellana 1 5 K
Crataegus monogyna 2 4 K
Crataegus monogyna j + 4 K
Euonymus europaeus + 5 K
Euonymus verrucosus + 4 K
Euonymus verrucosus j + 4 K
Fraxinus excelsior 30 5 K
Fraxinus excelsior j 10 5 K
Galium odoratum + 5 K
Hedera helix 2 5 K
Heracleum sphondylium + 6 K
Impatiens parviflora 1 6 A
Ligustrum vulgare + 4 E
Lonicera xylosteum 1 5 K
Majanthemum bifolium + 4 K
Melica nutans + 5 K
Physalis alkekengi 1 5 K
Polygonatum latifolium 2 5 K
Polygonatum multiflorum + 5 K
Prunus spinosa + 3 TZ
Prunus spinosa j 1 3 TZ
Quercus robur 15 6 E
Tilia cordata j + 5 K
Tilia platyphyllos 1 4 K
Tilia platyphyllos j + 4 K
Ulmus glabra + 7 K
Ulmus glabra j 1 7 K
Viburnum lantana + 4 K
Viburnum lantana cs + 4 K
Viola hirta + 3 K
Viola mirabilis 1 5 K
Viola odorata + 4 K