TALAJNEDVESSÉG

A szigetközi hullámtérben és a mentett oldalon a fenékküszöb feltételezett hatásterületén kijelölt talajnedvesség mérő helyeken a 2011. évben a közös Megállapodás szerint folytak a megfigyelések.

A szigetközi talajnedvesség mérő hálózatból a hullámtérben a fenékküszöb feltételezett hatásterületébe esők kerültek az adatcserébe.

A mért eredményeket a II. melléklet adattáblázatai tartalmazzák. Az értékelést a Jelentés grafikonjai segítik

A szigetközi talajnedvesség mérő hálózatból a fenékküszöb feltételezett hatásterületébe esők közül kiválasztottak kerültek az adatcserébe.

A monitoring rendszer felülvizsgálata során a talajnedvesség mérőhelyek új, egységes jelölést kaptak. Az új jelek az alábbi táblázat első oszlopában láthatók. Földrajzi koordinátáik 2007-ben újra lettek mérve, néhány esetben helyesbítetve.

A mérések szabványos módon, SMM-001 típusú, kapacitív elven működő mélyszondás műszerrel történtek a tenyészidőszakban általában kéthetes időközzel, azon kívül ritkábban. A 2011. évi mérések száma 14 alkalom. A fagyott talaj miatt az első mérés március 24-én volt.

A mintavételi pontok helyzete, jellege, mérési eredmények

A mérőpontok helyzete és jellege az 1997. évi, korábbi eredményei az előző évek jelentéseiben részletesen leírásra kerültek.

A 2011. évi mérési eredményeket befolyásoló tényezők rövid elemzése a következő:

A meteorológiai adatokat az Országos Meteorológiai Szolgálat adta meg.

2010-ben Mosonmagyaróváron októberben 31, novemberben 31, decemberben 53 mm csapadék hullott.

2011. januárban, februárban és márciusban 15, 5 és 43 mm, áprilisban 15, májusban 32, júniusban 137, júliusban 70 mm, augusztusban 53 mm csapadék hullott. Szeptemberben és októberben 18 és 45 mm eső volt. Áprilistól szeptemberig, a klasszikus tenyészidőszakban 325 mm.

A dunaremetei és a gönyűi főmedri vízmércék adatait és a talajvíz szinteket az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság bocsátotta rendelkezésre. Az adatok kigyűjtése és a legalább elsődleges feldolgozása miatt idén szeptemberig vannak adatok. Az elterelt Duna-szakasz a dunaremetei, az alvízcsatorna visszatértének közelében levő vizsgálati területek a gönyűi mércével jellemezhetők.

2011. januárban az átlagos vízszint Dunaremetén 104 cm (2010: 37 cm), Gönyűn 239 cm (2010: 64 cm) volt. Mind az elterelt, mind a gönyűi Duna-szakaszon árhullám vonult le.

A tetőzés Dunaremetén január 16-án 522 cm, Gönyűn 17-én 598 cm volt. Februárban az átlagos vízszint Dunaremetén 38 cm (2010: 38 cm), Gönyűn 116 cm (2010: 52 cm) volt. Márciusban az átlagos vízszint Dunaremetén 37 cm (2010: 57 cm), Gönyűn 80 cm (2010: 169 cm) volt. Áprilisban az átlagos vízszint Dunaremetén 79 cm (2010: 77 cm), Gönyűn 79 cm (2010: 129 cm) volt. Májusban az átlagos vízszint Dunaremetén 84 cm (2010: 114 cm), Gönyűn 66 cm (2010: 226 cm) volt.

Júniusban az átlagos vízszint Dunaremetén 122 cm (2010: 196 cm), Gönyűn 127 cm (2010: 402 cm) volt. Júliusban az átlagos vízszint 107 és 154 cm volt (2010-ben 111 és 197 cm.)

Augusztus és szeptember hónapokban a dunaremetei vízszintek 97 és 82 cm (2010-ben 136 és 155 cm), a gönyűiek 146 és 66 cm (2010-ben 267 és 212 cm) voltak. Október és november hónapokat is kisvizek jellemzik.

Ahol a talajvizek szintjét nem mérik, ott ezeket az adatokat is az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság adja meg. Sajnos az észlelések nincsenek teljes összhangban a nedvességmérésekkel. A talajvíz szintje március végén az elterelt Duna-szakasz hatásterületén a főmederhez közel mintegy 70 cm-rel volt alacsonyabb mint 2010-ben. Attól távolabb gyakorlatilag megegyezett az előző évvel. Ahol a az alvízcsatorna visszaduzzasztó hatása érvényesül (Ásványi ágrendszer) a talajvíz március végén fél méterrel volt mélyebben mint 2010-ben. Április végére Ásványráró kivételével a talajvízszintek közel megegyeztek a 2010-es szintekkel, ott kb. 20 cm elmaradás volt. Az elmaradás 20-100 cm közötti értékekkel a vegetációs időszak folyamán végig megmaradt. A talajvizek az év további részében is alacsonyabbak voltak a 2010-es szinteknél.

2011. március végén a talajok nedvességkészlete általában kicsit alacsonyabb volt, mint 2010-ben. Az induló talajnedvesség a kevés csapadék miatt folyamatosan csökkent. A felső egy méteres talajréteg nedvességtartalma az év során végig alacsonyabb volt mint 2010-ben. A vegetációs időszak végére ez a különbség a legtöbb mérőhelyen elérte vagy meghaladta a 10 térfogatszázalékot 10 centiméteres rétegenként! 2010 csapadékellátása különlegesen jó volt: Mosonmagyaróváron áprilistól szeptemberig 555 mm, az év során 1055 mm csapadék hullott. (2009. decemberben is 110 mm.) Az 1 m alatti talajrétegek nedvességtartalma is alacsonyabb volt mint 2010-ben. A nagyobb, átlagosan 10 tf% körüli különbségek ott alakultak ki ahol a talajvíz nem emelkedett a fedőrétegbe, illetve a vékony fedőrétegben erősen megjelent a kavicságy leszívó hatása.

A mérőhelyek közül a T-15 jelűnél a talajvíz folyamatosan 2 méternél közelebb volt a felszínhez. Az árhullámok elmaradása miatt a talajvíz a vegetációs időszakban a mélyebb talajrétegeket nedvesítette a T-02, T-10, T-11, T-16, T-18 és T-20 mérőhelyeken. A talajvíz hatását nem tudtuk kimutatni a T-03, T-04, T-06, T-09, T-12, T-17 és a T-19 mérőhelyeken

T-02 mérőhely

A mérőhely talajának nedvességtartalmát a csapadék- és az időjárási viszonyok határozzák meg. A talajvíz elhelyezkedése általában az alsóbb rétegek nedvességtartalmát befolyásolja. A mérőhely a mentett oldali vízpótló ág vonzáskörzetében van, melynek vízszintemelő hatása csupán mérsékelt. A talajvíz 2011-ben június végétől szeptemberig az átlagosan 330 cm vastag fedőréteg alsó rétegeiben tartózkodott, a többi időben alatta volt.

A felszín alatti 1 méterig tartó talajrétegben a nedvességtartalom a csapadékviszonyoktól függött. Maximális átlagértéke 16,7 (2010-ben 27,7 tf%), minimális átlagértéke 13,5 térfogat% (2010-ben 16,2 tf%) volt. Az évi átlagos értéke 14,2 (2010-ben 19,1) tf%.

Az 1,1-3,0 méter közötti mélységben a talajnedvesség maximális átlagértéke 18,6 (2010-ben 24,1 tf%), a minimális 16,8 térfogat% (2010-ben 15,7 tf%) volt. Évi átlagos értéke 17,9 (2010-ben 20,8) tf%.

T-03 mérőhely

A Dunától távolabb, a Zátonyi Duna-ág jobb partján található Dunakiliti község határában. Humuszos öntés talaja 350 cm mély, alsó rétege homokos.

2011-ben a talajvíz nem érte el a fedőréteget.

A felszín alatti 1 méterig tartó talajréteg maximális átlagértéke 26,3, minimális átlagértéke 18,6 térfogat% volt. Az évi átlagos értéke 20,9 tf%. 2010-ben 28,0 - 22,4 - 25,0 tf%.

Az 1,1-3,0 méter közötti mélységben a talajnedvesség maximális átlagértéke 19,1, a minimális 16,7 térfogat% volt. Évi átlagos értéke 17,6 tf%. 2010-ben 21,5 - 15,7 - 19,1 tf%.

T-04 mérőhely

A dunaremetei vízmércéhez közeli mérőhelyről talajvízszint adatok nem állnak rendelkezésre. A felszíni mérce adatai jól jellemzik a talajvízszinteket. A fedőréteg átlagosan 180 cm vastag. A talajvíz 2011-ben nem érte el. A Duna elterelése előtt a talajvíz meghatározó szereppel bírt a sekély fedőrétegű terület nedvesítésében.

A felszín alatti egy méterig a talajnedvesség maximális átlagértéke 26,6 (2010-ben 32,7 tf%), a minimális 17,8 térfogat% (2010-ben 22,4 tf%) volt. Az évi átlagos értéke 20,6 (2010-ben 26,2) tf%.

Az 1,1-1,4 méterig terjedő mélységben talajnedvesség maximális átlagértéke 24,8 tf% (2010-ben 32,3 tf%), a minimális pedig 11,8 térfogat% (2010-ben 14,8) volt. Évi átlagértéke 17,5 (2010-ben 29,5) tf%.

T-06 mérőhely

A Szivárgó-csatorna mellett fekvő tábla talajvízszintjét a fenékküszöb hatása emelte, de az továbbra is a 240 cm vastag fedőréteg alatt, a kavicságyban maradt. Talajvízszint adatok 2011-ben nem állnak rendelkezésünkre. Mindkét talajréteg nedvességtartalmát befolyásolta a tábla intenzív öntözése. A mérőhelyet 2010-ben az őszi földmunkák során elnyomták, tavasszal állítottuk helyre.

A felszín alatt 1 méterig terjedő talajréteg nedvességtartalmának maximális átlagértéke 17,5 (2010-ben 20,1 tf%), a minimális 13,4 térfogat% (2010-ben 16,4) volt. A réteg átlagértéke 15,2 (2010-ben 18,8) tf%.

Az 1,1-2,2 méterig a talajnedvesség maximális átlagértéke 14,0 (2010-ben 18,2 tf%), a minimális 12,5 térfogat% (2010-ben 14,0 tf%) volt. A talajnedvesség évi átlagos értéke 13,2 (2010-ben 15,4) tf%.

T-09 mérőhely

2008-ban került az adatcserébe. A Dunától két kilométerre található Kisbodak község határában. Talaja terasz csernozjom. 145 cm alatt homokos kavics található. 2010-ben fedőréteget a talajvíz nem érte el.

A felszín alatt 1 méterig terjedő talajréteg nedvességtartalmának maximális átlagértéke 30,0, (2010-ben 35,4 tf%) a minimális 18,7 térfogat% (2010-ben 24,9 tf%) volt. A réteg átlagértéke 21,6 (2010-ben 28,7 tf%).

Az 1,1-1,4 méterig a talajnedvesség maximális átlagértéke 28,5 (2010-ben 35,8 tf%) a minimális 13,8 térfogat% (2010-ben 27,8 tf%) volt. A talajnedvesség évi átlagos értéke 18,2 tf% (2010-ben 29,5 tf%).

T-10 mérőhely

A Duna vízvisszavezetésének hatása itt erősen érvényesül. A talajvíz szintjének alakulása szorosan összefügg a Dunáéval (a védtöltéshez közeli mérőhely). Talajvízszint adatok 2011-ben nem álltak rendelkezésünkre. A nedvességmérések alapján a vastag fedőrétegű talajban a talajvíz mindig 2 méternél mélyebben volt.

A felszín alatt 1 méterig terjedő talajréteg nedvességtartalmának maximális átlagértéke 30,8 (2010-ben 37,0 tf%), minimális átlagértéke 23,7 térfogat% (2010-ben 25,3) volt. Az évi átlagos értéke 27,0 (2010-ben 30,8) tf%.

Az 1,1-2,0 méter közötti mélységben a talajnedvesség maximális átlagértéke 28,8 (2010-ben 45,5 tf%), a minimális 23,2 tf% (2010-ben 25,6 tf%) volt. A réteg évi átlagos értéke 26,6 (2010-ben 37,3) tf%.

T-11 mérőhely

2009-ben került az adatcserébe. A Dunához, illetve annak hullámtéri mellékágaihoz közeli és a mentett oldali Pontyos-Örvényi csatorna partján található. Előbbiek vízszintváltozását gyorsan követi a talajvízé, bár jelentősen mérsékelve a csúcsokat és a völgyeket.

A terasz csernozjom talajtípusra jó vízgazdálkodás és mély fedőréteg (325 cm) jellemző. (A 90-100 és a 250-270 cm közötti nagyon durva homok nem kívánatos, mert fékezi a kapilláris vízpótlást.)

A talajvíz júniustól szeptemberig a mélyebb talajrétegeket nedvesítette. A mérőhelyet májusban kitörték, a helyreállítás utáni mélysége 270 cm lett.

A felszín alatt 1 méterig terjedő talajréteg nedvességtartalmának maximális átlagértéke 26,6 (2010-ben 31,1 tf%), minimális átlagértéke 22,6 térfogat% (2010-ben 25,0 tf%) volt. Az évi átlagos értéke 24,0 tf% (2010-ben 27,5 tf%).

Az 1,1-3,0 méter közötti mélységben a talajnedvesség maximális átlagértéke 28,1 tf% (2010-ben 36,7 tf%), a minimális 23,8 tf% (2010-ben 26,0 tf%) volt. A réteg évi átlagos értéke 26,3 (2010-ben 31,5 tf%).

T-12 mérőhely

A mérőhely viszonylag távol van a Dunától, ezért annak nívóját a talajvíz késleltetve és tompítottan követi. A közeli vízpótló mellékágnak csak minimális hatása lehet a talajvízszintekre.

A fedőréteg átlagosan 295 cm vastag. 2011-ben sajnos nem állnak rendelkezésre talajvízszint adatok.

A felszín alatt 1 méterig terjedő talajréteg nedvességtartalmának maximális átlagértéke 20,1 (2010-ben 22,1 tf%), a minimális 13,5 térfogat% (2010-ben 15,1) volt. Átlagértéke 15,7 (2010-ben 18,6) tf%.

Az 1,1-2,8 méterig terjedő mélységben a nedvesség maximális átlagértéke 29,3 (2010-ben 35,2 tf%), minimális átlagértéke 27,3 térfogat% (2010-ben 28,3 tf%) volt. Átlagértéke 28,2 (2010-ben 31,5) tf%.

T-15 mérőhely

A mérőhely a mentett oldalon, vízpótló ág mellett található. A sekély fedőrétegű, mély fekvésű területen a talajvíz végig nedvesített.

A felszín alatt 1 méterig a talajnedvesség maximális átlagértéke ez évben 34,6 tf% (2010-ben 42,5 tf%), a minimális 32,4 (2010-ben 33,6 tf%) lett. Átlagértéke 33,5tf% (2010-ben 37,7).

A talajszelvény 1,1-1,3 méter közötti mélységében a nedvesség maximális átlagértéke 43,3 (2010-ben 44,7 tf%), a minimális 35,0 térfogat% volt (2010-ben 37,3).

T-16 mérőhely

A megfigyelőhely hullámtéri erdőben található. A talajvíz júniustól szeptemberig a vastag fedőréteg mélyebb rétegeit nedvesítette.

A felszín alatt 1 méterig a talajnedvesség mért maximális átlagértéke 27,2 tf% (2010-ben 30,5 tf%), a minimális 17,8 (2010-ben 23,1 tf%) volt. A réteg évi átlagos relatív nedvességtartalma 21,0 (2010-ben 25,5) tf%.

Az 1,1-3,2 méterig terjedő mélységben a maximális átlagérték 30,4 (2010-ben 39,4 tf%), a minimális 23,1 térfogat% (2010-ben 23,6 tf% volt). Az évi átlagos relatív nedvességtartalom összességében 28,1 (2010-ben 31,4) tf%.

T-17 mérőhely

A megfigyelőhely hullámtéri erdőben található. A 160 cm feltalajvastagságú terület alatt a talajvíz a kavicságyban mozgott.

A felszín alatt 1 méterig terjedő mélységben a talajnedvesség maximális átlagértéke 26,1 tf% (2010-ben 28,1 tf%), a minimális 11,7 tf% (2010-ben 23,0 tf%) volt. A rétegben az évi átlagos relatív nedvességtartalom 18,8 tf%, volt (2010-ben 25,1 tf%).

T-18 mérőhely

A megfigyelőhely hullámtéri erdőben található. A hullámtéri vízpótló főág mellett a talajvíz májustól szeptemberig az átlagosan 295 cm vastagságú fedőrétegben mozgott A mérőhelyet 2010-ben az utolsó mérésre erdészeti munkák során kitörték, tavasszal állítottuk helyre.

A felszín alatti 1 méterig a talajnedvesség maximális átlagértéke 22,3 térfogat% (2010-ben 26,7 tf%), a minimális 18,1 (2010-ben 23,2 tf%) volt. A réteg évi átlagértéke 20,1 tf% (2010-ben 25,2 tf%).

A talajszelvény 1,1-2,8 méterig terjedő mélységében a nedvesség maximális átlagértéke 32,7 (2010-ben 38,6 tf%), a minimális 26,2 térfogat% (2010-ben 29,1 tf%) volt. A réteg évi átlagértéke 28,3 tf% (2010-ben 33,5 tf%).

T-19 mérőhely

A megfigyelőhely hullámtéri erdőben található. A két vízpótló mellékág közötti mérőhely kellő nedvesítését a vízpótlás nem tudja megfelelő szinten biztosítani. 2011-ben a talajvíz a kavicságyban tartózkodott az átlagosan 225 cm vastag fedőréteg alatt. Itt a vízpótlás alulról nincs megtámasztva, s az Öreg-Duna leszívó hatása érvényesül.

A felszín alatt 1 méterig terjedő mélységben a talajnedvesség maximális átlagértéke 23,2 (2010-ben 25,4 tf%), a minimális pedig 13,0 térfogat% (2010-ben 19,6 tf%) volt, a réteg átlagos nedvességtartalma 17,9 tf% volt (2010-ben 22,8).

A talajszelvény 1,1-2,0 méterig terjedő mélységében a talajnedvesség maximális átlagértéke 21,7 (2010-ben 31,1 tf%), a minimális 10,8 térfogat% (2010-ben 14,7 tf%) volt. Az évi átlagértéke 16,4 tf% (2010-ben 20,4 tf%).

T-20 mérőhely

A megfigyelőhely hullámtéri erdőben található.

A talajvíz június-júliusban az átlagosan 230 cm vastag fedőréteg alsó rétegeit nedvesítette.

A felszín alatt 1 méterig terjedő mélységben a talajnedvesség maximális átlagértéke 18,0 térfogat% (2010-ben 19,7 tf%), a minimális pedig 12,7 tf% (2010-ben 15,6 tf%) lett. A méréssorozat átlagértéke 14,7 tf% (2010-ben 17,6 tf%).

A talajszelvény 1,1-2,2 méterig terjedő mélységében a nedvesség maximális átlagértéke 22,0 tf% (2010-ben 32,2), a minimális 17,5 tf% (2010-ben 20,5). A méréssorozat átlagértéke 20,0 tf% (2010-ben 24,8).

Összefoglalás

A magyar fél SMM-001 típusú, kapacitív elven működő mélyszondás műszerrel speciálisan kiépített objektumokban (műanyag béléscsőben) mér. A mérőhelyek a fedőrétegbe lettek bemélyítve, mélységük az összefüggő kavicsrétegig tart. (Néhol a kavicságyig való lemélyítést a talajvíz jelenléte akadályozta a talaj állandó beomlásával.) A mérések a tenyészidőszakban kéthetes időközzel történtek, azon kívül ritkábban.

A 2011. évi mérések száma 14 alkalom.

A mérőhelyek száma tizennégy. A korábbi adatok átadásra kerültek. 6 mérőhely erdei, 8 mérőhely mezőgazdasági mintaterülethez kapcsolódik.

Az adatok a 10 cm-es mélységenként mért, térfogatszázalékban kifejezett teljes nedvességtartalmat mutatják.

Az adatok feldolgozásának módja

Alapelv, hogy a 0-100 cm és a 110 cm alatti tartományban mért nedvességértékek átlagolás után ábrázolásra kerülnek. A talajnedvességi értékek idő- és térbeli (vertikális) eloszlásáról grafikonok készültek. A talajvízszintek felszín alatti alakulása szintén ábrázolásra került. A teljes mérési szelvényre vonatkozó színes síkdiagram elkészítését a szlovák fél vállalta.

A monitorozott helyszínek értékelése

A csapadékviszonyok mellett a fedőréteg vastagsága, valamint összetétele és a talajvíz elhelyezkedése alapvetően befolyásolja a talajok nedvességi viszonyait.

A 2011. évi mérési eredményeket befolyásoló tényezők rövid elemzése a következő:

Csapadék- és időjárási viszonyok hatása a talaj nedvességtartalmára

A meteorológiai adatokat az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatta.

2010-ben novemberben Mosonmagyaróváron 31, decemberben 53 mm csapadék hullott.

2011. januárban, februárban és márciusban 15, 5 és 43 mm, áprilisban 15, májusban 32, júniusban 137, júliusban 70 mm, augusztusban 53 mm csapadék hullott. Szeptemberben és októberben 18 és 45 mm eső volt. Áprilistól szeptemberig, a klasszikus tenyészidőszakban 325 mm.

A talajvíz dinamikájának hatása a talaj nedvességtartalmára

A dunaremetei és a gönyűi főmedri vízmércék adatait és a talajvíz szinteket az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság bocsátotta rendelkezésre. Az adatok kigyűjtése és a legalább elsődleges feldolgozása miatt idén szeptemberig vannak adatok. Az elterelt Duna-szakasz a dunaremetei, az alvízcsatorna visszatértének közelében levő vizsgálati területek a gönyűi mércével jellemezhetők.

2011. januárban az átlagos vízszint Dunaremetén 104 cm (2010: 37 cm), Gönyűn 239 cm (2010: 64 cm) volt. Mind az elterelt, mind a gönyűi Duna-szakaszon árhullám vonult le. A tetőzés Dunaremetén január 16-án 522 cm, Gönyűn 17-én 598 cm volt. Februárban az átlagos vízszint Dunaremetén 38 cm (2010: 38 cm), Gönyűn 116 cm (2010: 52 cm) volt. Márciusban az átlagos vízszint Dunaremetén 37 cm (2010: 57 cm), Gönyűn 80 cm (2010: 169 cm) volt. Áprilisban az átlagos vízszint Dunaremetén 79 cm (2010: 77 cm), Gönyűn 79 cm (2010: 129 cm) volt. Májusban az átlagos vízszint Dunaremetén 84 cm (2010: 114 cm), Gönyűn 66 cm (2010: 226 cm) volt.

Júniusban az átlagos vízszint Dunaremetén 122 cm (2010: 196 cm), Gönyűn 127 cm (2010: 402 cm) volt. Júliusban az átlagos vízszint 107 és 154 cm volt (2010-ben 111 és 197 cm.)

Augusztus és szeptember hónapokban a dunaremetei vízszintek 97 és 82 cm (2010-ben 136 és 155 cm), a gönyűiek 146 és 66 cm (2010-ben 267 és 212 cm) voltak. Október és november hónapokat is kisvizek jellemzik.

Ahol a talajvizek szintjét nincs lehetőségünk mérni, ott ezeket az adatokat is az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság adta meg. Sajnos az észlelések nincsenek teljes összhangban a nedvességmérésekkel. A talajvíz szintje március végén az elterelt Duna-szakasz hatásterületén a főmederhez közel mintegy 70 cm-rel volt alacsonyabb mint 2010-ben. Attól távolabb gyakorlatilag megegyezett az előző évvel. Ahol a az alvízcsatorna visszaduzzasztó hatása érvényesül (Ásványi ágrendszer) a talajvíz március végén fél méterrel volt mélyebben mint 2010-ben. Április végére Ásványráró kivételével a talajvízszintek közel megegyeztek a 2010-es szintekkel, ott kb. 20 cm elmaradás volt. Az elmaradás 20-100 cm közötti értékekkel a vegetációs időszak folyamán végig megmaradt. A talajvizek az év további részében is alacsonyabbak voltak a 2010-es szinteknél.

A talajok nedvességi állapotának jellemzése

2011. március végén a talajok nedvességkészlete általában kicsit alacsonyabb volt mint 2010-ben. Az induló talajnedvesség a kevés csapadék miatt folyamatosan csökkent. A felső egy méteres talajréteg nedvességtartalma az év során végig alacsonyabb volt mint 2010-ben. A vegetációs időszak végére ez a különbség a legtöbb mérőhelyen elérte vagy meghaladta a 10 térfogatszázalékot 10 centiméteres rétegenként! 2010 csapadékellátása különlegesen jó volt. Mosonmagyaróváron áprilistól szeptemberig 555 mm, az év során 1055 mm csapadék hullott. 2009. decemberben is 110 mm. Az 1 m alatti talajrétegek nedvességtartalma is alacsonyabb volt mint 2010-ben. A nagyobb, átlagosan 10 tf% körüli különbségek ott alakultak ki ahol a talajvíz nem emelkedett a fedőrétegbe, illetve a vékony fedőrétegen erősen megjelent a kavicságy leszívó hatása.

A mérőhelyek közül a T15 jelűnél a talajvíz folyamatosan 2 méternél közelebb volt a felszínhez. Az árhullámok elmaradása miatt a talajvíz a vegetációs időszakban a mélyebb talajrétegeket nedvesítette a T02, T10, T11, T16, T18 és T20 mérőhelyeken. A talajvíz hatását nem tudtuk kimutatni a T03, T04, T06, T09, T12, T17 és a T19 mérőhelyeken.