FELSZÍN ALATTI VÍZMINŐSÉG

Az 1995. évi közös "Megállapodás" szerint a Szigetközben 16 db talajvíz minőség megfigyelő kút és 6 db ivóvíztermelő kút került kijelölésre a magyar-szlovák felszín alatti vízminőségi monitoring rendszerben.

A figyelő kutak és az ivóvíz kutak elhelyezkedése a mellékelt "Felszín alatti vízminőség" című térképen látható, az azonosításukra szolgáló EOV rendszerű földrajzi koordináták listáját szintén a Jelentés tartalmazza.

2010. évben a talajvíz minőség vizsgálatok a korábbi években alkalmazott gyakorisággal folytatódtak. Az ivóvíz termelő kutak vizsgálati adatait az üzemeltetők szolgáltatták.

A mintavétel módja és a vízminőségi paraméterek analitikai meghatározási módszere az előző évekhez képest változatlan maradt.

A mérőhelyek vízminőségének értékelésénél - a korábbi évek gyakorlatának megfelelően - azokat a minőségi határértékeket vettük figyelembe, amelyek a talajvíz ivóvízként történő felhasználására vonatkoznak, és a Megállapodás szerinti magyar-szlovák közös monitoring adatainak kiértékelésére a Felek szakértői kölcsönösen elfogadtak. A szlovák- és magyar- valamint egyes komponensek esetében az EU határértékeket a mellékelt táblázatban tüntettük fel. Azon komponensek esetében, ahol a táblázatban két határérték is szerepel, a "legmagasabb" határértéket vettük figyelembe az értékelésnél.

Az 1999. évi Közös Jelentés Ajánlásai 1.) pont figyelembe vételével a 2009. évi Nemzeti Jelentésben valamennyi talajvíz figyelőkút esetében folytattuk az úgynevezett hosszú idejű, 1992-2010. évek vizsgálati adatsorainak értékelését a korábbi szakértői megállapodás szerint.

2009. év során az Arak (9435) számú kútban a vízminőség vizsgálat technikai okok miatt megszűnt, helyette a kút közvetlen szomszédságában lévő Halászi (9544) számú kútban folytatjuk tovább a monitoring tevékenységet.

A szlovák-magyar kétoldalú szakértői megállapodás alapján a 9327 sz. Dunakiliti és a 9430 sz. Kisbodak figyelő kutak esetében az 1992-2010. évek közötti eredmények táblázatos összefoglalása mellett a kiválasztott komponensek mért értékeinek időbeni alakulását a Jelentés grafikus ábrázolásai is mutatják. A többi talajvíz figyelőkút és az ivóvíztermelő kutak 2010. évi vízminőségi adatainak táblázatait, valamint a hosszú idejű adatsorok grafikonjait a II. sz. melléklet tartalmazza.

Talajvíz figyelő kutak vízminőségének jellemzése

A Szigetköz folyóvízi üledékkel feltöltött medenceterület, melyre jellemző a nagy vastagságú kavicsréteg homok betelepülésekkel, illetve agyagcsíkokkal. A kavicsréteg pórusaiban helyezkedik el a talajvíz, melyre a közös monitoringba bevont 16 db talajvízfigyelő kút települt. A talajvíz minőség értékelésénél a figyelő kutak elhelyezkedését vettük figyelembe egyrészt a Duna főágtól a Mosoni-Duna irányába haladva, másrészt a Duna főág folyásirányában lefelé haladva öt szelvény mentén.

I. szelvény

Kútszám: 9310, Hely: Rajka

A hosszúidejű adatsorokat tekintve a kút vízhőmérséklete kiegyenlített, a fajlagos vezetőképesség értékek 2007. évtől emelkedést mutatnak. A szennyezőanyagok koncentrációja az előző évhez viszonyítva lényegesen nem változott - jellemzően határérték alatti. A víz vas és mangán tartalma határérték feletti, és stagnálást mutat.

Kútszám: 9368, Hely: Rajka belterület

A szezonálisan változó, közepesen magas sótartalmú talajvíz hőmérséklete kismértékű ingadozást mutat. A szervesanyag tartalom határérték alatti. Mezőgazdasági eredetű lokális elszennyeződést jelez a nitrogénformák és a foszfátion határérték feletti jelenléte. Az ammóniumion koncentrációja változatlan. A megfigyelőkúttól mintegy 10-15 méterre állattartótelepet üzemeltetnek, melynek trágyakezelése a hatályos előírásoknak nem felel meg. A környezetvédelmi felülvizsgálat alapján a hatóság kötelezte a tulajdonost 2011. december 31.-i határidővel a trágyakezelés korszerűsítésére. A talajvízben a mangán a vas tartalom határérték alatti.

Kútszám: 9379, Hely: Rajka

A közepes sótartalmú talajvíz hőmérsékletében, pH értékében és a fajlagos elektromos vezetőképességében szezonális ingadozás tapasztalható. A sótartalomra utaló vezetőképesség értékeiben a hosszúidejű adatsort nézve az enyhe csökkenő tendencia volt jellemző 2006. év végéig, majd 2007. évben jelentős ingadozás következett be, mely 2008.-2010. évekre is jellemző. A szervesanyag szennyezettséget mutató KOIp értékei, valamint a nitrogénformák (nitrit, nitrát) alacsony koncentrációban, határérték alatti mennyiségben vannak jelen a talajvízben. Az ammónium-ion koncentrációja az év második felétől újból határérték alatti. A kútvízre a mangánszennyezettség nem jellemző. A vas tartalom enyhe emelkedése figyelhető meg.

II. szelvény

Kútszám: 9327, Hely: Dunakiliti

A hosszúidejű adatsorokat figyelembe véve megállapítható, hogy a vízminőségi jellemzők periodikus, szezonális változása a Duna vízéhez hasonló alacsonyabb sótartalmú kút vízében kifejezetten jellemző. A periodicitás elsősorban a vízhőmérséklet, pH, vezetőképesség, nitrát koncentráció változásában jelentkezik.

Az ammónium, nitrit és nitrát koncentrációja határérték alatti, a nitrát enyhe emelkedése figyelhető meg. A szervesanyag tartalomban változatlan a tendencia, a foszfátion koncentrációjában lényeges változás nem történt az elmúlt évekhez képest. A mangán és a vas is határérték alatti koncentrációban mutatható ki a kútvízben.

Kútszám: 9331, Hely: Dunakiliti

Az alacsony sótartalmú vízben a vízminőségi jellemzők erős évszakos ingadozást mutatnak. A vízhőmérséklet erőteljesen reagál a léghőmérséklet változására. A víz szervesanyag szennyezettsége, valamint a nitrogénformák értékei határérték alattiak, a hosszúidejű adatsort tekintve az ammónia esetén egy enyhe növekedés figyelhető meg, a nitrát értékek az előző évhez hasonlóan alakultak. A kútvíz vastartalmában enyhe emelkedés tapasztalható, a mangántartalma továbbra is határérték feletti, és emelkedést mutat.

Kútszám: 9413, Hely: Sérfenyősziget

A kútvíz hőmérsékletét a meteorológiai viszonyok kis mértékben befolyásolják, a kút vízhőmérséklete kiegyenlített. A közepes sótartalmú vízben a só koncentrációra utaló elektromos vezetőképesség értékei kiegyenlítettek. A nitrogénformák, a foszfátion és a szervesanyag szennyezettség határérték alatti. A nitrát koncentráció értékei enyhe emelkedést mutatnak. A vas koncentráció határérték alatti. A korábbi évek csökkenő mangán koncentrációja továbbra is jellemző, de még így is jelentősen határérték feletti.

Kútszám: 9418, Hely: Mosonmagyaróvár

A víz hőmérséklete enyhe szezonális ingadozással jellemezhető. A vezetőképességgel mért sótartalom továbbra is magas, a hosszúidejű adatsort figyelembe véve megállapítható hogy folytatódik az enyhe emelkedés kis ingadozással. A szervesanyag szennyezettség alacsony, kisebb szezonális ingadozással stagnáló tendencia mutatható ki. Az ammónia koncentrációja tartósan kimutathatósági határérték alatti, a nitrit- és foszfátion tartalom az előző évhez képest lényegesen nem változott, szintén határérték alatti. A hosszúidejű adatsor tekintetében a nitrátion koncentrációjának enyhe csökkenése figyelhető meg. A vas tartalomban csökkenő tendencia mutatkozik, de még mindig határérték feletti koncentrációban van jelen. A hosszúidejű adatsort tekintve a mangán tartalom esetén 2010. évben jelentős növekedés történt.

III. szelvény

Kútszám: 9430, Hely: Kisbodak

A közepes sótartalmú kútvíz hőmérséklete kismértékű szezonális ingadozást mutat. A sótartalomra utaló elektromos vezetőképesség az előző évekhez képest lényegében nem változott. A pH szezonálisan változó, a korábbi évekhez képest enyhe emelkedéssel. A szervesanyag szennyezettség évszakosan ingadozó, tartósan határérték alatti.

A foszfát koncentrációjában szignifikáns változás nem következett be. A nitrát, ammónium-ion és a nitrition koncentrációja határérték alatti. A talajvíz vas és mangán szennyezettsége nagy, a mangán értékeinél az előző évek átlagát tekintve csökkenő tendencia továbbra is megfigyelhető.

Kútszám: 9536, Hely: Püski

A mentett oldali vízpótló nyomvonala mentén telepített kút hőmérsékleti alakulása hasonlóan az előző évekhez, kismértékű szezonális ingadozást mutat. A sótartalomra utaló vezetőképesség értékeiben a növekvő tendencia tovább megfigyelhető. A víz szervesanyag tartalma szezonális ingadozást mutat, de határérték alatti mennyiségű. Az ammónum-ion koncentrációja határérték felett van, csökkenés jellemzi. A foszfát- a nitrát- és a nitrition tartalom az előző évekhez hasonlóan tartósan alacsony. A talajvíz vas és mangán szennyezettsége jelentős. Az átlagértékeket tekintve vas és mangán esetében is csökkenő tendencia figyelhető meg.

Kútszám: 9544, Hely: Halászi

2010. évtől az Arak 9435 kút helyett a kúttól 1 km-es távolságban található Halászi 9544 számú kútban folytatódnak tovább a vízminőségi vizsgálatok.

A kiegyenlített hőmérsékletű kútvízben, a közepesen magas sótartalomra utaló fajlagos elektromos vezetőképesség és a pH értékei szezonális ingadozást mutatnak. A vezetőképesség értékeiben a csökkenő tendencia megállt az évben. A szervesanyag szennyezettség, a nitrogénformák és a foszfátion alacsony koncentrációkkal határérték alattiak. A víz vas és mangán tartalma jelentősen határérték feletti.

IV. szelvény

Kútszám: 9456, Hely: Ásványráró

A stabil vízhőmérsékletű, enyhe szezonális ingadozású, közepes sótartalmú víz vezetőképesség értékeiben a hosszúidejű adatsort figyelembe véve enyhe emelkedő tendencia figyelhető meg. A víz szervesanyag tartalma kismértékű szezonális ingadozással határérték alatti, az értékekben az elmúlt évhez képest lényegi változás nem következett be. A nitrogénformák közül az ammóniumion koncentrációja határérték feletti, a növekvő tendencia megállt és a csökkenés után stabilizálódott. A nitrit és nitrátion szennyezettség nem jellemző a vízben. A vas és mangán tartalom szezonális ingadozással határérték feletti szennyezettséget mutat.

Kútszám: 9457, Hely: Ásványráró

A Duna főágtól távolabb telepített kút vizének hőmérséklete viszonylag stabil. A közepes sótartalomra utaló vezetőképesség és az ionösszetétel szezonális ingadozást mutat. A vezetőképesség átlagértékeiben ismételt növekedés figyelhető meg. A víz szervesanyag tartalma alacsony, szezonálisan ingadozik. Az ammóniumion és a foszfátion alacsony koncentrációval továbbra is határérték alatt fordulnak elő. Az előző évben megnövekedett nitrát koncentrációja ez évben jelentősen lecsökkent. A vas és mangán szennyezettség határérték feletti, csökkenő tendencia jellemzi.

Kútszám: 9458, Hely: Ásványráró

A szezonálisan ingadozó hőmérsékletű kútvízben 2003. év második felében hírtelen vízminőség változás következett be. A korábban magas sótartalmú vízben a sótartalomra utaló vezetőképesség értékei drasztikusan lecsökkentek, melyet a só összetevők értékei is jól követnek. Ez a csökkenő tendencia kisebb ütemben de tovább folytatódott 2006-ben is mellyel párhuzamosan a pH értékeinek növekedése tapasztalható. 2007. évben ez a folyamat megváltozott a vezetőképesség értéke ugrásszerű növekedésnek indult, mely 2008. évben is tovább folytatódott, viszont 2009 évben ismét csökkenés következett be, ami folytatódott 2010. évben is. A határozott vízminőség változás a vas és mangán kivételével minden vizsgált vízminőségi komponens tekintetében megfigyelhető. A szervesanyag, az ammónium-ion koncentrációja határérték alatti. A nitrátion koncentrációjának csökkenése figyelhető meg. A foszfát tartalom továbbra is határérték feletti mennyiségben van a kútvízben, de ezt a nitrogénformák, és a foszfátion eltérő mobilizálhatósága indokolja. A kútvíz mangántartalma határérték feletti, a vastartalom változatlan.

V. szelvény

Kútszám: 9475, Hely: Győrzámoly

A stabil hőmérsékletű és közepesen magas sótartalmú kútvíz szezonális ingadozást mutat. A szervesanyag szennyezettség az elmúlt évekhez képest hasonló, határérték alatti koncentrációval jellemezhető. A nitrogénformák közül a nitrátion tartósan kis koncentrációban fordul elő, az ammóniumion koncentrációk a tavalyi mérési eredményekhez képest jelentős változása nem következett be, és továbbra is határérték feletti értékekkel jellemezhetők. A foszfáttartalom kiegyenlítetten alacsony. A vas és mangán koncentrációk tartósan határérték felettiek, a mangán esetén az utóbbi évekre jellemző koncentráció csökkenése továbbra is tapasztalható.

Kútszám: 9480, Hely: Győrzámoly

A közepesen magas sótartalmú kútvíz minőségi jellemzőiben minimális szezonális ingadozás mutatható ki. 2008. évben a megemelkedett fajlagos vezetőképesség 2009. évtől csökkenni kezdett, amely folytatódott 2010. évben is. A szervesanyag szennyezettség kiegyenlített és tartósan határérték alatti. A nitrogénformák közül az ammóniumion határérték közeli, a nitrit- és nitrát ionok kimutathatósági határérték alatti mennyiséggel jellemezhetők. A foszfátion koncentrációja a korábbi évekhez hasonlóan alakult. A víz magas vas és mangán tartalma jelentős.

Kútszám: 9484, Hely: Vámosszabadi

Alsó-Szigetközben Vámosszabadi területén vizsgált kút vize, tartósan alacsony sótartalmú. A szerves szennyeződés kis mértékű, az előző évhez képest csökkenő KOIps értékekkel jellemzett. A nitrogénformák határérték alattiak, a nitrátion tartósan alacsony koncentrációban fordul elő, az ammóniumion koncentrációk enyhe szezonális ingadozást mutatnak. A vas és mangán tartalmakat mind szezonálisan, mind a hosszúidejű adatsort nézve erősen ingadozó, határérték feletti koncentrációk jellemzi. A mangán esetén enyhe növekedés tapasztalható.

A 9379, 9413, 9536, 9456, 9480 számú kutakban vizsgált szerves és szervetlen mikroszennyezők jellemzően kimutatási határérték alatti mennyiségben fordultak elő.

Összefoglalóan megállapítható a 16 db talajvíz figyelőkút hosszúidejű vizsgálati eredményei alapján, hogy jellemzően vasas, mangános a Szigetköz talajvízbázisa. A kutak többségénél a vas és mangán koncentráció tartósan határérték feletti.

Általánosságban elmondható, hogy a lokális - mezőgazdasági eredetű, illetve esetenként szennyvízszikkasztásból származó - szennyezéseket jelző komponensek, mint a nitrogénformák, a szervesanyagot jelző KOI általában csökkent, illetve az előző évhez képest nem változott a vizsgált kutak vizében.

Lokális jellegű szennyezés hatását mutatja az Ásványráró belterületén lemélyített 9458-as kút vízminőségi alakulása. A kútban a vezetőképesség, a nitrát és a KOIps érétkei 2003-2006. év között drasztikusan lecsökkentek, majd 2007-2008 között erőteljesen ismét növekedtek, majd 2008. év végétől ismét csökkentek, amely folyamat 2009. is tartott, majd 2010. évtől ismételt emelkedés látható.

A kút környezetében lévő korszerűtlen szarvasmarha tartási technológia és trágyakezelés felszámolásra került, ezért friss szennyezésre utaló nyom nincs, az ammónium-ion koncentrációja határérték alatti.

Az Ásványráró 9456-os kút vizében az ammónium-ion koncentrációja határérték feletti, ill. fokozatosan növekedett, mely háttérszennyezésnek tekinthető, mezőgazdasági tevékenységből származott. A kút vizében az ammónium koncentráció 2008. évtől csökkenésnek indult, majd 2009. és 2010. évben stagnált.

Az ammónium-ion koncentrációjának folyamatos csökkenés figyelhető meg a 9457 számú kútban.

Háttérszennyezés hatását mutatja a Mosonmagyaróvár 9418-as kút vízének nitrát mennyiségének a változása. A kút vízében a nitrátion koncentrációjának jelentős csökkenése figyelhető meg 2000 és 2005. között, majd 2006.-tól ismét koncentráció növekedés tapasztalható, 2008. év után enyhe csökkenés figyelhető meg.

A Rajka 9368-as kút vízminőségi alakulására jellemző, hogy a monitoringkút közvetlen közelében egy korszerűtlen sertéstelep üzemel, melynek technológiája és trágyakezelése a hatályos előírásoknak nem felel meg. A trágyakezelés jogszabályban előírt paramétereknek való megfelelés határidejét a hatóság 2011. december 31.-ben állapította meg a környezetvédelmi működési engedélyében.

A rajkai és ásványrárói kút esetében elmondható, hogy a szennyezőforrások közelsége, a kútnak a talajvíz áramlási irányába való elhelyezkedése miatt jól és érzékenyen lehet figyelemmel kísérni az állattartással összefüggő vízminőségi változásokat.

A közös monitoringba bevont ivóvíztermelő kutak 2010. évi vízminőségi adatait az II. melléklet táblázataiban foglaltuk össze.

Az ivóvíz kutak a közel összefüggő, néhány száz méteres kavics összlet mélyebb rétegeiben található felszín alatti vízkészletre települtek.

A mérési adatokat elemezve kitűnik, hogy a Győr térségi víztermelő kutakban jellemzően magasabb az ammónia és a szervesanyag tartalom, mint a többi kútban, valamint ezen kutak esetén a vas és mangán koncentrációja határérték feletti, vagy annak közelében van. A Győr-Révfalu vízbázis termelőkútjainak vizében a sótartalom, a vas és mangánszennyezés jellemzően magasabb, mint a szőgyei nagyobb mélységben szűrőzött kutak esetén. A Dunakiliti I., a Feketeerdői T2 és a Darnózseli I. kutakban a termelt víz kifogástalan minőségű, és a vízminőséget nagyfokú stabilitás jellemzi.

Összességében az ivóvíztermelő kutak vízminősége - esetenként előkezelés után - ivóvíz felhasználás céljára megfelelő.