A FELSZÍNI VIZEK MINŐSÉGE

A 2009. évben folytatódtak a Duna 1843 fkm szelvényében 1995. júniusban megvalósult ideiglenes fenékküszöb hatásterületén az 1995. évi szlovák-magyar közös Megállapodás szerint kijelölt nyolc felszíni víz mintavételi helyen a Megállapodás Szabályzatában meghatározott vízminőségi mérések, valamint a 2001 évi Közös Éves Jelentés ajánlásainak megfelelően kijelölt három új mérőhelyen, ahol a vízminőség mérése kiegészítésre került.

A megfigyelő rendszer 11 mérőhelyének helyszínrajza és az azonosításukra szolgáló EOV rendszerű földrajzi koordináták listája a Jelentés része.

A közös Megállapodásban rögzített mérőhelyek nemzeti vízminőség vizsgálati adatait, valamint a fitoplankton, fitobentosz, és a mederüledék vizsgálatok eredményeit 2009. évre vonatkozóan a II. sz. melléklet táblázatai tartalmazzák.

A vízterek vízminőség jellemzése

A mérőhelyek vízminőségének értékelése egyrészt a közös megállapodás alapján a Magyar - Szlovák Határvízi Bizottság Vízminőségvédelmi Albizottságának 78. tárgyalásáról készült Jegyzőkönyv (Szlovákia, Selmecbánya, 2003. december 8-12.) 2. sz. mellékletét képező Szabályzat vízminőségi határértékrendszer figyelembevételével történt, amely ötosztályos rendszerű (1. táblázat). A vízminőségi osztályok megnevezése az alábbi: I.-kiváló, II.-jó, III.-mérsékelt, IV.-gyenge, V-rossz.

Másrészt a Magyar - Szlovák Határvízi Bizottság Vízminőségvédelmi Albizottságának 88. tárgyalásáról (Szlovákia, Tatranska Strba 2008. november 24.-27.) készült Jegyzőkönyvben a Felek megállapodtak abban, hogy a felszíni vizek ökológiai állapotának bemutatása a 2000/60 EK (Vízkeretirányelv) irányelvben foglaltak alapján történik. A Jegyzőkönyv 3.b pontja értelmében "a Felek elvégzik az eredmények kiértékelését a nemzeti módszertanok és minősítési sémák szerint, ezt követően összehasonlítják ezek eredményeit."

Nemzeti módszertan

A felszíni vizek állapotát víztest, ill. vízgyűjtő-szinten kell bemutatni, az ökológiai állapot jellemzésével, amely a biológiai és a biológiai szempontból releváns fiziko-kémiai minősítési elemek, a hidromorfológiai mutatók, valamint a kémiai minősítési elemek eredményeinek összehangolt értékelése alapján történik.

A Víz Keretirányelv (továbbiakban: VKI) értelmében az öt osztályos minősítési rendszerben az 5. osztály a rossz, a 4. osztály a gyenge, a 3. osztály a közepes, a 2. osztály a jó, míg az 1. osztály a kiváló ökológiai állapotnak felel meg.

A Víz Keretirányelv az ökológiai állapot meghatározásánál figyelembe veszi a releváns biológiai elemek, fiziko-kémiai elemek, ill. a hidromorfológiai paraméterek, egyéb specifikus szennyezők (fémek), veszélyes anyagok (elsőbbségi lista) állapotát is.

Biológiai minősítési elemek: Fitoplankton, fitobentosz, makrofita, makrozoobenton, halak, melyekre 5 osztályos minősítést dolgoztak ki.

A fizikai-kémiai minősítési elemekre 3 osztályos (kiváló, jó, nem éri el a jó állapotot) a minősítés.

A hidromorfológiai minősítési elemekre 5 osztályos minősítési rendszer dogoztak ki.

Egyéb specifikus szennyezők (fémek) és a veszélyes anyagok esetében a minősítés jó, ha nem lépte át a határértéket, nem jó, ha átlépte a határértéket.

Az ökológiai állapotértékelés során a fentiekben felsorolt minősítési elemek eredményeit az "egy rossz mind rossz" elv alapján értékeltük.

1. ábra
Az ökológiai állapotértékelés sémája [1]

A Jelentésben értékelt minősítési elemek jellemzése

Biológiai elemek minősítése

A hidrobiológiai elemek közül a fitoplankton és fitobentosz vizsgálatára került sor.

a.) Folyóvízi fitoplankton minősítési rendszer

A magyar fitoplankton minősítési rendszer alapja a HRPI multimetrikus index, amelyet a fitoplankton mennyiségi és minőségi viszonyait jellemző két metrika normalizációjával és kombinációjával dolgoztak ki.

A mennyiségi viszonyok leírására az egységnyi térfogatra megadott biomassza vagy a klorofill-a tartalom típus-specifikus értékeit, ill. ezek normalizált EQR értékeit alkalmazzák.

Az osztályhatárok megadása a statisztikai adat-elemzést követően az alábbiak szerint történt:

Medián - kiváló/jó, 75 percentilis - jó/közepes, 90 percentilis - közepes/gyenge, 95 percentilis - gyenge/rossz.

A Duna esetében nem volt lehetséges referencia-helyek kijelölésére, a határértékek adatelemzéssel és szakértői becsléssel állapították meg.

A minőségi viszonyokat jellemző metrika alapját a Reynolds féle funkcionális csoportok (kodonok) [11] az ezekhez tartozó környezeti feltételek mintázatai, ill. az ezek értékelésére kialakított Q index jelenti.

A HRPI multimetrikus index alapú éves értékelés az adott év vegetáció-periódusbeli (5-10. hónap) mintáinak minősítésével, ill. azok indexértékeinek átlagképzésével történt.

b.) Folyóvízi fitobentosz minősítési rendszer

A bentikus kovaalgák eredményeinek értékelése az IPS index alapján történik a Duna esetében, ill. a többi folyóvíz-típus esetén az IPSITI multimetrikus index alapján, amelyet három kovaalga-index (IPS+SID+TID) kombinációjával alakítottak ki.

Minden folyótípus esetében Pearson korrelációt számoltak a kémiai változók és az egyes kovaalga indexek között. A SID szaprobitás index, a TID trofitás index az IPS integrált szennyezettségi index, ill. e három indexből képzett multimetrikus index mutatta a legszignifikánsabb korrelációt.

Az öt osztályos típus-specifikus EQR határokat normalizálás útján határozták meg úgy, hogy azok értékei 0 és 1 közé essenek, azonos osztályközökkel.

Fizikai-kémiai minősítés

Az osztályhatárokat a vízfolyásoknál és a tavaknál is az éves átlagokra vonatkozóan adtuk meg. A jó/kiváló állapotra vonatkozó osztályhatár az adott típusra jellemző referencia koncentráció és a hazai vizekben előfordult koncentrációk 30%-os percentilise közötti érték. A jó/közepes határokat típus csoportonként a biológiai validáció figyelembe vételével történt (2. táblázat).

Az ökológiai állapotot támogató fizikai-kémiai elemek minősítése határérték táblázatot Magyar - Szlovák Határvízi Bizottság Vízminőségvédelmi Albizottságának 89. tárgyalásáról Certovicán készült Jegyzőkönyv 2/65. számú táblázata tartalmazta. (A táblázat a 2010. március 9.-én megjelent 5.2 háttéranyag a VGT 5. fejezetéhez "Felszíni víztestek jó állapotához tartozó fizikai-kémiai és kémiai határértékek és minősítési rendszer" alapján síkvidéki kisvízfolyások (11,12,15,18 típus) esetén ortofoszfát-P és összes P komponensre aktualizálva lett- és az Albizottság 91. tárgyalásán /Velky Meder 2010. május 3.5./ már ezen módosítás figyelembevételével történt az osztályba sorolás.)

Az elemenkénti osztályozás éves átlagérték alapján három fokozatú skálán történik (2-kiváló, 1-jó, 0-nem éri el a jó állapotot).

A fizikai-kémiai állapotra jellemző osztály megállapítása a csoportonként meghatározott osztályátlagok minimumából kerül meghatározásra (kiváló állapot: osztály_min >= 1,5; jó állapot: osztály_min >= 0,5; nem érte el a jó állapotot: osztály_min <0)

Egyéb specifikus anyagok (fémek) minősítése

A króm, cink, arzén, réz elemekre az EU nem ad meg felszíni vízminősítési határértékeket, az ICPDR is csak célértékeket alkalmaz a Duna-medencei nemzetközi vízminőségi monitoringrendszer eredményeinek feldolgozásához. A hazai vizekre a korábban már alkalmazott, a "Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés" MSZ 12749 szabvány II. vízminőségi osztályához tartozó határértékeket tekintettük mértékadónak az oldott króm, cink, arzén, réz 90 %-os tartósságú koncentrációi alapján történő minősítéshez. A krómra, cinkre, arzénre, rézre, meghatározott határértékek (nemzeti EQS) a 3. táblázatban találhatók.

A felszíni vizek minőségének értékelését mindkét módszertan alapján elvégeztük.

I.
Felszíni vízminőség értékelése a Szlovák-Magyar Határvízi Bizottság Vízminőségvédelmi Albizottságának 78. tárgyalásán meghatározott határértékrendszer (10 %-os és 90%-os mértékadó érték) figyelembevétele alapján

A 11 mintavételi hely mérési eredményekeinek a 90 %-os mértékadó érték (oldott oxigén esetén a 10%-os mértékadó érték) alapján az 1. táblázatban megadott osztályhatárérték figyelembe vételével történő vízminőségi osztályba sorolását a 4. táblázat mutatja be.

A táblázat valamint az értékelést segítő grafikonok alapján a felszíni vízminőség alakulásával kapcsolatban az alábbi megállapítások tehetők.

Alapvető fizikai és kémiai paraméterek

Vízhőmérséklet

A vizsgált vízterületeket a tavaszi csapadékos időjárás következtében a vegetációs időszak kezdetén átlagosan 12-13 ⁰C közeli vízhőmérsékletekkel lehetett jellemezni.

A vizsgált vízterek hőmérsékletének alakulása a hidrológiai évben egymáshoz nagymértékben hasonló volt, amit a mellékelt ábrák is szemléltetnek. A mért vízhőmérsékleti mértékadó értékei kiváló vízminőséget mutattak.

pH

A víz lúgosodása az elmúlt években a vízterületek tavaszi algásodása idején jelentkezett, a legnagyobb pH értékek április-május hónapban fordultak elő valamennyi víztérben.

A szelvényekben mért pH értékek az évben jó osztályba voltak sorolhatók.

Fajlagos elektromos vezetőképesség

A fajlagos elektromos vezetőképesség értékek a vízterületen 36-64,8 mS/m közötti tartományban ingadoztak. Általánosan megállapítható, hogy a sótartalom tavasszal feldúsult, legkisebb értékek pedig nyáron fordultak elő. A vízpótlással érintett hullámtéri területek sótartalom változása a Duna főágéval megegyező volt. Továbbra is a legstabilabb sótartalom a szivárgó (Rajka, II. zsilip) vízre jellemző. A mértékadó értékek alapján a 11 mérőhely II. osztályba tartozik.

Lebegőanyagok

A Duna főág és mellékágrendszer vízterületeinek lebegőanyag tartalma csak az árhullámok idején emelkedett meg. A vizsgált időszak során mért értékek 2-93 mg/l között váltakoztak. A legmagasabb értékek a nyári időszakban fordultak elő. A legtisztább víznek továbbra is a szivárgó víz (Rajka, II. zsilip) minősült.

A vízterek a mértékadó érték alapján jellemzően gyenge minősítésűek.

A Duna főág lebegőanyag tartalmának változásait elemezve megállapítható volt, hogy az elterelés előtti 4 évben mért átlagos lebegőanyag tartalomhoz képest jelentősen lecsökkent az utolsó években mért átlagos koncentráció, ami a Csúnyi tározó ülepítő hatásaként értelmezhető.

Tápanyagok

Ammónium

A vizsgált mintavételi helyeken az előző évhez hasonlóan egész év során jellemzően I. osztályúnak minősíthető.

Továbbra is a vizsgált vízterek közül a Szivárgó (II. zsilip) vize bizonyult a legtisztábbnak a 0,05 mg/l-es maximális ammónium értékével.

Nitrát

Az elmúlt hidrológiai évben a nitrát koncentrációk a Duna főágban, a mellékágakban és a Mosoni-Dunában a szezonalitásnak megfelelően alakultak, azaz a hidegebb időszakban mértek nagyobb,- majd a felmelegedést követően áprilistól kisebb értékeket. A korábbi évekhez hasonlóan a vegetációs szakaszban a téli-tavaszi nitrát készlet általában a felére csökkent, amit a nitrát koncentrációk változását ábrázoló diagramok szemléletesen mutatnak. Legkisebb nitrát koncentrációk továbbra is a szivárgó vizet jellemezték (Rajka, II. zsilip).

A nitrát koncentrációk alapján a vizsgált mérőhelyek általában az II. vízminőségi osztályba voltak sorolhatók a Véneki szelvény kivételével.

Nitrit

A nitrifikációs folyamatok átmeneti termékének tekintett nitrition mennyisége szintén szezonálisan változott, és az előző évekhez hasonlóan szűk tartományban ingadoztak. A vízterületeken a hidrológiai év első hónapjaiban mért nagyobb nitrit-ion tartalom a víz felmelegedését követően jelentősen csökkent. A koncentráció értékek alapján az év során I.- II. osztályba voltak sorolhatók.

Összes nitrogén

A vizsgált vízterületekben a nitrogénformák mennyiségi arányából következően megállapítható, hogy az összes nitrogén tartalmat alapvetően a nitrát-nitrogén- és a szerves nitrogéntartalom alkotja.

A vízterekben az összes nitrogén koncentrációk változásának tendenciája a vizsgálati időszakban egymáshoz hasonló volt és főleg a nitrát tartalom évszakos változását követte.

Az összes nitrogén mértékadó értéke alapján a vízterek közepes osztályba voltak sorolható, a Szivárgó II. zsilip kivételével, amely erre a paraméterre kiváló minősítést kapott.

Foszfátok

Az elmúlt hidrológiai évben a Duna-főmederben a foszfát koncentráció idősorok valamennyi víztérben hasonlóan alakultak. Nagyobb oldott orto-foszfát ion tartalom a hidegebb hónapokban és az árhullámok idején volt jellemző, a legkisebb értékeket pedig a nyári hónapokban mérték.

A foszfát ionok koncentrációja a talaj adszorpciós hatása miatt - a korábbi évekhez hasonlóan - a szivárgó vízben volt a legalacsonyabb (0,02-0,08 mg/l), ami I. osztályú minősítést jelentett az egész év során, a többi mérőhely jó besorolást kapott.

Összes foszfor

Az összes foszfor mennyiségi változása részben a foszfátok koncentráció változását követte, másrészt az árhullámok hatása is kimutatható volt, mivel koncentrációnövekedést okoz a lebegőanyaghoz kötött deszorbeálódott foszfor tartalom is. Kivételt képez a szivárgó víz, ahol igen kis koncentrációkat mértek. A többi mérőhely jellemzően jó minősítésű (kivétel a Medvei-szelvény /I/, és a véneki szelvény /III/ osztályú besorolása.

Klorofill-a

A klorofill-a komponens mérési adatai algák mennyiségére utal, és a vízterek eutrofikus állapotáról ad információt.

Májustól szeptemberig a vízjárási viszonyok kedvezőek voltak az algaszaporodás szempontjából, ezért a gazdag fitoplankton állományok ekkor alakultak ki.

Megállapítható, hogy a 2009. évben, a Szigetközben vizsgált mintavételi helyeken túlzott eutróf állapotok kialakulása nem volt jellemző, a mértékadó értékek alapján a vízminőség erre a paraméterre I-II. osztályú.

A klorofill-a értékek 2009. évi alakulását szemléltető diagrammok, egyben tükrözik a folyóvízi fitoplankton állományok fejlődésének alakulását is a vízterekben.

Oldott oxigén és a szerves anyag jellemzői

Oldott oxigén

A vizsgált vízterek oxigénellátottságát a szerves anyag terhelések bomlási folyamatain kívül a hidrometeorológiai viszonyok- és részben a fitoplankton intenzív asszimilációs folyamatai befolyásolják. A vízterek oldott oxigén változásának dinamizmusát az oldott oxigén koncentráció idősorát bemutató grafikonon is szemléltetjük.

A Duna főmeder mérőhelyein mért oldott oxigén koncentrációk egész évben megfeleltek az I. vízminőségi osztály, azaz 7.0 mg/l értéknél magasabb koncentrációknak. Az év során a Szivárgó II. zsilip vízminősége volt II. osztályú

A mellékágakban a mérések idején hasonló oldott oxigén koncentrációkat mértek, mint a főágban, különösen jó egyezés mutatkozott tavasszal. A hullámtéri vízpótlás nyomvonalán az oxigén tartalom ebben az évben ingadozott, amit a mellékelt ábra is mutat.

BOI5 és KOIMn

A vízterek szerves szennyezettségének általános jellemzésére használt KOIMn és BOI5 mutatók a kémiailag és biológiailag bontható szerves anyagok mennyiségére utalnak.

A Duna főágban a hullámtérben és a Mosoni-Duna részére átadott vízben egész évben az I. vízminősítési osztályba (<5 mg/l) tartozó KOIMn értékek fordultak elő. Szerves anyagban legszegényebbnek a szivárgó víz (0,9-1,6 KOIMn mg/l) bizonyult.

A vizsgált mintavételi helyeken a vízminőség a BOI5 mutató értékei alapján II. vízminősítési osztályba volt sorolható a Cikolaszigeti-ág kivételével (III. osztály).

A vizsgált vízterek közül továbbra is a Mosoni-Duna, Véneki szelvénye a legszennyezettebb (III. osztály).

Összefoglalás

A 11 mérőhely felszíni vízminősége vízhőmérséklet, ammónium- nitrogén oldott oxigén és KOIMn értékekre vonatkozó besorolás alapján jellemzően kiváló vízminőségre utal.

Jó besorolást kapott a pH, fajlagos vezetőképesség, nitrát-nitrogén, nitrit-nitrogén, orto-foszfát, összes foszfor komponens.

Mérsékelt állapotot tükröz az összes-nitrogén paraméter, kivétel a Szivárgó II. zsilip, amely kiváló.

Jellemzően gyenge vízminőséget tükröz az összes lebegőanyag tartalom, kivétel a Medvei- szelvény (III), Ásványi-ág (III) és a Szivárgó II. zsilip (II) vízminőségi osztályai.

Mederüledék minősége ("kanadai lista" 2002-ben történt módosítása alapján)

A közös szlovák-magyar fenékküszöb monitoring hatásterületén a felszíni víz mintavételi helyeken 2009. júniusban és szeptemberben történt mederüledék mintavétel. A mintavételi időpontban a kijelölt mintavételi helyek közül 7 helyen végezték el a szerves és szervetlen mikroszennyező anyagok analízisét, valamint az összes foszfor és nitrogén mennyiségének meghatározását.

A vizsgált komponensek mennyiségét a légszáraz mederüledék anyag egységnyi mennyiségére vonatkoztatva a II. számú melléklet táblázatai tartalmazzák.

A mederüledék szennyezettségi szintjének értékelésénél a Canadian Council of Ministers of Environment (1999) Canadian Sediment Qulity Guidelines for the Protection of Aquatic Life irányelvet az ún. "kanadai lista" 2002.-ben módosított határértékeit vettük figyelembe az előző évi értékeléstől eltérően (Appendix).

Szervetlen mikroszennyezők

A szervetlen mikroszennyezők közül nyolc nehézfémet (cink, higany, kadmium, króm, nikkel, ólom, réz, arzén) elemeztek. A vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy 2009. évben a nehézfémek közül higany esetében mért koncentráció haladta meg a "valószínűsíthető szennyezettségi szintet" (PEL) értéket.

Az adatok alapján megállapítható, hogy a mérési időpontokban nehézfém dúsulást a Mosoni-Duna Véneki szelvényében mérték.

Szerves mikroszennyezők

A szerves mikroszennyezők közül a poliaromás szénhidrogének (PAH) kerültek meghatározásra. Az összes PAH mennyiségét 16 poliaromás szénhidrogén homológ mennyiségével mérték.

Az üledékekben mért koncentráció értékekből megállapítható, hogy a vizsgált vízterek PAH szennyezettségi szintje sehol nem haladta meg az ún. "kanadai lista" "valószínűsíthető szennyezettségi szintjét". A mérés ideje alatt a legmagasabb értéket a Fenéküszöb alatti szelvényben gyűjtött mintában detektáltak.

Növényi tápanyagok

A vizsgált vízterek mederanyagának összes foszfor tartalma a mintavétel során 134 mg/kg (Szivárgó csatorna II. zsilip) és 1907 mg/kg (Mosoni-Duna Vének) között változott.

A mederanyag minták összes nitrogén tartalma a Szivárgó-csatorna II. zsilip mérőhelyen fordult elő a legalacsonyabb koncentrációban (490 mg/kg), a legmagasabb értékeket az a Mosoni-Duna Véneki szelvényében (3119 mg/kg) mértek.

II.
A vízterek ökológiai állapotának értékelése Szlovák-Magyar Határvízi Bizottság Vízminőségvédelmi Albizottságának 88. tárgyalásán készült Jegyzőkönyv és a Vízkeretirányelv figyelembevétele alapján

Biológiai paraméterek értékelése

A fitoplankton és fitobentosz osztályba sorolásnál a Duna és Hullámtér tipológiai besorolásának megfeleltethető 23 (Duna, magyarországi felső szakasz), a Mosoni-Dunára a 14 (Sv-Me-D-nn), a Szivárgó -csatornára a 12 (Sv-Me-D-kv) vonatkozó határértékeket vettük figyelembe.

A szlovák-magyar Duna-szakaszon a közös határvíz-vizsgálatok során mindkét alkalommal közepesen nagy vízállás volt.

Fitoplankton értékelések az HRPI értékek alapján:

Rajka: Fitoplankton vizsgálatok alapján kiváló minőségű.

Duna, fenékküszöb felett: Fitoplankton vizsgálatok alapján kiváló minőségű

Duna, fenékküszöb alatt: Fitoplankton vizsgálatok alapján kiváló minőségű

Duna Dunaremete: Fitoplankton vizsgálatok alapján kiváló minőségű

Duna, Medve: Fitoplankton vizsgálatok alapján kiváló minőségű

Szivárgó-csatorna I. zsilip Fitoplankton vizsgálatok alapján jó minőségű

Szivárgó-csatorna II. zsilip Fitoplankton vizsgálatok alapján jó minőségű

Ágrendszer, Helena bukó: Fitoplankton vizsgálatok alapján kiváló minőségű

Ágrendszer, Szigeti-ág, 42,2 ág-km: Fitoplankton vizsgálatok alapján kiváló minőségű

Ágrendszer, Ásvány, 23,9 ág-km: Fitoplankton vizsgálatok alapján kiváló minőségű

Mosoni-Duna, Vének: Fitoplankton eredmények alapján jó minőségű

Fitobentosz értékelés az EQR alapján:

Rajka: Fitobentosz vizsgálatok alapján jó minőségű.

Duna, fenékküszöb felett: Fitobentosz vizsgálatok alapján jó minőségű

Duna, fenékküszöb alatt: Fitobentosz vizsgálatok alapján jó minőségű

Duna Dunaremete: Fitobentosz vizsgálatok alapján jó minőségű

Duna, Medve: Fitobentosz vizsgálatok alapján jó minőségű

Szivárgó-csatorna I. zsilip Fitobentosz vizsgálatok alapján jó minőségű

Szivárgó-csatorna II. zsilip Fitobentosz vizsgálatok alapján kiváló minőségű

Mosoni-Duna, Vének: Fitobentosz vizsgálatok alapján jó minőségű

Ágrendszer, Helena bukó: Fitobentosz vizsgálatok alapján jó minőségű

Ágrendszer, Szigeti-ág, 42,2 ág-km: Fitobentosz vizsgálatok alapján jó minőségű

Ágrendszer, Ásvány, 23,9 ág-km: Fitobentosz vizsgálatok alapján jó minőségű

Az algológiai minták alapján legsűrűbb fitoplankton állomány tavasszal alakult ki a Centrales kovaalga fajok tömegessége miatt. Az összes algaszám értékek az előző évhez képest hasonló képet mutattak, mint az előző év hasonló időszakában.

A hullámtérben április-május hónapban volt kimutatható nagyobb mértékű algaszaporodás, a Helenai ágon és az Ásványi ágon.

A Mosoni-Duna részére átadott víz fitoplankton állományának mennyiségi viszonyai a főág vizének változásait követte, míg a Győr alatti Vének szelvényben az algásodás mértékét részben a felső szakasztól eltérő hidromorfológiai sajátosságok és a Győrnél betorkolló vízfolyások által szállított- és szennyvizekkel bejutó tápanyag bőség befolyásolta.

A Csúnyi tározó melletti szivárgó vízben (Rajka, II. zsilip, I. zsilip,) az előző évekhez hasonlóan egész évben kis egyedsűrűség maradt a jellemző, Rajka, II. zsilip mindig magasabb értékeket mutatott.

Nyáron a víz felmelegedésével nőtt a melegvíz kedvelő Scelotonema potamos Centrales kovaalga egyedszáma, melynek egyedsűrűsége ebben az évben áprilisban érte el a maximumát. A Mosoni-Duna részére átadott vízben (I. zsilip) az alga állomány változása a főágét követte. A hullámtéri vízterületeken általánosságban a fitoplanktont alkotó domináns fajok a főágéval megegyezők voltak, de nagyobb fajdiverzitás jellemző. A Mosoni-Duna Győr alatti szakaszán az eutróf vizeket kedvelő fajok voltak gyakoribbak, míg a szivárgó víz (Rajka, II. zsilip) algaösszetétele faj- és egyedszám tekintetében a legszegényebb volt.

A szlovák-magyar Duna-szakaszon a közös határvíz-vizsgálatok során mindkét alkalommal közepesen nagy vízállás volt.

A biológiai elemek összefoglaló értékelését az 5. táblázat mutatja be.

Fizikai-kémiai elemek értékelése

A savasodási csoportátlag és a sótartalom csoportátlag alapján a vízterekre kiváló vízminőség jellemző.

Az oxigénháztartási csoportátlag alapján a vízterek kiváló illetve kiválóhoz közeli minősítést kaptak. A vizsgált elemek csoportján belül a BOI5 minősítési értéke a Szivárgó II. zsilip és a Mosoni Duna Véneki szelvény kivételével jó besorolást kapott.

A Mosoni-Duna Véneki szelvényével kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a kiváló BOI₅ minősítés a folyó tipológiai besorolása miatt lehetséges, ugyanis a 14. típusnál a kiváló érték 3 mg/l alatti koncentráció, míg a 23. típusnál (Duna felső szakasza és a Hullámtér) a 2 mg/l érték a kiváló minősítés osztályhatára.

A növényi tápanyagok esetén a foszfor-formák minősítése jó-kiváló állapotot tükröz, míg a nitrogénformák esetén jó-nem éri el a jó állapotot minősítés fordult elő. A nitrogénformák közül az összes nitrogén minősítése alapján a Duna Fenékküszöb felett és alatt a Hullámtérben található három mérőhely és a Mosoni-Duna Véneki szelvénye nem érte el a jó állapotot.

A csoport összesített minősítse az átlagérték alapján jó.

Az összesített fizikai-kémiai minősítés a savasodási állapot, sótartalom, oxigénháztartás és növényi tápanyagok csoportminősítésének minimumából adódik.

Megfigyelhető, hogy az összes víztér esetén a növényi tápanyagok csoportértékéből származik a vízterek végső minősítése. Ezen belül is az összes nitrogén magas éves átlagértékei rontják le a csoport és az összesített fizikai-kémiai minősítését.

A vízterek összesített fizikai-kémiai minősítése jó állapotot tükröz.

A fizikai-kémiai elemek összefoglaló értékelése a 6. táblázatban található.

III.
Egyéb specifikus szennyezők (nehézfémek) értékelése

A releváns nehézfémek értékelése oldott cink, oldott réz, oldott króm és arzén minősítésére terjedt ki. A cink, króm és az arzén mennyisége a vízterekben jellemzően kimutatási határérték alatti. A 11 mérőhelyen a réz mért 90%-os tartóssági értéke 10 ľg/l határérték alatti. A határértéket leginkább a Mosoni-Duna Véneki szelvényének mérési eredményeiből számolt 8,3 ľg/l érték közelíti meg.

Összességében a vízterek vizsgált nehézfém koncentrációi nem lépték át a határértéket.

IV.
A vízterek ökológiai állapotának értékelése

Duna, Rajka: Fitoplankton vizsgálat eredménye alapján I. osztályba sorolható, fitobentosz alapján II. osztályú. Összevetve a fizikai-kémiai és a kiegészítő releváns kémiai anyagok (fémek) állapotértékeléssel II. oszt., jó állapotú.

Mosoni-Duna, államhatár Szivárgó-csatorna I. zsilip: A szelvény a fitoplankton és fitobentosz vizsgálatok alapján II. osztályúnak bizonyult. Fizikai-kémiai minősítése II. oszt. Ökológiai állapota jó.

Szivárgó-csatorna II. zsilip: A szelvény a fitoplankton vizsgálatok alapján II. osztályúnak, fitobentosz alapján I. osztályúnak bizonyult. A fizikai-kémiai és a kiegészítő releváns kémiai anyagok (fémek) minősítését figyelembe véve II. oszt., jó ökológiai állapotú.

Duna, Fenékküszöb felett: Fitoplankton vizsgálat eredménye alapján I. osztályba sorolható, fitobentosz alapján II. osztályú. Összevetve a fizikai-kémiai és a kiegészítő releváns kémiai anyagok (fémek) állapotértékeléssel II. oszt., jó állapotú.

Duna, Fenékküszöb alatt: Fitoplankton vizsgálat eredménye alapján I. osztályba sorolható, fitobentosz alapján II. osztályú. Összevetve a fizikai-kémiai és a kiegészítő releváns kémiai anyagok (fémek) állapotértékeléssel II. oszt., jó állapotú.

Duna, Dunaremete: Fitoplankton vizsgálat eredménye alapján I. osztályba sorolható, fitobentosz alapján II. osztályú. Összevetve a fizikai-kémiai és a kiegészítő releváns kémiai anyagok (fémek) állapotértékeléssel II. oszt., jó állapotú.

Duna, Medve: A fitoplankton alapján I. oszt., a fitobentosz alapján II. osztályba sorolható. Összevetve a fizikai-kémiai és a kiegészítő releváns kémiai anyagok (fémek) minősítéssel II. oszt., jó ökológiai állapotú.

Helenai-ág, Cikolaszigeti-ág, Ásványi-ág Hajózási üzem: A szelvény a fitoplankton vizsgálati eredménye alapján I. osztályú, míg fitobentosz vizsgálatok alapján II. osztályúnak bizonyult. Fizikai-kémiai minősítése II. oszt. Ökológiai állapota jó.

Mosoni-Duna, Vének: A fitobentosz, a fitoplankton alapján egyaránt II. oszt., jó állapotú a szelvény. A fizikai-kémiai minősítése II. oszt. jó állapotú. Ökológia állapota jó.