Tömegértékek becslése a fajok gyakoriságának alapján. Becslési értékek az ún. Kohler-indexek:
1 - nagyon ritkán, 2 - ritkán, 3 - gyakori (kisebb foltokban), 4 - elterjedt (nagy foltokban), 5 - tömeges (összefüggő sávban).

Növekedési formák feljegyzése:
ap - acropleustophyton (víz felszínen lebegő), bp - benthopleustophyton (mederfenéken lebegő), mp - mesopleustophyton (víztestben lebegő), r - rhizophyton (submers gyökeresedő), f - floating leaves (úszólevelű gyökeresedő).

Helyszín: H-11 (régi szám: No. 2)
Öreg-Duna 1839 fkm
Sarkantyúöböl az elhagyott mederben. Vízmélység és áramlási sebesség a vízállástól függően változó. Feliszapolódó alzat. vízi növények csak a Duna elterelése után. A part szélét és a sarkantyút sűrű bokorfűzes (Salicetum triandrae) nőtte be.
A mederváltozások következtében a vizsgálati hely jellege olyannyira módosult, hogy már csak a borokfűzes (Salicetum triandrae) terjedése volt megállapítható.
2008. szeptember eleje: A mintavételi helyszín már 2003-tól hínármentes.

Helyszín: H-04 (régi szám: No. 4)
Dunasziget, Schisler-holtág (hullámtér)
Nagyobb (2 ha) holtág a hullámtéren. Partján ártéri ligeterdő (Salicetum albae-fragilis). A Duna elterelése előtt az ÉK-i és DNy-i végén széles mocsári zóna (Phragmites australis, Typha angustifolia, Typha latifolia), a nyílt vízben submers fajok (Ceratophyllum demersum, Myriophyllum spicatum, Potamogeton perfoliatus, Ranunculus circinatus) nagy állományai.
A Duna elterelése után sekély állóvíz. 1997-ben összekötötték a Csákányi-Dunával. Vízmélysége növekedett, kissé élénkült a vízmozgás. A mocsári zóna eltűnt (DNy-i ágvégen), vagy visszahúzódott (ÉK-i ágvégen).
2008. szeptember eleje: Vízmélység: 110-220 cm; vízáramlás: nincs. Ismét gazdag vízi vegetáció alakult ki, hasonlóan az előző évi tapasztalatainkhoz. A vízfelület teljes egésze növényzettel fedett, főleg szubmerz növényzettel. Ismét előfordult a területen a Myriophyllum verticillatum. A fajszám kisebb, de az előfordulások gyakorisága nagyobb volt, mint a megelőző évben.

Helyszín: H-06 (régi szám: No. 6)
Lipót, Lipóti Holt-Duna (mentett oldal)
A Lipóti morotva nagyobb állóvize, védett terület. Korábban talajvízzel táplált. Kiszáradás után (1993) a hullámtér felől vízpótlást kap. Vízszintingadozása csekély, a vízáramlás csak a DNy-i kotort övcsatornában észlelhető. Vízellátása szakaszosan történik. Fajokban gazdag élőhely. A vízi vegetáció egyik jellegzetes eleme: Nuphar lutea. A védett és ritka Hippuris vulgaris ebben az évben is hiányzott, de a Hydrocharis morsus-ranae mennyisége több lett. A vízben álló Phragmites australis-zóna felritkult, a Typha angustifolia állományok részben lepusztultak.
2008. szeptember eleje: Vízmélység: 40-70 cm; vízáramlás: csekély. Az előző évhez képest 5-tel kevesebb fajt mutattunk ki, melyek közül nagyobb borításban a Nuphar lutea és a Ceratophyllum demersum fordult elő. A Hippuris vulgaris kivételével minden védett faj megtalálható volt de a tömegviszonyaik általában csökkentek. Újonnan betelepülő fajnak látszik azonban a Potamogeton pectinatus. A Cladophora makroalga hiányzott, de ennek valószínűleg csak a nyárvégi időszak volt az oka.

Helyszín: H-07 (régi szám: No. 7)
Öreg-Duna 1828 fkm
Ez a Bodaki mellékágrendszer torkolatának területe volt, amely ma a korábbi főág egyik legjobban feltöltődött szakasza. Nagyobb része szárazra került, itt a Salicetum triandrae és Scirpo-Phragmitetum állományok gyorsan terjednek. A korábbi főág medréből lefűződött kb. 150x40 m kiterjedésű vízterületen viszonylag fajgazdag hínárállomány található.
2008. szeptember eleje: Vízmélység: 30-80 cm; vízáramlás: nincs. A sajátos élőhelyi adottságoknak megfelelően gazdag florisztikai összetételt figyeltük meg, de évek óta nem figyeltük meg a Ranunculus circinatus és a Potamogeton crispus korábbi állományait. A botanikai felmérést megelőzően 12 nappal a vízállás magas volt, ezért az általában állóvizű mintavételi helyszínen jelentős volt az átfolyás, ami a növényzet egy részét feltehetően eltávolította. Módszer: lsd. No. 2

Helyszín: H-08 (régi szám: No. 8)
Zátonyi-Duna, (mentett oldal)
A Duna elterelése előtt holtág, talajvíz utánpótlással. Az 1990-es évek első felében kiépített mentett oldali vízpótló-rendszer közvetlenül érinti a megfigyelési helyszínt, és azóta vízellátásában a felszíni betáplálás a meghatározó. A felszíni vízpótlást követően a korábbi parti zóna víz alá került. Viszonylag mély, lassan áramló vizű mederszakasz. A Typha angustifolia állományok mély vízben állnak, felritkultak. Ny-i partján a fák (Populus canadensis) többsége vízbe dőlt, vagy állva elpusztult. A vízi növényzet jellemző eleme a Nymphaea alba viszonylag jól alkalmazkodott a hidrológiai változásokhoz. Néhány védett és ritka faj (Hippuris vulgaris, Nymphoides peltata) azonban eltűnt.
2008. szeptember eleje: Vízmélység: 160-260 cm; vízáramlás: gyenge. A submers szint legelterjedtebb növénye a Potamogeton lucens és Potamogeton perfoliatus. A növényállományok összetételében sem tapasztaltunk nagyobb eltéréseket, de előfordulásuk gyakorisága nagyobb volt. Elodea canadensis jelenlétét nem észleltük 2008-ban sem. Ismét megtaláltuk azonban a Hydrocharis morsus-ranae L.-t, ami az előző két évben nem került elő, és újonan betelepülő fajnak látszik a Najas marina L.

Helyszín: H-09 (régi szám: No. 9)
Dunasziget, Csákányi-Duna (hullámtér)
A Cikolai mellékágrendszer áramló vizű, mélyebb mellékága. vízi makrofitonok csak a Duna elterelése után jelentek meg (kanyarulatban, partszélen, kisebb öblökben). A tömegértékek a fenékküszöb üzembe helyezése után (1995) átmenetileg csökkentek, de 2004-től ismét nagy vízterületet borított a hínárállomány.
2008. szeptember eleje: Vízmélység: 130-220 cm; vízáramlás: a sodorvonalban mérsékelt, a part szélen gyenge. A fényviszonyok kedvezők (mérsékelt zavarosság). A nyílt vízben submers gyökeresedő (r) makrofitonok nagyobb foltokban. Az előző évi megfigyelési eredményekhez hasonlóan, a domináns Potamogeton lucens. A Potamogeton perfoliatus viszont hiányzott. Az Elodea canadensis kiterjedése általában sokkal kisebb volt, mint tavaly, de a mintaterületen nagy tömegű volt.