FELSZÍNI VIZEK MENNYISÉGE

 

A Duna 1843 fkm szelvényében 1995. júniusában megvalósult ideiglenes fenékküszöb hatásterületén az 1995. évi szlovák-magyar közös Megállapodás szerint kijelölt felszíni víz észlelő állomásokon a 2007/2008. hidrológiai évben is folytatódtak a Megállapodás Szabályzatában meghatározott vízszint észlelések és vízhozam mérések.

A jelentés alá tartozó állomások listáját a melléklet tartalmazza.

A tárgyi munkához felhasznált vízrajzi adatok az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságon 2003. óta az ISO 9001:2000 szabvány alapján bevezetett minőségirányítási rendszere szerint álltak elő.

Határszelvényben átadott vízhozamok

Az 1995. április 19-i kormányközi megállapodás 2. mellékletében a Felek rögzítették a Duna vízkészletének ideiglenes megosztását. Ez alapján a szlovák Fél a Duna pozsony-dévényi szelvényébe érkező vízhozamok függvényében meghatározott mennyiségű vizet köteles az Öreg-Dunába bevezetni. Átlagos pozsony-dévényi éves érkező vízhozam esetében az Öreg-Dunába bevezetett vízhozamok éves átlagértékének 400 m³/s-nak kell lennie. Október 1. és március 31. között 250 m³/s-nál, április 1. és szeptember 30. között átvezetett vízhozam minimális értéke pedig 400 m³/s-nál nem lehet kevesebb.

Árhullámok esetén, amikor a pozsony-dévényi szelvényben ékező vízhozam meghaladja az 5400 m³/s-ot, és az Öreg-mederbe átadott vízhozam értéke meghaladja a 600 m³/s feletti vízmennyiséget, az éves átlagérték meghatározásánál a 600 m3/s feletti víztömeget nem lehet figyelembe venni.

A 2007/2008 hidrológiai évben a Duna, Dévény szelvényben érkező vízhozamok napi átlagértékéből származó jellemző értékeit az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

  nov. dec. jan. feb. már. ápr. máj jún. júl. aug. szept. okt. éves
minimum 1348 1244 1155 1164 1583 2000 2297 1811 1646 1398 1183 959 959
átlag 2156 2159 1691 1417 2305 2391 2544 2354 2383 2115 1398 1219 2011
maximum 3494 3110 2297 1777 3546 3425 3008 2997 4095 4361 2094 1545 4361

A pozsony-dévényi szelvényben a sokéves átlagos vízhozam értéke 2025 m³/s. Ennek alapján a 2007/2008-as hidrológiai év átlagosnak mondható.

A hidrológiai évben a maximális dévényi napi átlagos vízhozam 4361 m³/s volt (2008.08.17.), ennek megfelelően hidrológiai okok miatt az Öreg-mederben többletvíz levezetésére 2008-ban nem volt szükség.

Duna főmeder

A Dunai Albizottság által elfogadott vízhozammérési ütemterv alapján a két Fél 2007-2008-ban is közös vízhozam-méréseket hajtott végre a Dunán, a Mosoni-Dunán és a Szivárgó csatornán.

A főmederbe átadott vízhozamok meghatározása érdekében a rajkai szelvényben, a doborgazi és a helenai szelvényben végeztünk vízhozam-méréseket. A mérési eredmények alapján az átadott vízhozamok napi átlagos idősorát a szlovák Fél (SHMU) bevonásával állítottuk elő a doborgazi és helenai vízmércék idősorainak felhasználásával. A rajkai méréseket ellenőrző mérésként vettük figyelembe.

A vízátadás havi jellemzőit a következő táblázat tartalmazza:

  nov. dec. jan. feb. már. ápr. máj jún. júl. aug. szept. okt. éves
minimum 249 241 233 249 278 394 590 589 405 392 270 234 233
átlag 347 336 248 255 416 510 689 606 498 636 314 250 425
maximum 583 502 259 269 615 624 823 619 551 3040 424 267 3040

2007/2008-as hidrológiai évben nem volt árhullám miatti többletvíz-levezetés az Öregmederben. Az átadott vízmennyiség két időszakban haladta meg a 600 m³/s-ot. Május 2-17. között a jobb oldali mellékágrendszer részleges elárasztása érdekében történt megnövelt vízátadás, melynek értéke maximálisan 816 m³/s volt. Második alkalommal augusztus 16-20. között haladta meg az átadott vízmennyiség értéke a szabályzatban rögzített maximumot. Ebben az esetben a többletvíz átadására a bősi erőmű karbantartási munkálatai miatt volt szükség.

Figyelembe véve a fentieket a módosított vízátadás értékét az alábbi táblázat tartalmazza:

  nov. dec. jan. feb. már. ápr. máj jún. júl. aug. szept. okt. éves
minimum 253 245 239 250 285 416 594 591 416 396 270 238 238
átlag 347 336 248 255 416 510 689 606 498 481 314 250 413
maximum 562 497 259 266 601 599 816 617 548 600 410 261 816

Az éves átlagérték, az augusztusi többletvíz átadást figyelmen kívül hagyva 413 m³/s.

A tavalyi évben, május 2-17 között sor került a szigetközi jobboldali hullámtéri vízpótló-rendszer részleges elárasztására. A jobb- és a bal oldali hullámterek elárasztására ebben az évben egy időben került sor, ami jelentősen növelte az elárasztások hatékonyságát.

A dévényi vízhozam éves átlagértéke 2011 m³/s, az átadott vízhozam éves átlagértéke pedig az érkező vízhozam 20,5 %-a, 413 m³/s volt. A fentiek alapján a vízátadás mértéke kis mértékben meghaladta a Megállapodásban rögzített átlagos évi 400 m³/s-t.

A táblázatból, illetve a napi adatokból megállapítható, hogy a minimálisan átadandó vízmennyiség a 2008-es hidrológiai évben 5%-al maradt el a rögzített 250 m3/s-os minimumtól.

A rajkai szelvény vízállás és vízhozam idősorát az 1. melléklet tartalmazza.

Mosoni-Duna vízpótlása

Dunacsúnyi vízpótló műtárgyon történő vízátadás

A Mosoni-Duna számára átadott vízhozam két irányból érkezik, az egyik a dunacsúnyi osztóműtárgyon keresztül, Megállapodás szerint 40 m³/s-os vízhozammal, a másik a szivárgó csatornán keresztül 3 m³/s-al.

A dunacsúnyi osztóműtárgyon keresztül, a Rajka I. zsilipen keresztül átadott vízhozamok havi jellemző értékeit az alábbi táblázat tartalmazza:

  nov. dec. jan. feb. már. ápr. máj jún. júl. aug. szept. okt. éves
minimum 33.0 42.7 22.6 41.0 37.4 41.5 36.1 41.9 19.3 37.9 39.8 21.2 19.3
átlag 35.6 44.5 38.4 42.4 41.6 42.2 42.9 42.8 41.0 41.7 41.4 33.1 40.6
maximum 43.3 45.8 43.1 43.7 42.6 44.0 45.0 44.3 44.5 43.4 42.1 41.8 45.8

Az átadott vízmennyiség éves átlagban 40,6 m³/s volt. Az év folyamán több ízben volt jelentős elmaradás az Megállapodásban rögzített értéktől. 2007 novemberében 27 napon keresztül, 2008 januárjában két alkalommal 3 illetve 10 napon keresztül, és 2008 októberében 24 napon keresztül volt elmaradás turbina leállás (hiba, karbantartás) miatt. Egy alkalommal, 2008 július 26-29. között a Magyar fél kérésére történt csökkentett vízátadás, a Lajtán érkező árhullám levonulása miatt

Szivárgó csatorna

A Szivárgó csatornán a vízmegosztási Megállapodás 3 m³/s vízátadását rögzíti. Itt is két mérőszelvénynél történt közös vízhozammérés. A szlovák területen a dunacsúnyi műtárgyakkal egy szelvényben, a magyar területen a II. zsilip feletti szelvényben mértünk. A II. zsilipen érkezett vízhozamok hazai jellemzői a következők:

  nov. dec. jan. feb. már. ápr. máj jún. júl. aug. szept. okt. éves
minimum 2.77 1.95 1.74 1.65 1.24 2.16 2.06 1.57 1.74 1.48 1.48 1.85 1.24
átlag 3.29 2.66 2.09 1.88 2.06 2.41 2.44 2.08 2.56 2.27 2.56 2.25 2.38
maximum 3.65 3.20 2.52 2.16 3.35 2.90 2.77 2.40 3.35 4.01 3.83 2.65 4.01

Éves átlagban az átadott vízmennyiség 2,38 m³/s volt, a legnagyobb vízmennyiség (4,01 m³/s) augusztusban, a legkisebb érték (1.24 m³/s) márciusban fordult elő.

Összegezve a fenti eredményeket, a tavalyi évben a Mosoni-Duna számára átlagosan átadott vízhozam 43.0 m³/s volt, ami a Megállapodásban rögzített mennyiségnek felel meg.

Magyar területen végrehajtott vízmegosztás

Az Európai Unió Víz Keretirányelvének értelmében a Nemzeti jelentés hatáskörébe 6 víztest tartozik. Ezek a Duna szigetközi szakaszát, a Mosoni-Dunát, a Mentett Oldali Vízpótlórendszert, és a Szivárgó-csatornát fedik le. A hidro-morfológiai állapotértékelése alapján a Duna Szigetköznél, és a Mosoni-Duna felső és a Mosoni-Duna középső víztestek mérsékelt, a Mosoni-Duna alsó és a Szigetközi Mentett Oldali Vízpótló Rendszer víztestek pedig gyenge minősítést kaptak. A Szivárgó csatornára (mesterséges víztest) ilyen állapotértékelés nem készül. A szigetközi víztestek esetén a hidro-morfológiai problémák alapvetően a mesterséges vízjárás, a vízszintszabályozó műtárgyak (zsilipek, duzzasztók), a kereszt- illetve hosszirányú átjárhatóság hiánya, a hullámtéri művelés adja.

A magyar területeken történő vízmegosztás célja, hogy mind a Duna jobb parti hullámterének, mind a Mosoni-Duna és a mentett oldali területek vízellátása az üzemelési szabályzatban rögzítetteknek megfelelően folyamatosan biztosított legyen.

Az üzemelési szabályzat megfogalmazott értékek a jobb parti mellékágrendszer vízpótlásának tervezésekor meghatározott igények kielégítését célozza meg. A 90-es évek végén, az érintettek bevonásával, a különböző igények figyelembe vételével meghatározott referencia-állapot az 1950-es évek vízjárását tükrözi. A dévényi szelvényben érkező vízhozam függvényében a vízpótlással a hullámtéri ágakban az érkező vízhozam mellett az 50-es években jellemző vízszintek előállítását célozzák meg. Ebben az időszakban a Szigetköz környezeti állapota még leginkább hasonlít egy, a folyószakaszon hosszútávon fenntartható jellemző állapothoz, valamint megfelelő mennyiségű medermorfológiai, illetve vízrajzi információval szolgál a referenciaállapot meghatározásához.

Az üzemrend meghatározásának ez a módja teljes mértékben megfelel a Víz Keretirányelv ajánlásainak, a vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés célkitűzéseinek.

Az üzemrendben meghatározott mindenkori célértékeket a Duna, még zavartalannak tekinthető pozsony-dévényi szelvényének vízjárása határozza meg. A folyó éves átlagos vízhozama a tavalyi évben - hidrológiai év - a pozsonyi szelvényben 2011 m³/s volt, míg a rajkai szelvényben átadott vízhozam átlaga 413 m³/s. Ennek alapján a 2007-2008-os hidrológiai évben a folyó vízhozamának átlagosan 20,5 %-a érkezett a Rajka-Szap közötti közös Duna szakaszra.

Az átadott vízmennyiségek felhasználásával a szigetközi vízpótlás a következőképpen alakult:

A hullámtér vízellátása

A magyar oldali hullámtér vízpótlás két irányból történhet:

a./ Fenékküszöb és a dunakiliti duzzasztómű által előállított vízszint segítségével a főmederből 3 db töltőbukón keresztül.
b./ A szivárgó csatornából az V. zsilipen keresztül.

A töltőbukókon érkező teljes vízmennyiséget a helenai mérőszelvénynél lehet meghatározni. Ebben a szelvényben is történnek a szlovák Féllel közös vízhozamméréseket. Az egyeztetett, közösen elfogadott mérések felhasználásával állítottuk elő a napi átlagos vízhozam idősort.

Töltőbukókon keresztül érkező vízmennyiség havi jellemzői a következők voltak:

  nov. dec. jan. feb. már. ápr. máj jún. júl. aug. szept. okt. éves
minimum 21.4 0.49 3.95 8.85 13.6 13.9 116 90.7 81.6 65.4 25.8 22.6 0.49
átlag 48.6 33.7 20.0 11.7 56.7 61.6 160 112 111 105 41.5 32.1 66.2
maximum 96.6 65.1 44.7 26.8 89.3 123 194 131 132 345 88.0 40.5 345,0

Az V. zsilipen keresztül bevezetett vízhozam mennyisége:

  nov. dec. jan. feb. már. ápr. máj jún. júl. aug. szept. okt. éves
minimum 10.4 26.6 8.50 27.7 9.10 6.40 0.00 2.10 1.00 0.00 6.30 4.80 0.00
átlag 20.1 32.5 26.6 31.7 17.6 16.4 0.65 4.22 4.41 3.85 18.5 18.6 16.26
maximum 28.4 36.8 34.5 33.8 33.8 26.6 6.70 5.70 6.40 9.40 27.8 25.1 36.80

Összesen a hullámtérre bejutó vízhozam havi jellemzői pedig:

  nov. dec. jan. feb. már. ápr. máj jún. júl. aug. szept. okt. éves
minimum 48.6 36.2 35.6 40.4 33.2 42.5 123.8 95.0 91.0 75.7 43.3 42.7 33.2
átlag 68.8 66.3 46.6 43.4 74.3 78.1 160.4 116.6 115.5 109.1 60.0 50.7 82.5
maximum 101.2 94.0 60.5 53.6 97.8 128.9 194.0 135.3 134.7 260.4 95.8 56.8 260,0

A betáplált vízhozam hatására a mellékágrendszer felső részén a Tejfaluszigeti és a Cikolai ágrendszerben, valamint a Szigetelt csatorna térségében a referencia állapotnak megfelelő vízszintek alakultak ki.

 1. ábra

 2. ábra

A Bodaki mellékágrendszerben az észlelt vízállások kis mértékben meghaladják a referencia állapothoz tartozó célértékeket, de tendenciájuk jól követi azt. Az Ásványi mellékágrendszerben kialakult vízszintek szintén magasabbak a referenciaállapothoz tartozó értékektől, itt az észlelt adatok a vízállás-vízhozam összefüggés alakját sem követik kielégítően. A kívánt állapot elmaradásában jelentős szerepet játszik az alsóbb területek vízpótlásának hiánya is.

 3. ábra

A fentiek alapján megállapítható, hogy a vízpótlással a jobb parti mellékágrendszerben kis- és középvizes időszakokban elég jól teljesülnek a referencia feltételek, a főmederben azonban az átadott vízhozam mennyisége nem teszi ezt lehetővé.

A mindegyik érintett víztest vonatkozásában elmondható, hogy a hidromorfológiai kockázata továbbra is fennáll. A hullámtéri mellékágak és a főmeder között, valamint a Szivárgócsatorna és a Mosoni-Duna, Mentett oldali vízpótló közötti keresztirányú átjárhatóság továbbra se biztosított.

A Mosoni-Duna vízellátása

A Mosoni-Duna vízellátása a Szivárgó csatornából a VI, zsilipen keresztül lehetséges, Ennek a vízhozamnak a meghatározása a zsilip alatti mérőszelvénynél történik. A bevezetett vízhozam havi jellemzői:

  nov. dec. jan. feb. már. ápr. máj jún. júl. aug. szept. okt. éves
minimum 11.5 7.87 5.85 6.50 6.34 14.7 31.8 34.6 14.5 32.1 10.3 5.17 5.17
átlag 19.2 12.1 14.5 11.9 24.8 27.9 40.1 37.1 35.9 37.4 20.6 15.2 24.7
maximum 28.8 23.7 22.4 18.2 33.3 38.0 43.3 37.7 39.3 46.4 32.7 26.2 46.4

A Mosoni-Duna vízellátása a hullámtérhez hasonlóan az ideiglenes üzemeltetési szabályzatban foglaltak szerint történik. A vízpótlás az érdekeltek igényeinek figyelembe vételével a Duna vízjárását követi, figyelembe véve az évszakos változásokat is. A kisvizes időszakokban az üzemrend szerinti vízbetáplálás a többletvíz hullámtérbe kormányzásával történt.

tovább:  felszíni vizek minősége