|
FELSZÍNI VIZEK MENNYISÉGE
A Duna 1843 fkm szelvényében 1995. júniusában megvalósult ideiglenes fenékküszöb hatásterületén az 1995. évi szlovák-magyar közös Megállapodás szerint kijelölt felszíni víz észlelő állomásokon a 2007/2008. hidrológiai évben is folytatódtak a Megállapodás Szabályzatában meghatározott vízszint észlelések és vízhozam mérések. A jelentés alá tartozó állomások listáját a melléklet tartalmazza. A tárgyi munkához felhasznált vízrajzi adatok az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságon 2003. óta az ISO 9001:2000 szabvány alapján bevezetett minőségirányítási rendszere szerint álltak elő. Határszelvényben átadott vízhozamok Az 1995. április 19-i kormányközi megállapodás 2. mellékletében a Felek rögzítették a Duna vízkészletének ideiglenes megosztását. Ez alapján a szlovák Fél a Duna pozsony-dévényi szelvényébe érkező vízhozamok függvényében meghatározott mennyiségű vizet köteles az Öreg-Dunába bevezetni. Átlagos pozsony-dévényi éves érkező vízhozam esetében az Öreg-Dunába bevezetett vízhozamok éves átlagértékének 400 m³/s-nak kell lennie. Október 1. és március 31. között 250 m³/s-nál, április 1. és szeptember 30. között átvezetett vízhozam minimális értéke pedig 400 m³/s-nál nem lehet kevesebb. Árhullámok esetén, amikor a pozsony-dévényi szelvényben ékező vízhozam meghaladja az 5400 m³/s-ot, és az Öreg-mederbe átadott vízhozam értéke meghaladja a 600 m³/s feletti vízmennyiséget, az éves átlagérték meghatározásánál a 600 m3/s feletti víztömeget nem lehet figyelembe venni. A 2007/2008 hidrológiai évben a Duna, Dévény szelvényben érkező vízhozamok napi átlagértékéből származó jellemző értékeit az alábbi táblázatban foglaltuk össze:
A pozsony-dévényi szelvényben a sokéves átlagos vízhozam értéke 2025 m³/s. Ennek alapján a 2007/2008-as hidrológiai év átlagosnak mondható. A hidrológiai évben a maximális dévényi napi átlagos vízhozam 4361 m³/s volt (2008.08.17.), ennek megfelelően hidrológiai okok miatt az Öreg-mederben többletvíz levezetésére 2008-ban nem volt szükség. Duna főmeder A Dunai Albizottság által elfogadott vízhozammérési ütemterv alapján a két Fél 2007-2008-ban is közös vízhozam-méréseket hajtott végre a Dunán, a Mosoni-Dunán és a Szivárgó csatornán. A főmederbe átadott vízhozamok meghatározása érdekében a rajkai szelvényben, a doborgazi és a helenai szelvényben végeztünk vízhozam-méréseket. A mérési eredmények alapján az átadott vízhozamok napi átlagos idősorát a szlovák Fél (SHMU) bevonásával állítottuk elő a doborgazi és helenai vízmércék idősorainak felhasználásával. A rajkai méréseket ellenőrző mérésként vettük figyelembe. A vízátadás havi jellemzőit a következő táblázat tartalmazza:
2007/2008-as hidrológiai évben nem volt árhullám miatti többletvíz-levezetés az Öregmederben. Az átadott vízmennyiség két időszakban haladta meg a 600 m³/s-ot. Május 2-17. között a jobb oldali mellékágrendszer részleges elárasztása érdekében történt megnövelt vízátadás, melynek értéke maximálisan 816 m³/s volt. Második alkalommal augusztus 16-20. között haladta meg az átadott vízmennyiség értéke a szabályzatban rögzített maximumot. Ebben az esetben a többletvíz átadására a bősi erőmű karbantartási munkálatai miatt volt szükség. Figyelembe véve a fentieket a módosított vízátadás értékét az alábbi táblázat tartalmazza:
Az éves átlagérték, az augusztusi többletvíz átadást figyelmen kívül hagyva 413 m³/s. A tavalyi évben, május 2-17 között sor került a szigetközi jobboldali hullámtéri vízpótló-rendszer részleges elárasztására. A jobb- és a bal oldali hullámterek elárasztására ebben az évben egy időben került sor, ami jelentősen növelte az elárasztások hatékonyságát. A dévényi vízhozam éves átlagértéke 2011 m³/s, az átadott vízhozam éves átlagértéke pedig az érkező vízhozam 20,5 %-a, 413 m³/s volt. A fentiek alapján a vízátadás mértéke kis mértékben meghaladta a Megállapodásban rögzített átlagos évi 400 m³/s-t. A táblázatból, illetve a napi adatokból megállapítható, hogy a minimálisan átadandó vízmennyiség a 2008-es hidrológiai évben 5%-al maradt el a rögzített 250 m3/s-os minimumtól. A rajkai szelvény vízállás és vízhozam idősorát az 1. melléklet tartalmazza. Mosoni-Duna vízpótlása Dunacsúnyi vízpótló műtárgyon történő vízátadás A Mosoni-Duna számára átadott vízhozam két irányból érkezik, az egyik a dunacsúnyi osztóműtárgyon keresztül, Megállapodás szerint 40 m³/s-os vízhozammal, a másik a szivárgó csatornán keresztül 3 m³/s-al. A dunacsúnyi osztóműtárgyon keresztül, a Rajka I. zsilipen keresztül átadott vízhozamok havi jellemző értékeit az alábbi táblázat tartalmazza:
Az átadott vízmennyiség éves átlagban 40,6 m³/s volt. Az év folyamán több ízben volt jelentős elmaradás az Megállapodásban rögzített értéktől. 2007 novemberében 27 napon keresztül, 2008 januárjában két alkalommal 3 illetve 10 napon keresztül, és 2008 októberében 24 napon keresztül volt elmaradás turbina leállás (hiba, karbantartás) miatt. Egy alkalommal, 2008 július 26-29. között a Magyar fél kérésére történt csökkentett vízátadás, a Lajtán érkező árhullám levonulása miatt Szivárgó csatorna A Szivárgó csatornán a vízmegosztási Megállapodás 3 m³/s vízátadását rögzíti. Itt is két mérőszelvénynél történt közös vízhozammérés. A szlovák területen a dunacsúnyi műtárgyakkal egy szelvényben, a magyar területen a II. zsilip feletti szelvényben mértünk. A II. zsilipen érkezett vízhozamok hazai jellemzői a következők:
Éves átlagban az átadott vízmennyiség 2,38 m³/s volt, a legnagyobb vízmennyiség (4,01 m³/s) augusztusban, a legkisebb érték (1.24 m³/s) márciusban fordult elő. Összegezve a fenti eredményeket, a tavalyi évben a Mosoni-Duna számára átlagosan átadott vízhozam 43.0 m³/s volt, ami a Megállapodásban rögzített mennyiségnek felel meg. Magyar területen végrehajtott vízmegosztás Az Európai Unió Víz Keretirányelvének értelmében a Nemzeti jelentés hatáskörébe 6 víztest tartozik. Ezek a Duna szigetközi szakaszát, a Mosoni-Dunát, a Mentett Oldali Vízpótlórendszert, és a Szivárgó-csatornát fedik le. A hidro-morfológiai állapotértékelése alapján a Duna Szigetköznél, és a Mosoni-Duna felső és a Mosoni-Duna középső víztestek mérsékelt, a Mosoni-Duna alsó és a Szigetközi Mentett Oldali Vízpótló Rendszer víztestek pedig gyenge minősítést kaptak. A Szivárgó csatornára (mesterséges víztest) ilyen állapotértékelés nem készül. A szigetközi víztestek esetén a hidro-morfológiai problémák alapvetően a mesterséges vízjárás, a vízszintszabályozó műtárgyak (zsilipek, duzzasztók), a kereszt- illetve hosszirányú átjárhatóság hiánya, a hullámtéri művelés adja. A magyar területeken történő vízmegosztás célja, hogy mind a Duna jobb parti hullámterének, mind a Mosoni-Duna és a mentett oldali területek vízellátása az üzemelési szabályzatban rögzítetteknek megfelelően folyamatosan biztosított legyen. Az üzemelési szabályzat megfogalmazott értékek a jobb parti mellékágrendszer vízpótlásának tervezésekor meghatározott igények kielégítését célozza meg. A 90-es évek végén, az érintettek bevonásával, a különböző igények figyelembe vételével meghatározott referencia-állapot az 1950-es évek vízjárását tükrözi. A dévényi szelvényben érkező vízhozam függvényében a vízpótlással a hullámtéri ágakban az érkező vízhozam mellett az 50-es években jellemző vízszintek előállítását célozzák meg. Ebben az időszakban a Szigetköz környezeti állapota még leginkább hasonlít egy, a folyószakaszon hosszútávon fenntartható jellemző állapothoz, valamint megfelelő mennyiségű medermorfológiai, illetve vízrajzi információval szolgál a referenciaállapot meghatározásához. Az üzemrend meghatározásának ez a módja teljes mértékben megfelel a Víz Keretirányelv ajánlásainak, a vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés célkitűzéseinek. Az üzemrendben meghatározott mindenkori célértékeket a Duna, még zavartalannak tekinthető pozsony-dévényi szelvényének vízjárása határozza meg. A folyó éves átlagos vízhozama a tavalyi évben - hidrológiai év - a pozsonyi szelvényben 2011 m³/s volt, míg a rajkai szelvényben átadott vízhozam átlaga 413 m³/s. Ennek alapján a 2007-2008-os hidrológiai évben a folyó vízhozamának átlagosan 20,5 %-a érkezett a Rajka-Szap közötti közös Duna szakaszra. Az átadott vízmennyiségek felhasználásával a szigetközi vízpótlás a következőképpen alakult: A hullámtér vízellátása A magyar oldali hullámtér vízpótlás két irányból történhet:
A töltőbukókon érkező teljes vízmennyiséget a helenai mérőszelvénynél lehet meghatározni. Ebben a szelvényben is történnek a szlovák Féllel közös vízhozamméréseket. Az egyeztetett, közösen elfogadott mérések felhasználásával állítottuk elő a napi átlagos vízhozam idősort. Töltőbukókon keresztül érkező vízmennyiség havi jellemzői a következők voltak:
Az V. zsilipen keresztül bevezetett vízhozam mennyisége:
Összesen a hullámtérre bejutó vízhozam havi jellemzői pedig:
A betáplált vízhozam hatására a mellékágrendszer felső részén a Tejfaluszigeti és a Cikolai ágrendszerben, valamint a Szigetelt csatorna térségében a referencia állapotnak megfelelő vízszintek alakultak ki.
A Bodaki mellékágrendszerben az észlelt vízállások kis mértékben meghaladják a referencia állapothoz tartozó célértékeket, de tendenciájuk jól követi azt. Az Ásványi mellékágrendszerben kialakult vízszintek szintén magasabbak a referenciaállapothoz tartozó értékektől, itt az észlelt adatok a vízállás-vízhozam összefüggés alakját sem követik kielégítően. A kívánt állapot elmaradásában jelentős szerepet játszik az alsóbb területek vízpótlásának hiánya is.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a vízpótlással a jobb parti mellékágrendszerben kis- és középvizes időszakokban elég jól teljesülnek a referencia feltételek, a főmederben azonban az átadott vízhozam mennyisége nem teszi ezt lehetővé. A mindegyik érintett víztest vonatkozásában elmondható, hogy a hidromorfológiai kockázata továbbra is fennáll. A hullámtéri mellékágak és a főmeder között, valamint a Szivárgócsatorna és a Mosoni-Duna, Mentett oldali vízpótló közötti keresztirányú átjárhatóság továbbra se biztosított. A Mosoni-Duna vízellátása A Mosoni-Duna vízellátása a Szivárgó csatornából a VI, zsilipen keresztül lehetséges, Ennek a vízhozamnak a meghatározása a zsilip alatti mérőszelvénynél történik. A bevezetett vízhozam havi jellemzői:
A Mosoni-Duna vízellátása a hullámtérhez hasonlóan az ideiglenes üzemeltetési szabályzatban foglaltak szerint történik. A vízpótlás az érdekeltek igényeinek figyelembe vételével a Duna vízjárását követi, figyelembe véve az évszakos változásokat is. A kisvizes időszakokban az üzemrend szerinti vízbetáplálás a többletvíz hullámtérbe kormányzásával történt. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
| tovább: felszíni vizek minősége |
| ||