|
NÖVÉNYCÖNOLÓGIA |
|
A cönológiai felvételezés és minősítés módszere (minden pontnál azonos): |
|
A botanikai megfigyelések során évente nyár közepén végeztünk cönológiai felvételezéseket, melynek során mintaterületenként becsültük a 25x25m-es kvadrát növényfajainak borítását az egyes fajok tömegességének megállapítására. 2004-ben először, a mintavétel pontosságának növelése céljából az eddig alkalmazott A-D skála helyett százalékban adtuk meg a borítás értékeket. |
|
A társulások vízindikációját a Zólyomi-Précsényi által kidolgozott és a hazai flórára adaptált TVR rendszer W értékei felhasználásával végezzük. A W érték skála 0-11 terjedő értékekkel jellemzett 11 kategóriába osztja a hazai edényes flóra fajait. A két szélsőséget az igen száraz, rossz vízellátottságú termőhelyeken gyakori fajok (0), ill. a vízi növények(11) képezik. |
|
A természetvédelmi érték besorolás empirikus kategóriái Simon szerint a következők: unikális fajok (U), kiemelten ill. fokozottan védett fajok (KV); védett fajok (V); természetes állományalkotók (E), természetes, eredeti fajok (K); természetes pionírok (TP), természetes zavarástűrők (TZ);gyomnövények (Gy); gazdasági, ipari, nem honos növények (G); terjedő, kultúrhatást jelző adventív fajok (A). Ha egy fajnak nincs megállapított W vagy TV értéke, azt a táblázat megfelelő cellájában egy pont helyettesíti. A táblázatban a fajnév után szereplő "J" (j=juvenilis) arra utal, hogy fiatal, gyepszintben előforduló fásszárú példányokról van szó, a "CS" rövidítés a cserje termetre utal. |
|
A mérőhely száma: 28
A növényzet összborítása 100%, de össztömege az előző évinél kisebb volt. A talajszinten jelentősebb változás a ragadós galaj (Galium aparine) nagyobb mennyisége a mintavétel időpontjában. E faj zöld tömegének mennyisége erősen függ az adott év időjárásától. Csökkent a magas aranyvessző (Solidago gigantea) borítása. A parti sás (Carex riparia) foltjának mérete növekedett, de belsejében a sás sűrűsége 10-20%-ra csökkent. A növényzet borítása 100, ha az elszáradt galajt is figyelembe vesszük, ha nem akkor 95%. A zöld juhar (Acer negundo) nagyobb példányainak magassága 3-3,5 méter, aljukat vadak által visszarágták. A gyepben vadak pihenőhelyeként használt tisztások vannak taposva.
|
A mérőhely száma: 28
Az egyik sarokfát és egy belső ágat eltávolították. Ennek tulajdonítható az éger és kőris borításának csökkenése. A cserjeszint nagyon gyenge, a borítása 5 – 10% közötti. A ragadós galaj (Galium aparine) valószínűleg időjárási okok miatt nagyobb mennyiségű volt a mintavétel időpontjában. Az inváziós kisvirágú nebáncsvirág (Impatiens parviflora) borítása elérte a 2005-ös 20%-os borításértéket. A talajon vaddisznótúrás nyomai látszanak.
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A mérőhely száma: 30
2007-ben nem volt vízborítás a területen. A nagy csalán (Urtica dioica) és a bíbor nebáncsvirág (Impatiens glandulifera) körülbelül 1 m magas, tömegességük az előző évinek kevesebb, mint fele. A ragadós galaj (Galium aparine) a mintavételkor már elszáradóban volt. A csalán borítása az előző évi 70%-ról 30%-ra csökkent.
|
A mérőhely száma: 31
A mintaterületen a kidőlt fák helyén kialakult lékben látszik változás. A "J" és "CS" jelű, gyepszintben és cserjeszintben levő fás újulat mennyisége évről-évre jelentős mértékben növekszik. Történik ez annak ellenére, hogy az erdei vadak csapásai és jelentős mértékű rágási nyomai is látszanak a területen.
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||