TALAJNEDVESSÉG

A szigetközi hullámtérben és a mentett oldalon a fenékküszöb feltételezett hatásterületén kijelölt talajnedvesség mérő helyeken a 2006/2007. hidrológiai évben a közös Megállapodás szerint folytak a megfigyelések.

A szigetközi talajnedvesség mérő hálózatból a hullámtérben a fenékküszöb feltételezett hatásterületébe esők kerültek az adatcserébe.

A mért eredményeket a II. melléklet adattáblázatai tartalmazzák. Az értékelést a Jelentés grafikonjai segítik

A mérések szabványos módon, SMM-001 típusú, kapacitív elven működő mélyszondás műszerrel történtek a tenyészidőszakban általában kéthetes időközzel, azon kívül ritkábban. Az adatok a 10 cm-es mélységenként mért - térfogatszázalékban kifejezett - teljes nedvességtartalmat mutatják. A 2007. évi mérések száma 15 alkalom.

A mintavételi pontok helyzete, jellege, mérési eredmények

A mérőpontok helyzete és jellege az 1997. évi, korábbi eredményei az előző évek jelentéseiben részletesen leírásra kerültek.

A 2007. évi mérési eredményeket befolyásoló tényezők rövid elemzése a következő:

2007-ben a tenyészidőszakon kívüli csapadékmennyiség összege Mosonmagyaróváron 33, Győrben 56 mm-rel haladta meg a sokéves átlagot. 2006. október-december hónapok csapadékmennyisége azonban 69 illetve 79 mm-rel elmaradt attól.

Januárban, februárban és márciusban Mosonmagyaróváron 31, 35, 71 mm, Győrben 44, 34, 72 mm csapadék hullott. Január a sokévi átlagnál hat, február öt, március három °C-kal volt melegebb.

Az áprilisban sem Mosonmagyaróváron, sem Győrben nem volt csapadék. A hőmérséklet enyhébb volt a sokévi átlagnál.

Május átlaghőmérséklete 2 °C-kal haladta meg a sokéves átlagot. A hónap végén öt napig Mosonmagyaróváron 30 °C vagy annál magasabb volt a maximumhőmérséklet. Mosonmagyaróváron 38 mm, Győrben 105 mm csapadék hullott. Ez a sokéves átlaghoz képest Mosonmagyaróváron 16 mm elmaradást, Győrben 52 mm többletet jelentett.

Június hónap csapadéktevékenysége Györben elmaradt a sokéves átlagtól, Mosonmagyaróváron meghaladta azt. Júliusban 25 és 300 mm elmaradás volt a sokéves csapadékmennyiséghez képest. Mosonmagyaróváron 100 és 45 mm, Győrben 47 és 29 mm eső volt. A meleg tovább tartott: június 3, július 2 °C-kal haladta meg a sokéves átlagot. Júniusban Mosonmagyaróváron kilenc, júliusban tizenhat napig volt 30 °C vagy több. A legmelegebb 38 °C volt.

Augusztus hónap az átlagnál Mosonmagyaróváron 2, Győrben 1 °C-kal melegebb volt. Mosonmagyaróváron 49 mm eső, a sokévi átlagnál 11 mm-rel kevesebb, Győrben 174 mm, a sokévi átlagnál 111 mm-rel több hullott.

Szeptemberben Mosonmagyaróváron 157 mm, a sokévi átlagnál 117 mm-rel több, Győrben 100 mm, 60 mm-rel több. A hőmérséklet Győrben 2, Mosonmagyaróváron 1 ^oC-kal elmaradt a sokéves átlagtól.

Október hónapban 59 és 73 mm csapadék hullott, az átlagosnál több. A hónap hűvös volt

November hónap az átlagnál hidegebb, csapadéktevékenysége november 24-ig nem érte el a sokévi átlagot.

2007.-ben általában kisvízi állapotok jellemezték a Dunát.

Március 04. és 10. között kis árhullám vonult le, mely Dunaremetén 116 cm-es vízállással tetőzött 2007. március 6-án, Gönyűn pedig 269 cm-rel március 5-én. Május 11-én a gönyűi vízmércén 343, 12-én 251 cm-t mértek.

Mind az elterelt Duna-szakaszon, mind az alvízcsatorna visszatérése alatt árhullám vonult le szeptember elején. Tetőzés Dunaremetén szeptember 8., 560 cm), Gönyűn szeptember 10., 621 cm.

Az alvíz-csatorna visszatérése alatti Duna-szakasz a vízjárása gönyűi vízmércével jellemezhető. Január és február hónapok átlagos vízszintje (alacsony vízállásokkal) mintegy fél méterrel magasabb volt a 2006-ban mérteknél, márciusban 37 cm-rel alacsonyabb. Április átlagos vízszintje 394 cm-rel volt alacsonyabb az előző évinél, május 223 cm-rel, június 195 cm-rel. Júliusban a víz szintje 5 cm-rel volt kevesebb a tavalyinál, augusztusban 129 cm-rel. A szeptember eleji árhullám miatt a hónap átlagos vízszintje 181 cm-rel magasabb lett, mint tavaly.

Október vízszintjei meghaladták a tavalyit, november közepén árhullám vonult le. A tetőzés november 13-án volt, Dunaremetén 115 cm, Gönyűn 349 cm.

A talajvíz szintje a márciusban az elterelt Duna-szakasz hatásterületén 10-15 cm-rel, az alvízcsatorna visszatérése alatt 50 cm-rel alacsonyabb volt mint 2006-ban. Az április végi méréskor a talajvizek szintje az elterelt Duna-szakaszon gyakorlatilag megegyezett a március végivel, az alvízcsatorna alatt mintegy fél métert süllyedt. Az egy évvel ezelőtti szintektől 60-150 cm-rel maradt el. A hullámtérhez közeli kutaknál június elejéig 20-50 cm talajvízszint emelkedést mértünk mindkét Duna-szakaszon. A Dunától távolabbi mérőhelyeken az emelkedés 30 cm volt. Ezután szeptember elejéig süllyedés következett, melyet a Dunához közeli kutaknál megtört a júliusi árhullám. A szeptemberi árhullám a mérőhelyek helyétől függően 50-120 cm közti talajvízszint-emelkedést okozott. A talajvizek szintje a szeptemberi árhullám megérkezéséig 20-160 cm közötti értékekkel maradt el a tavalyitól, azóta magasabb.

A talajvíz a Dunához közeli mérőhelyeken a szeptemberi első, a távolabbi mérőhelyeken a szeptemberi második méréskor volt a legmagasabban, de a tavalyi maximumot nem érte el.

2007-ben a vegetációs időn kívüli csapadékhiány miatt a talajok induló nedvességkészlete alacsony volt. A március végi méréskor a csapadéktevékenység hatására a felső talajrétegekben mindenütt növekedést mértünk. Ahol a kis árhullám elérte a fedőréteget vagy abban magasabbra emelkedett, ott a mély talajrétegek nedvességtartalma is nőtt.

Áprilisban a felső talajrétegek nedvességtartalma csökkent. A mély talajrétegeké a nedvességmérő hely helyzetétől függően változott de kiegyenlítettnek volt tekinthető.

A nedvesség fogyását a május végére a csapadéktevékenység megfordította, majd erős fogyás indult meg június második feléig, mikor ismét sok eső hullott. A mély talajrétegek nedvességtartalmát a májusi árhullám megemelte majd nagyon eltérő mértékű nedvességfogyás indult el.

Június végétől augusztus végéig erős fogyást mértünk, mely a mélyebb rétegekbe is lehatolt.

A szeptember eleji árhullám és a bőséges őszi csapadék a nedvességkészletek újrafeltöltődését idézte elő.

A tavalyit meghaladó csapadéktevékenység ellenére a nagy hőség és az elmaradó árhullámok miatt a talajok nedvességkészlete alacsonyabb volt mint 2006-ban.

Mezőgazdasági mérőpontok a mentett oldalon

T-02. mérőhely

A mérőhely talajának nedvességtartalmát a csapadék- és az időjárási viszonyok határozzák meg. A talajvíz elhelyezkedése általában az alsóbb rétegek nedvességtartalmát befolyásolja. A mérőhely a mentett oldali vízpótló ág vonzáskörzetében van, melynek vízszintemelő hatása csupán mérsékelt. A talajvíz szintjéről 2007-ben eddig nem állnak rendelkezésre adatok. A nedvességmérések alapján a talajvíz az átlagosan 330 cm vastag fedőréteg alsó rétegeiben tartózkodott június-júliusban és szeptemberben, a többi időben alatta volt.

A felszín alatti 1 méterig tartó talajrétegben a nedvességtartalom a csapadékviszonyoktól függött. Maximális átlagértéke 22,9 (2006-ban 23,9 térfogat%), minimális átlagértéke 15,9 térfogat% (2006-ban 16,6 térfogat%) volt. Az évi átlagos értéke 20,9 (2006-ban 19,7) térfogat%.

Az 1,1-3,0 méter közötti mélységben a talajnedvesség maximális átlagértéke 24,5 (2006-ban 27,4 térfogat%), a minimális 18,1 térfogat% (2006-ban 19,8 térfogat%) volt. Évi átlagos értéke 20,8 (2006-ban 24,1) térfogat%.

A szemléltető grafikon mutatja a mélyebb talajrétegekben a megemelkedő talajvíz, a felső rétegekben csapadéktevékenység hatását.

T-04. mérőhely

A dunaremetei vízmércéhez közeli mérőhelyről talajvízszint adatok nem állnak rendelkezésre. A talajnedvesség-mérési adatok alapján a talajvíz szeptember elején a felszín közelébe emelkedett, az év többi részében nem érte el az átlagosan 180 cm vastag fedőréteget. (A Duna elterelése előtt a talajvíz meghatározó szereppel bírt a sekély fedőrétegű terület nedvesítésében).

A felszín alatti 1 méterig a talaj nedvességtartalma a ciklikus csapadéktevékenység okozta ingadozás mellett folyamatosan csökkent. A nedvességtartalmat a szeptember eleji árhullám újra megemelte és az eddigi csapadéktevékenység a szabadföldi vízkapacitás közelében tartott.

A talajnedvesség maximális átlagértéke 33,7 (2006-ban 33,3 térfogat%), a minimális 19,5 térfogat% (2006-ban 25,6 térfogat%) volt. Az évi átlagos értéke 25,4 (2006-ban 29,2) térfogat%. A jó nedvességellátású 1997. éviben ez az érték 33,9 térfogat% volt.

Az 1,1-1,4 méterig terjedő mélységben a réteg nedvességtartalmát a szeptemberi árhullám megemelte. A talajnedvesség maximális átlagértéke 39,5 térfogat% (2006-ban 38,0 térfogat%), a minimális pedig 16,3 térfogat% (2006-ban 20,5) volt. Évi átlagértéke 22,2 (2006-ban 29,4) térfogat%. A jó nedvességellátású 1997. évben ez az érték 32,3 volt.

A szemléltető grafikon mutatja az árhullám hatását.

T-06. mérőhely

A Szivárgócsatorna mellett fekvő tábla talajvízszintjét a fenékküszöb hatása emelte, de az továbbra is a 240 cm vastag fedőréteg alatt, a kavicságyban maradt. Talajvízszint adatok 2007-ben nem állnak rendelkezésünkre. Mindkét talajréteg nedvességtartalmát befolyásolta a tábla intenzív öntözése.

A felszín alatt 1 méterig terjedő talajréteg nedvességtartalmának maximális átlagértéke 20,0 (2006-ban 21,1 térfogat%), a minimális 9,8 térfogat % (2006-ban 13,9) volt. A réteg átlagértéke 15,7 (2006-ban 17,4) térfogat%.

Az 1,1-2,2 méterig a talajnedvesség maximális átlagértéke 18,8 (2006-ban 20,3 térfogat%), a minimális 13,1 térfogat % (2006-ban 15,9 térfogat%) volt. A talajnedvesség évi átlagos értéke 15,5 (2006-ban 17,2) térfogat%.

A nedvességtartalom alakulását ábrázoló grafikon mutatja a talajréteg nedvességtartalmának ingadozását majd kimerülését augusztus végére és az őszi csapadéktevékenység hatását.

T-10. mérőhely

A Duna vízvisszavezetésének hatása itt erősen érvényesül. A talajvíz szintjének alakulása szorosan összefügg a Dunáéval (a védtöltéshez közeli mérőhely). Talajvízszint adatok 2007-ben nem álltak rendelkezésünkre. A nedvességmérések alapján a vastag fedőrétegű talajban a talajvíz május végétől július közepéig valamint szeptemberben 2 méternél magasabbra emelkedett, máskor az alsó talajrétegeket nedvesítette.

A felszín alatt 1 méterig terjedő talajréteg nedvességtartalmának maximális átlagértéke 37,9 (2006-ban 42,6 térfogat%), minimális átlagértéke 30,7 térfogat % (2006-ban 32,6) volt. Az évi átlagos értéke 33,7 (2006-ban 36,3) térfogat%. A réteg nedvességtartalma viszonylag kiegyenlített, az egyenetlen csapadéktevékenység és a szeptemberi árhullám hatása kimérhető.

Az 1,1-2,0 méter közötti mélységben a talajnedvesség maximális átlagértéke 41,9 (2006-ban 46,0 térfogat%), a minimális 27,0 térfogat% (2006-ban 32,0 térfogat%) volt. A réteg évi átlagos értéke 35,7 (2006-ban 40,7) térfogat%.

Az ábra mutatja az árhullámok és a csapadéktevékenység hatását.

T-12. mérőhely

A mérőhely viszonylag távol van a Dunától, ezért annak nívóját a talajvíz késleltetve és tompítottan követi. A közeli vízpótló mellékágnak csak minimális hatása lehet a talajvízszintekre.

A talajvíz az átlagosan 295 cm vastag fedőréteget március elejének kivételével a közvetett nedvesítés mélységében elérte vagy megközelítette. Legközelebb a szeptember 9-i méréskor, 248 cm közelségben volt.

A felszín alatt 1 méterig terjedő talajréteg nedvességtartalma július közepéig kismértékben ingadozott, majd augusztus végéig erősebb fogyás indult el. A nedvességtartalmának maximális átlagértéke 20,3 (2006-ban 25,0 térfogat%), a minimális 12,7 térfogat% (2006-ban 14,4) volt. Átlagértéke 17,7 (2006-ban 19,2) térfogat%.

Az 1,1-2,8 méterig terjedő mélységben a nedvesség maximális átlagértéke 34,4 (2006-ban 39,4 térfogat%), minimális átlagértéke 25,3 térfogat % (2006-ban 32,2 térfogat%) volt. Átlagértéke 31,3 (2006,ban 33,3) térfogat%.

A szemléltető grafikon mutatja a felső talajrétegek nedvességtartalmának ingadozását, az alsó talajrétegek viszonylagos kiegyenlítettségét a talajvíz hatására.

Erdészeti megfigyelőhelyek

T-15. mérőhely

A mérőhely a mentett oldalon, vízpótló ág mellett található. A sekély fedőrétegű területen a talajvíz 2007-ben is végig nedvesített. A rendelkezésre álló adatok szerint legmagasabban a szeptember 9-i méréskor tartózkodott (a felszín alatt 57 cm).

A felszín alatt 1 méterig a talajnedvesség átlagértékei viszonylag kiegyenlítettek, a legalacsonyabb júliusi és a legmagasabb júniusi átlagértékek között a különbség csak 5,1 térfogat%. A maximális átlagérték ez évben 39,5 térfogat% (2006-ban 44,7 térfogat%), a minimális 36,1 (2006-ban 39,6 térfogat%) lett.

A talajszelvény 1,1-1,3 méter közötti mélységében a nedvesség maximális átlagértéke 44,7 (2006-ban 46,0 térfogat%), a minimális pedig 40,0 térfogat % volt (2006-ban 44,0).

A szemléltető grafikon mutatja a nedvességtartalom minimális ingadozását és a talajvíz közelségének nedvesítő hatását.

T-16. mérőhely

A megfigyelőhely hullámtéri erdőben található. A talajvíz árhullámok idején a felszín közelébe emelkedett, március elején nem volt kimutatható, máskor a vastag fedőréteg mélyebb rétegeit nedvesítette. A mérőhelyet májusban kitörték, újratelepítettük. A szeptemberi árhullám miatt a mérőhelyet két alkalommal nem tudtuk megközelíteni.

A felszín alatt 1 méterig a talajnedvesség maximális átlagértéke 27,0 térfogat% (2006-ban 37,2 térfogat%), a minimális 16,8 (2006-ban 28,0 térfogat%) volt. A réteg évi átlagos relatív nedvességtartalma 23,0 (2006-ban 30,5) térfogat%.

Az 1,1-3,2 méterig terjedő mélységben a maximális átlagérték 36,8 (2006-ban 45,7 térfogat%), a minimális pedig 23,9 térfogat % (2006-ban 32,2 térfogat% volt). Az évi átlagos relatív nedvességtartalom összességében 31,6, (2006-ban 39,3) térfogat%.

A grafikon mutatja a felső talajrétegek kimerülését valamint az árhullám és az őszi csapadéktevékenység nedvességpótló hatását.

T-17. mérőhely

A megfigyelőhely hullámtéri erdőben található. A 160 cm feltalajvastagságú terület alatt a talajvíz a szeptemberi árhullám kivételével a kavicságyban mozgott. A szeptemberi árhullám után két alkalommal nem tudtuk megközelíteni.

A felszín alatt 1 méterig terjedő mélységben a talajnedvesség maximális átlagértéke 25,4 térfogat% (2006-ban 27,4 térfogat%), a minimális 17,8 térfogat% (2006-ban 22,1 térfogat%) volt. Ebben a rétegben az évi átlagos relatív nedvességtartalom 21,6 térfogat%, volt (2006-ban 24,9 térfogat%).

A talajszelvény 1,1-1,5 m közötti mélységében a talajnedvesség maximális átlagértéke 32,4 térfogat% (2006-ban 38,2 térfogat%), a minimális 25,8 térfogat% (2006-ban 15,6 térfogat%) volt. Ebben a rétegben az évi átlagos relatív nedvességtartalom 29,6 térfogat%, volt (2006-ban 31,5 térfogat%).

A grafikonon látható mindkét talajréteg nyári nedvességvesztése, valamint az árhullám és az őszi csapadék hatása.

T-18. mérőhely

A megfigyelőhely hullámtéri erdőben található. A hullámtéri vízpótló főág mellett a talajvíz március elejének kivételével az átlagosan 295 cm vastagságú fedőrétegben mozgott, az árhullám idején a közvetlen nedvesítés magasságába emelkedett. A mérőhelyet egy alkalommal nem tudtuk megközelíteni.

A felszín alatti 1 méterig a talajnedvesség maximális átlagértéke 29,9 térfogat % (2006-ban 30,5 térfogat%), a minimális 21,9 (2006-ban 25,6 térfogat%) volt. A réteg évi átlagértéke 25,2 térfogat% (2006-ban 25,7 térfogat%, a jó nedvességellátású 1997-es évben 20,6).

A talajszelvény 1,1-2,8 méterig terjedő mélységében a nedvesség maximális átlagértéke 40,5 (2006-ban 45,9 térfogat%), a minimális 27,9 térfogat % (2006-ban 34,3 térfogat%) volt. A réteg évi átlagértéke 34,1 térfogat% (2006-ban 40,4 térfogat%, a jó nedvességellátású 1997. évben 45,8.

A szemléltető grafikon mutatja az őszi árhullám hatását.

T-19. mérőhely

A megfigyelőhely hullámtéri erdőben található. A két vízpótló mellékág közötti mérőhely kellő nedvesítését a vízpótlás nem tudja megfelelő szinten biztosítani. A szeptemberi árhullámkor a talajvíz a közvetlen nedvesítés magasságába emelkedett, máskor a kavicságyban tartózkodott az átlagosan 225 cm vastag fedőréteg alatt. Itt a vízpótlás alulról nincs megtámasztva, s az Öreg-Duna leszívó hatása érvényesül.

A felszín alatt 1 méterig terjedő mélységben a nedvességtartalom júniustól csökkenni kezdett, amit csak a szeptemberi árhullám és csapadéktevékenység tudott megfordítani. A talajnedvesség maximális átlagértéke 25,6 (2006-ban 30,0 térfogat%), a minimális pedig 18,4 térfogat % (2006-ban 20,0 térfogat%) volt, a réteg átlagos nedvességtartalma 22,3 térfogat% volt (2006-ban 23,8, a jó nedvességellátású 1997. évben 22,6 térfogat%).

A talajszelvény 1,1-2,0 méterig terjedő mélységében a talajnedvesség maximális átlagértéke 26,5 (2006-ban 44,3 térfogat%), a minimális 14,5 térfogat % (2006-ban 19,0 térfogat%) volt. Az évi átlagértéke 19,3 térfogat% (2006-ban 28,5 térfogat%, a jó nedvesség ellátású 1997. évben 28,2).

A szemléltető grafikon mutatja, hogy a felső talajrétegek nedvességkészletét a március végi és a júniusi csapadéktevékenység megemelte. Látható a magas hőmérsékletek miatti intenzív fogyás és az őszi árhullám valamint csapadéktevékenység nedvességpótló hatása.

T-20. mérőhely

A megfigyelőhely hullámtéri erdőben található.

2005-ben a mérőhely az áprilisi mérés után megsérült. Az erdő tarvágásakor tönkrement a nedvességmérő hely melletti 9990. számú erdészeti talajvízszint észlelő kút is, így a talajvíz szintjét a 9355. számú kút adatai alapján adjuk meg. A nedvességmérő hely újra telepítése során a felső 30-40 cm-es talajréteget meg kellett bolygatni és a nedvességmérő hely mélységét 220 cm-re növeltük.

A talajvíz az árhullám idején a közvetlen nedvesítés magasságába emelkedett május, végétől októberig az átlagosan 230 cm vastag fedőréteg alsó rétegeit nedvesítette. Méréseink szerint a felszínhez legközelebb (115 cm) szeptember elején tartózkodott.

A felszín alatt 1 méterig terjedő mélységben a talajnedvesség maximális átlagértéke 19,4 térfogat % (2006-ban 19,8 térfogat%), a minimális pedig 9,9 térfogat% (2006-ban 13,8 térfogat%) lett. A méréssorozat átlagértéke 14,9 térfogat% (2006-ban 16,6 térfogat%).

A talajszelvény 1,1-2,2 méterig terjedő mélységében a nedvesség maximális átlagértéke 38,7 térfogat% (2006-ban 37,2 térfogat%), a minimális 18,5 térfogat% (2006-ban 20,4 térfogat%). A méréssorozat átlagértéke 24,4 térfogat% (2006-ban 28,3).

A talajnedvesség időbeni alakulását szemléltető grafikon lefutásából a csapadéktevékenység és az árhullám hatása látszik

A monitoring rendszer felülvizsgálata során a talajnedvesség mérőhelyek új, egységes jelölést kaptak. 2007-ben a mérőhelyek koordinátái pontosításra kerültek.

	tovább:  erdészet