ERDÉSZETI MEGFIGYELÉSEK

Az erdészeti megfigyelések a kialakult gyakorlatnak megfelelően kiterjedtek a faállományok fatermésének, kiválasztott faegyedek kerületnövekedésének a mérésére, valamint a fák egészségi állapotának a megfigyelésére.

A Megállapodásnak megfelelően a Jelentés tartalmazza a 2005/2006. hidrológiai évben mért és megfigyelt adatokat a kölcsönösen egyeztetett formátumban.

A Jelentés tartalmazza a megfigyelési helyek térképét a földrajzi koordinátáit és azonosító adatait.

Meteorológiai viszonyok

A 2006-os évre vonatkozó abiotikus tényezők hatásainak összegzése, amely alapvetően befolyásolja az erdei életközösségek fejlődését, az alábbiakban foglalható össze.

2006-ban a kései tavasz késleltette a vegetációs periódus kezdetét. A kora tavaszi időszakban a csapadék eloszlása eltért a sokéves átlagtól, több csapadék hullott. A késő nyári időszak ellenben csapadékban szegény volt. A csapadék eloszlása a vegetációs időszakban összességében kedvező volt: 18% többlet jelentkezett az átlaghoz képest.

- A hőmérséklet tekintetében a 2006-os év hűvösebb volt az átlagosnál. Az utóbbi 10 év átlagában ez különösen igaz. Különösen hűvös volt február, március és augusztus honapokban, 2-3 fokkal volt hidegebb, mint az átlag.

- A hidrológiai viszonyok is kedvezően alakultak 2006-ban. A területet 3 elöntés érte (március-április, június és augusztus). Mindez kedvező talajnedvességi állapotokat teremtett.

- Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a 2006-os évben a csapadék és a hőmérsékleti viszonyok tekintetében kedvezően alakult a helyzet a fás növények fejlődésének szempontjából. Egyedül a hűvös tavasz késleltette csak a növekedési periódus kezdetét.

Az erdők monitoringja a magyar oldalon 2006-ban is folytatódott. Az adatcserében szereplő területek listáját a Jelentés tartalmazza. Egy kivételével (Ásványráró 45A) mindegyik megfigyelési pont a hullámtérben található. Az erdők monitoringja a 2006-os évben a következő elemeket tartalmazta: 1. fatermési vizsgálatok (élőfakészlet, növedék, mortalitás). 2. Kerületnövekedés mérések egyedi fákon. 3. Faegészségügyi megfigyelések.

A 2006-os és a megelőző évek fatermési megfigyelései alapján elmondható, hogy a Duna elterelése révén megváltozott vízháztartási viszonyok az összes erdőterületet érintették, azonban a hatás mértéke erősen összefügg az erdőállomány jellemzőivel. Az idősebb és középkorú nyár állományok ("I-214" és "Pannonia") kiemelkedő fatermőképességgel és jó termőhelyen - amely alatt a kedvező talajviszonyokat kell érteni -, kevésbé érintettek. Vannak azonban súlyosan érintett területek. A súlyosan érintett területek főként fehérfűz fafajú állományok, vagy olyan fiatal és öreg nemesnyár állományok amelyek kedvezőtlen talajtulajdonságú termőhelyeken állnak.

A nyár állományok esetében a korábbi évek adatainak elemzése során kimutattuk, hogy a jobb növekedésű, újabb fajták alkalmazása ellenére a területek fatermesztési potenciálja csökkent. Az adatok alapján mintegy 8%-os visszaesés tapasztalható az összfatermés értékében. Ennek oka a korábbra tolódott növedék kulminációs pont utáni nagyobb mértékű folyónövedék csökkenés, mint az a korábbi időszakokban jellemző volt.

A térség fafajösszetételét a monitoring területek adatai alapján vizsgálva a következő megállapításokat tettük: A faállományok összetétele megváltozott. Több fafaj és változatos részaránnyal szerepel a palettán, mint 20 évvel ezelőtt. Korábban szinte kizárólag a nyárak, a füzek és egyéb vízigényes fajok adták a fállományok gerincét (éger, kocsányos tölgy, kőris). Mára fafajszerkezet megváltozott: A nemes nyárak aránya jelentősen csökkent, ezzel együtt több új fajta került termesztésre. Az őshonos keménylombosok aránya nem változott, ellenben a hazai nyárak terjedése figyelhető meg. Megjelent az amerikai kőris, kimutatható az akác jelenléte a faállományokban.

A kerületnövekedés mértéke a vizsgált nyárklónok esetében 2006-ban sem tért el jelentősen a korábbi évek mértékétől. A kedvező időjárási feltételek a csapadék és az elöntések gyakorisága vonatkozásában nem jelentkeztek a növekedésben. A kora tavaszi hűvös időjárás hatása kimutatható a növekedésben. A növekedési időszak a teljes vegetációs periódust átfogta.

Az egészségi állapot megfigyelések során a faállományok általában kedvező képet mutattak. Az augusztusi szélvihar lokálisan jelentős károkat okozott az állományokban, ezek kiterjedése azonban nem volt jelentős.

Az adatbázis szerkezete

I. Faállományok fatermési adatai