FELSZÍNI VIZEK MENNYISÉGE

A 2005/2006. hidrológiai évben folytatódtak a Duna 1843 fkm szelvényében 1995. júniusában megvalósult ideiglenes fenékküszöb hatásterületén az 1995. évi szlovák-magyar közös Megállapodás szerint kijelölt felszíni víz észlelő állomásokon a Megállapodás Szabályzatában meghatározott vízszint észlelések és vízhozam mérések.

A megfigyelő rendszer mérőhelyeinek helyszínrajza és az azonosításukra szolgáló EOTR rendszerű földrajzi koordináták listája a Jelentés része.

Határszelvényben átadott vízhozamok

Az 1995. április 19-ei kormányközi megállapodás 2. mellékletében a Felek rögzítették a Duna vízkészletének az ideiglenes megosztását. Ez alapján a szlovák Fél a Duna pozsonyi szelvényébe érkező vízhozamok függvényében köteles az Öreg-Dunába vízhozamot bevezetni. Átlagos pozsonyi éves vízhozamok esetében az Öreg-Dunába bevezetett vízhozamok éves átlagértéke 400 m³/s-nak kell lennie. Október 1. és március 31. között átvezetett vízhozam minimális értéke 250 m³/s-nál kevesebb nem lehet, a vegetációs időszakban, április 01. és szeptember 30. között pedig a minimálisan átvezetett értéknek legalább 400 m³/s-nak kell lennie.

Az árhullámok esetében a 600 m³/s feletti vízmennyiséget, az éves átlagérték meghatározásánál nem lehet figyelembe venni.

A tárgyi munkához felhasznált vízrajzi adatok az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2003. év folyamán az ISO 9001:2000 szabvány alapján bevezetett minőségirányítási rendszere szerint álltak elő.

Duna főmeder

A Dunai Albizottság által elfogadott vízhozammérési ütemterv alapján a két Fél közös vízhozam-méréseket hajtott végre a Dunán, a Mosoni-Dunán és a Szivárgó csatornán.

A főmederbe átadott vízhozamok meghatározása érdekében a rajkai szelvényben, a doborgazi és a helenai szelvényben végeztünk vízhozam-méréseket. A rajkai méréseket ellenőrző mérésként vettük figyelembe. A mérési eredmények alapján az átadott vízhozamok napi átlagos idősorát a szlovák Fél (SHMU) bevonásával állítottuk elő a doborgazi és helenai vízmércék idősorainak felhasználásával.

A vízátadás havi jellemzőit a következő táblázat tartalmazza:

Az éves átlagérték, az árhullámok levonulásakor történt többletvíz átadást nem figyelembe véve 405 m³/s. A hidrológiai évben a maximális dévényi napi átlagos vízhozam 7945 m³/s volt (2006.03.31.). A szlovák Fél árhullám levonulása miatt nagyvízi vízhozam-megosztást 3 alkalommal végzett (2006.03.28-04.10., 2006. 05.30-06.07., illetve 2006.08.08-11.). Ezen kívül még 2 időszakban volt a megállapodástól eltérő vízátadás a 2006.05.17-05.29. és a 2006.09.21-22. közötti időszakokban a bősi erőmű üzemelése miatt. A szigetközi jobboldali hullámtéri vízpótlórendszer részleges elárasztására 2006-ban, a március végén -április elején levonuló árhullám miatt nem került sor.

A dévényi vízhozam éves átlaga 2201 m³/s volt, míg az átadott vízhozam éves átlaga 405 m3/s. A fentiek alapján a vízátadás éves átlagértéke, mérési hibahatárokat figyelembe véve megfelel a Megállapodásnak.

A táblázatból, illetve a napi adatokból megállapítható, hogy a minimálisan átadandó vízmennyiségek esetében a Megállapodásban rögzített értékektől 2005. november-decemberben, illetve 2006. januárjában kisebb elmaradás volt.

A rajkai szelvény vízállás és vízhozam idősorát a melléklet tartalmazza.

Mosoni-Duna vízpótlása

Dunacsúnyi vízpótló műtárgyon történő vízátadás

A Mosoni-Duna számára átadott vízhozamot két helyen mértük a szlovák Féllel közösen. Az egyik mérőszelvény közvetlenül a dunacsúnyi műtárgy alatt szlovák területen található, a másik magyar területen az I. zsilip felett. A vízmegosztás alapján a szlovák Fél a dunacsúnyi műtárgyon 40 m³/s vízhozamra átvezetését vállalta a műszaki és hidrológiai feltételek megléte esetén. Ettől való elmaradás csak előre bejelentett műszaki indokokkal alátámasztott esetben történt.

A havi jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza:

Az átadott vízmennyiség éves átlagban 38,6 m³/s. A megállapodás szerinti értéktől való elmaradás annak köszönhető, hogy a 2005-2006-os hidrológiai évben több árhullám is érkezett a Lajtán, melyek miatt - tekintetbe véve a Mosoni-Duna Lajta torkolat alatti szakaszának vízszállító képességét - kérnünk kellett a Szlovák Féltől a Mosoni-Duna szánára átadott vízmennyiség ideiglenes csökkentését.

Szivárgó csatorna

A Szivárgó csatornán a vízmegosztási Megállapodás 3 m³/s vízátadását rögzíti. Itt is két mérőszelvénynél történt közös vízhozammérés. A szlovák területen a dunacsúnyi műtárgyakkal egy szelvényben, a magyar területen a II. zsilip feletti szelvényben mértünk. A II. zsilipen érkezett vízhozamok hazai jellemzői a következők:

Éves átlagban az átadott vízmennyiség 2,6 m³/s, a maximális áprilisi 5,92 m³/s mellett.

A tavalyi évben a Mosoni-Duna számára átlagosan átadott vízhozam 41,2 m³/s, ami az előírt mennyiség 96 %-a.

Magyar területen végrehajtott vízmegosztás

A magyar területeken a vízmegosztás célja, hogy mind a hullámtér, mind a Mosoni-Duna és a mentett oldali területek vízellátása az üzemelési szabályzatban rögzítetteknek megfelelően folyamatosan biztosított legyen.

A hullámtér vízellátása

A magyar oldali hullámtérbe két helyről lehet vizet vezetni:

A Helenai szelvénynél a szlovák Féllel szintén közös vízhozamméréseket végeztünk, amelyeket egyeztettünk, és a közösen elfogadott mérések felhasználásával állítottuk elő a napi átlagos vízhozam idősort.

Ezek havi jellemzői a következők voltak:

Az V. zsilipen keresztül bevezetett vízhozam:

Összesen a hullámtérre bejutó vízhozam havi jellemzői:

A Mosoni-Duna vízellátása

A Mosoni-Duna vízellátása a Szivárgó csatornából a VI. zsilipen keresztül lehetséges, Ennek a vízhozamnak a meghatározása a zsilip alatti mérőszelvénynél történik.

A bevezetett vízhozam havi jellemzői:

A Mosoni-Duna vízellátása az ideiglenes üzemeltetési szabályzatban foglaltak szerint történik. A vízpótlás az érdekeltek igényeinek figyelembe vételével a Duna vízjárását követi, vegetációs időszakon kívül kisvízi állapot előállításával. Ebben az évben is kihasználtuk a vízkormányzás adta lehetőségeket: a Szivárgó csatornán érkező vizek egy részének a hullámtérbe történő bevezetésével tudtuk biztosítani a szükséges kisvízi állapotokat is.

Felszíni vizek vízszintjeinek változása

2001-ben hazánkban is életbe lépett az Európai Unió Víz Keretirányelve. Ennek értelmében vizeink víztestbe sorolása, tipizálása, minősítése 2005 tavaszára megtörtént. A Nemzeti jelentés hatáskörébe 7 víztest tartozik:

A víztestek referencia feltételeit az 1950-es évek vízjárásának megfelelő állapotok adják. A Szigetközben referencia-feltétel meghatározására már a Duna jobb parti mellékágrendszer vízpótlásának tervezésekor (90-es évek végén) sor került. Az akkor meghatározott referenciaigények a VKI ajánlásának is eleget tesznek. A referenciaállapot meghatározásánál egy olyan medermorfológiai információkkal, illetve vízrajzi adatokkal rendelkező időintervallum megtalálása volt a cél, amely környezeti állapota még leginkább hasonlít a folyószakasz emberi beavatkozások előtti jellemző állapotához. Fontos volt azonban az is, hogy az olyan beavatkozások, melynek célját a jövőben is feltétlenül fent kell tartani (pl. árvízvédelem), szintén figyelembe legyenek véve. Ezen elvek alapján került sor az 1950-es évek időszakának kiválasztására. A vízpótlással a Duna jobb parti hullámterén a referencia állapotoknak megfelelő vízállapotot igyekszünk létrehozni.

A Duna szigetközi szakaszának vízállapotait a dévényi szelvény vízjárása határozza meg. A folyó éves átlagos vízhozama - hidrológiai év - a pozsonyi szelvényben 2201 m³/s volt, míg a rajkai szelvényben átadott vízhozam átlaga az árhullámokkal együtt 495 m³/s. Ennek alapján a 2005-2006-os hidrológiai évben a folyó vízhozamának átlagosan 22 %-a érkezett a Rajka-Szap közötti közös Duna szakaszra.

A Duna főmederre jellemző vízállásait a közös monitoring rendszerrel érintett területen a rajkai, a Dunakiliti duzzasztómű felvízi, a doborgazi, a dunaremetei, ásványrárói és a vámosszabadi vízmércék adataival lehet jellemezni. A közös monitoring a Duna két víztestére terjed ki, a HU_RW_AAA626_1790-1852_S, és a HU_RW_AAA626_1708-1790_M jelű Duna-szakaszra. A Gönyű feletti szakasz (HU_RW_AAA626_1790-1852_S) négy, jellegében jól elkülöníthető vízállapotú szakaszra bontható:

A negyedik szakasz a HU_RW_AAA626_1708-1790_M jelű víztest egy részét is magába foglalja.

Az egyes szakaszok jellemzése

a./ Ezen a szakaszon lényegében a fenékküszöb megépítése óta a középvízi mederben maradó duzzasztás van. Ez a duzzasztott vízszint teszi lehetővé a hullámtér vízellátását, és egyben limitálja a Felső-Szigetközben a hullámtéren maximálisan kialakítható vízszinteket. Ezen a folyószakaszon a mellékágrendszer vízszintje a főmeder vízszintje alatt van.

A 2005 - 2006 hidrológiai évben az egyeztetett mérések során (melyek az árvízi méréseket nem foglalják magukba) a rajkai szelvényben a szelvény-középsebesség 0,35-0,77 m/s között változott.

Ebben a hidrológiai évben árvízi levezetés háromszor volt:

b./ Ezen a szakaszon a doborgazi vízmérce 11 éve működik. Az itt mért jellemző szelvény-középsebességek 0,74-1,12 m/s között változtak. Itt a főmeder és a hullámtér vízszintje között továbbra is 3 m körüli szintkülönbség van, a magasabb érték a hullámtérre jellemző.

c./ A Dunaremete és a Szap közötti szakasz állapota egységesen nem jellemezhető. Alacsony vízhozam esetén a dunaremetei szelvény duzzasztás nélkülinek tekinthető. Magasabb (általában 2500 m³/s feletti medvei vízhozamnál) dunai vízhozam esetén az üzemvízcsatornán levezetett vízhozamok már ebben a szelvényben is befolyásolt állapotot teremtenek. A visszaduzzasztás határa a vízmegosztás mértékétől függően változik. A vízhozammérések során a dunaremetei szelvényben 0,92 - 1,42 m/s sebességet mértünk. A szakasz alsó határában Ásványráró-Szap között a Bősi erőművön történő szakaszos vízátvezetés napon belül változó mértékű visszaduzzasztást eredményez. Ezen a szakaszon a bősi üzemtől függően esetenként visszaáramlás is megindulhat.

d./ A Szap, Vámosszabadi, Komárom szelvény vízállásait a Bősi erőmű vízátvezetése, illetve az Öreg-Duna főmedrébe bevezetett vízhozam együttesen alakítja, de a meghatározó az erőművön átvezetett vízhozam mértéke. Ezen a szakaszon továbbra is jelentős napon belüli változások is kimutathatók, a bősi erőmű napon belüli szakaszos üzemelésének köszönhetően.