Tömegértékek becslése a fajok gyakoriságának alapján. Becslési értékek az ún. Kohler-indexek:
1 - nagyon ritkán, 2 - ritkán, 3 - gyakori (kisebb foltokban), 4 - elterjedt (nagy foltokban), 5 - tömeges (összefüggő sávban).

Növekedési formák feljegyzése:
ap - acropleustophyton (víz felszínen lebegő), bp - benthopleustophyton (mederfenéken lebegő), mp - mesopleustophyton (víztestben lebegő), r - rhizophyton (submers gyökeresedő), f - floating leaves (úszólevelű gyökeresedő).

Helyszín: H-11 (régi szám: No. 2)
Öreg-Duna 1839 fkm
Sarkantyúöböl az elhagyott mederben. Vízmélység és áramlási sebesség a vízállástól függően változó. Feliszapolódó alzat. vízi növények csak a Duna elterelése után. A part szélét és a sarkantyút sűrű bokorfűzes (Salicetum triandrae) nőtte be.
A mederváltozások következtében a vizsgálati hely jellege olyannyira módosult, hogy már csak a borokfűzes (Salicetum triandrae) és a pántlikafű (Phalaris arundinacea) terjedése volt megállapítható.

Helyszín: H-04 (régi szám: No. 4)
Dunasziget, Schisler-holtág (hullámtér)
Nagyobb (2 ha) holtág a hullámtéren. Partján ártéri ligeterdő (Salicetum albae-fragilis). A Duna elterelése előtt É-i és D-i végén széles mocsári zóna (Phragmites australis, Typha angustifolia, Typha latifolia), a nyílt vízben submers fajok (Ceratophyllum demersum, Myriophyllum spicatum, Potamogeton perfoliatus, Ranunculus circinatus) nagy állományai.
A Duna elterelése után sekély állóvíz. 1997-ben összekötötték a Csákányi-Dunával. Vízmélysége növekedett, kissé élénkült a vízmozgás. A mocsári zóna eltűnt (D-i ágvégen), vagy visszahúzódott (É-i ágvégen). 2005-ben a vízi vegetáció florisztikai szempontból nem változott lényegesen az előző évhez képest. az Elodea canadensis állománya ismét számottevő területet foglalt el és kisebb mértékben növekedett a Myriophyllum spicatum elterjedési területe és tömegértéke. A Ranunculus circinatus jelenlétét nem észleltük.
2005. szeptember: Vízmélység: 60-170 cm; vízáramlás: nincs; vízhőmérséklet 19°C. A holtág gát felőli végén a felritkult és visszahúzódó Phragmites australis zóna öblében Ceratophyllum demersum, E. canadensis, P. lucens, kisebb foltokban előfordult. A holtág Csákányi-Duna felőli végében kiterjedt P. lucens és a P. perfoliatus mezők és E. canadensis, foltok voltak megfigyelhetőek.

Helyszín: H-06 (régi szám: No. 6)
Lipót, Lipóti Holt-Duna (mentett oldal)
A Lipóti morotva nagyobb állóvize, védett terület. Korábban talajvízzel táplált. Kiszáradás után (1993) a hullámtér felől vízpótlást kap. Vízszintingadozása csekély, a vízáramlás csak a DNy-i kotort övcsatornában észlelhető. Vízellátása szakaszosan történik. Fajokban gazdag élőhely. A vízi vegetáció egyik jellegzetes eleme: Nuphar lutea. Néhány védett és ritka faj állománya visszahúzódott (Hippuris vulgaris, Hydrocharis morsus-ranae, Nymphoides peltata). A vízben álló Phragmites australis-zóna felritkult, a Typha angustifolia állományok részben lepusztultak.
2005. szeptember: Vízmélység: 70-140 cm; vízáramlás: csekély; vízhőmérséklet: 18°. Több éves szünet után ismét megfigyeltük Hippuris vulgaris előfordulását. A Najas marina és a Ranunculus circinatus elterjedését viszont nem észleltük. A Nuphar lutea mennyisége kis mértékben csökkent az előző év megfigyelési eredményeihez viszonyítva.

Helyszín: H-07 (régi szám: No. 7)
Öreg-Duna 1828 fkm
Ez a Bodaki mellékágrendszer torkolatának területe volt, amely ma a korábbi főág egyik legjobban feltöltődött szakasza. Nagyobb része szárazra került, itt a Salicetum triandrae és Scirpo-Phragmitetum állományok gyorsan terjednek. A korábbi főág medréből lefűződött kb. 150x40 m kiterjedésű vízterületen viszonylag fajgazdag hínárállomány található.
2005. szeptember: Vízmélység: 30-80 cm; vízáramlás: nincs. A Potamogeton perfoliatus a Ceratophyllum demersum és az Elodea canadensis volt megfigyelhető nagyobb tömegértékben. Az előző évben megfigyelt fajok közül a Ranunculus circinatus előfordulását nem észleltük.

Helyszín: H-08 (régi szám: No. 8)
Zátonyi-Duna, (mentett oldal)
A Duna elterelése előtt holtág, talajvíz utánpótlással. Az 1990-es évek első felében kiépített mentett oldali vízpótló-rendszer közvetlenül érinti a megfigyelési helyszínt, és azóta vízellátásában a felszíni betáplálás a meghatározó. A felszíni vízpótlást követően a korábbi parti zóna víz alá került. Viszonylag mély, lassan áramló vizű mederszakasz. A Typha angustifolia állományok mély vízben állnak, felritkultak. Ny-i partján a fák (Populus canadensis) többsége vízbe dőlt, vagy állva elpusztult. A vízi növényzet jellemző eleme a Nymphaea alba viszonylag jól alkalmazkodott a hidrológiai változásokhoz. Néhány védett és ritka faj (Hippuris vulgaris, Nymphoides peltata) azonban eltűnt.
2005. szeptember: Vízmélység: 160-250 cm; vízáramlás: gyenge; vízhőmérséklet: 18°C. A nyílt vízben a Nymphaea alba levelei és néhány virágzó példány. A submers szint legelterjedtebb növénye a a Potamogeton lucens. Az előző évi tapasztalathoz hasonlóan ismét észleltük az Elodea canadensis elterjedését. A Ceratophyllum demersum és a Salvinia natans mennyisége kevesebb mint korábban.

Helyszín: H-09 (régi szám: No. 9)
Dunasziget, Csákányi-Duna (hullámtér)
A Cikolai mellékágrendszer áramló vizű, mélyebb mellékága. Vízi makrofitonok csak a Duna elterelése után jelentek meg (kanyarulatban, partszélen, kisebb öblökben). A tömegértékek a fenékküszöb üzembe helyezése után (1995) átmenetileg csökkentek, de 2004-től ismét nagy vízterületet borított a hínárállomány.
2005. szeptember: Vízmélység: 90-200 cm; vízáramlás: a sodorvonalban mérsékelt, a part szélen gyenge; vízhőmérséklet: 17°C. A fényviszonyok kedvezők (mérsékelt zavarosság). A nyílt vízben submers gyökeresedő (r) makrofitonok nagyobb foltokban. Az előző évi megfigyelési eredményekhez hasonlóan, a domináns Potamogeton lucens és a Potamogeton pectinatus ismét nagy tömegben jelent meg, továbbá az Elodea canadensis, foltjai is megfigyelhetőek voltak. A Najas marina előfordulását ismét észleltük.