ERDÉSZETI MEGFIGYELÉSEK

Az erdészeti megfigyelések a kialakult gyakorlatnak megfelelően kiterjedtek a faállományok fatermésének, kiválasztott faegyedek kerületnövekedésének a mérésére, valamint a fák egészségi állapotának a megfigyelésére.

A Megállapodásnak megfelelően a Jelentés tartalmazza a 2004/2005. hidrológiai évben mért és megfigyelt adatokat a kölcsönösen egyeztetett formátumban.

A Jelentés tartalmazza a megfigyelési helyek térképét a földrajzi koordinátáit és azonosító adatait.

Meteorológiai viszonyok

A 2005-ös kedvező év volt, mivel a csapadék mennyisége magasabb, eloszlása az éven és a vegetációs perióduson belül pedig egyenletesebb volt, mint a megelőző éveké. Ugyanekkor, az elmaradt hőmérsékleti szélsőségekkel is jellemezhetjük a 2005-ös évet. Ennek eredményeként a kedvező nedvességviszonyok az erdők kondíciójának szempontjából nagyon előnyösek voltak. A meteorológiai állomások adatai alapján az éves csapadékmennyiség 15%-al haladta meg a sok éves átlagot.

A kedvező hőmérsékleti és csapadékviszonyoknak köszönhetően, a talajvízszint észlelési ponton végzett méréseink alapján elmondható, hogy 2005-ben a talajvízszint a termőrétegben maradt és egész évben a korábbi évek szintjét meghaladta. (Ez a teljes térségre nézve nem lehet reprezentatív adat és a vízügyi monitoringgal összevetendő, mivel nekünk csak egy mérési területünk volt.)

Az erdők monitoringja a magyar oldalon 2005-ben a 6-1. táblázatban felsorolt mintaterületeken folyt. Kettő kivételével (Hédervár 11B1 és Ásványráró 45A) mindegyik a hullámtérben található. Az erdők monitoringja a 2005-ös évben a következő elemeket tartalmazta: 1. fatermési vizsgálatok (élőfakészlet, növedék, mortalitás). 2. Kerületnövekedés mérések egyedi fákon. Sajnos finanszírozási nehézségek miatt 2005-ben szüneteltettük a faegészségügyi megfigyeléseket. A faegészségügyi monitoring a 2006-os évben terveink szerint folytatódik. Egy új vizsgálati területen további kutatásba kezdtünk, amely a természetes felújulás és felújítás problémakörére irányul.

A 2005-ös és a megelőző évek fatermési megfigyelései alapján elmondható, hogy a Duna elterelése révén megváltozott vízháztartási viszonyok az összes erdőterületet érintették, azonban a hatás mértéke erősen összefügg az erdőállomány jellemzőivel. Az idősebb és középkorú nyár állományok ("I-214" és "Pannonia") kiemelkedő fatermőképességgel és jó termőhelyen - amely alatt a kedvező talajviszonyokat kell érteni -, kevésbé érintettek. Vannak azonban súlyosan érintett területek. A súlyosan érintett területek főként fehérfűz fafajú állományok, vagy olyan fiatal és öreg nemesnyár állományok amelyek kedvezőtlen talajtulajdonságú termőhelyeken állnak.

A fűz esetében a fiatal állományok növekedési üteme még elfogadhatónak tekinthető. A 13-14 éves fűz állományok lelassuló növekedése azonban kedvezőtlen. Ezeknek az állományoknak a növedék kulminációs pontja 20-25 éves kor között lenne elvárható. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a fűztermesztés feltételei jelentősen romlottak a Szigetközben.

A természetes mortalitás: Ezekben a faállományokban elhanyagolható mennyiségűnek kellene lenni a természetes úton kiszáradt fák mennyiségének, mivel az intenzív gazdálkodási tevékenység mindenkor igyekszik a megfelelő növőteret biztosítani a faállomány egyedeinek összhangban az erdőnevelési előírásokkal. Ezzel szemben az utóbbi években a kiszáradt fák mennyiségének szignifikáns és jelentős emelkedését tapasztaljuk a mintaterületeken.

Ezek az eredmények vezettek ode, hogy vizsgáljuk a természetes felújulást és a felújítás kérdését a Szigetközben. Az ÁESZ-el és a KAEG ZRt.-vel együttműködve számos új kísérleti területet létesítettünk ezekhez a vizsgálatokhoz.

A kerületnövekedés mértéke a vizsgált nyárklónok esetében stagnált. Az eredményeket összehasonlítva azonban a 2004. év eredményeivel elmondhatjuk, hogy a kerületnövekedési periódus 2005-ben a teljes vegetációs időszakra kiterjedt. A fűzfajták kerületnövekedése az előző időszakokhoz hasonlóan alakult, ennek megfelelően idén is elmaradt az elvárt értékektől.

Javasolnánk a monitoring-tevékenység kiterjesztését nem csak a már meglévő erdőállományok vizsgálatára, hanem: (1) a jövő erdőgazdálkodási lehetőségeinek vizsgálatára a természetes felújítási módok és szóbajöhető fafajok vonatkozásában és (2) a természetes erdődinamikai, felújulási mechanizmusok vizsgálatára végvágott erdőterületek esetében.

Az adatbázis szerkezete

I. Faállományok fatermési adatai