FELSZÍN ALATTI VÍZMINŐSÉG

Az 1995. évi közös "Megállapodás" szerint a Szigetközben 16 db talajvíz minőség megfigyelő kút és 8 db ivóvíztermelő kút került kijelölésre a magyar-szlovák felszín alatti vízminőségi monitoring rendszerben.

A figyelő kutak és az ivóvíz kutak elhelyezkedése a mellékelt "Felszín alatti vízminőség" című térképen látható, az azonosításukra szolgáló EOV rendszerű földrajzi koordináták listáját szintén a Jelentés tartalmazza.

2005. évben a talajvíz minőség vizsgálatok a korábbi években alkalmazott gyakorisággal folytatódtak. Az ivóvíz termelő kutak vizsgálati adatait az üzemeltetők szolgáltatták.

A mintavétel módja és a vízminőségi paraméterek analitikai meghatározási módszere az előző évekhez képest változatlan maradt.

A mérőhelyek vízminőségének értékelésénél - a korábbi évek gyakorlatának megfelelően - azokat a minőségi határértékeket vettük figyelembe, amelyek a talajvíz ivóvízként történő felhasználására vonatkoznak, és a Megállapodás szerinti magyar-szlovák közös monitoring adatainak kiértékelésére a Felek szakértői kölcsönösen elfogadtak. A szlovák- és magyar- valamint egyes komponensek esetében az EU határértékeket a mellékelt táblázatban tüntettük fel. Azon komponensek esetében, ahol a táblázatban két határérték is szerepel, a "legmagasabb" határértéket vettük figyelembe az értékelésnél.

Az 1999. évi Közös Jelentés Ajánlásai 1.) pont figyelembe vételével a 2005. évi Nemzeti Jelentésben valamennyi talajvíz figyelőkút esetében folytattuk az úgynevezett hosszú idejű, 1992-2005. évek vizsgálati adatsorainak értékelését a korábbi szakértői megállapodás szerint a TOC és szilikátion kivételével valamennyi mért vízminőségi komponensre vonatkozóan.

A szlovák-magyar kétoldalú szakértői megállapodás alapján a 9327 sz. Dunakiliti és a 9430 sz. Kisbodak figyelő kutak esetében az 1992-2005. évek közötti eredmények táblázatos összefoglalása mellett a kiválasztott komponensek mért értékeinek időbeni alakulását a Jelentés grafikus ábrázolásai is mutatják. A többi talajvíz figyelőkút és az ivóvíztermelő kutak 2005. évi vízminőségi adatainak táblázatait, valamint a hosszú idejű adatsorok grafikonjait a II. sz. melléklet tartalmazza.

Talajvíz figyelő kutak vízminőségének jellemzése

A Szigetköz folyóvízi üledékkel feltöltött medenceterület, melyre jellemző a nagy vastagságú kavicsréteg homok betelepülésekkel, illetve agyagcsíkokkal. A kavicsréteg pórusaiban helyezkedik el a talajvíz, melyre a közös monitoringba bevont 16 db talajvízfigyelő kút települt. A talajvíz minőség értékelésénél a figyelő kutak elhelyezkedését vettük figyelembe egyrészt a Duna főágtól a Mosoni-Duna irányába haladva, másrészt a Duna főág folyásirányában lefelé haladva öt szelvény mentén.

I. szelvény

Kútszám: 9310, Hely: Rajka

A talajvíz hőmérséklete, sótartalomra utaló elektromos vezetőképesség értékei kismértékű szezonális ingadozást mutatnak. A hosszúidejű adatsorokat tekintve a szennyezőanyag koncentrációja lényegesen nem változott. A víz vas és mangán tartalma határérték feletti, szignifikáns csökkenő vagy növekvő tendencia nem jellemző rá. A szervesanyag szennyezettség érdemben nem változott, kiegyenlítetten alacsony.

Kútszám: 9368, Hely: Rajka belterület

A szezonálisan változó, közepesen magas sótartalmú talajvíz hőmérséklete kismértékű ingadozást mutat. A mezőgazdasági eredetű lokális elszennyeződést jelez a nitrogénformák és a foszfátion határérték feletti jelenléte. A megfigyelőkúttól mintegy 10-15 méterre állattartótelepet üzemeltetnek, melynek trágyakezelése a hatályos előírásoknak nem felel meg. A tevékenységének környezetvédelmi felülvizsgálata folyamatban van. A talajvízre a mangán és a vas szennyezettség nem jellemző, stabilan alacsony szinten van a koncentrációjuk.

Kútszám: 9379, Hely: Rajka

A közepes sótartalmú talajvíz hőmérsékletében, pH értékében és a fajlagos elektromos vezetőképességében enyhe szezonális ingadozás tapasztalható. A sótartalomra utaló vezetőképesség értékeiben a hosszúidejű adatsort nézve az enyhe csökkenő tendencia tovább folytatódik. A szervesanyag szennyezettséget jellemző KOIp értékei, valamint a nitrogénformák - a 2005. augusztus 03-i ammónium-ion határérték feletti mennyiségétől eltekintve - alacsony koncentrációban, határérték alatti mennyiségben vannak jelen a talajvízben. A kútvízre a vas és mangánszennyezettség nem jellemző.

II. szelvény

Kútszám: 9327, Hely: Dunakiliti

A hosszúidejű adatsorokat figyelembe véve megállapítható, hogy a vízminőségi jellemzők periodikus, szezonális változása a Duna vízéhez hasonló alacsonyabb sótartalmú kút vízében kifejezetten jellemző. A periodicitás elsősorban a vízhőmérséklet, pH, nitrát, nátrium és klorid koncentráció változásában jelentkezik.

A szervesanyag tartalomban csökkenő tendencia mutatkozik, a foszfátion koncentrációban és a nitrogénformák mennyiségében lényeges változás nem következett be az elmúlt évekhez képest. A vas és a mangán továbbra is határérték alatti koncentrációban mutatható ki a kútvízben.

Kútszám: 9331, Hely: Dunakiliti

Az alacsony sótartalmú vízben a vízminőségi jellemzők erős évszakos ingadozást mutatnak. A vízhőmérséklet erőteljesen reagál a léghőmérséklet változására. A kútvíz vas- és mangántartalma határérték feletti, de szignifikáns változás nem tapasztalható. A víz szervesanyag szennyezettsége, valamint a nitrogénformák értékei, határérték alattiak, az ammónia esetén egy enyhe növekedés, a nitrát esetén enyhe csökkenés figyelhető meg.

Kútszám: 9413, Hely: Sérfenyősziget

A kútvíz hőmérsékletét a meteorológiai viszonyok kis mértékben befolyásolják. A vas és a határérték feletti koncentrációban jelenlevő mangán tartalom szezonális ingadozást mutat. A közepes sótartalmú vízben a só koncentrációra utaló elektromos vezetőképesség átlagértékei alapján a csökkenő tendencia tovább tart. A nitrogénformák, a foszfátion és a szervesanyag szennyezettség határérték alatti, a mért értékek az előző évhez képest lényegében nem változtak.

Kútszám: 9418, Hely: Mosonmagyaróvár

A víz hőmérséklete enyhe szezonális ingadozással, de kiegyenlített. A vezetőképességgel mért sótartalom magas, a hosszúidejű adatsort figyelembe véve megállapítható hogy tovább folytatódik az enyhe csökkenés. A szervesanyag szennyezettség alacsony, kisebb szezonális ingadozással csökkenő tendencia mutatható ki. Az ammónia koncentrációja tartósan kimutathatósági határérték alatti, a nitrit- és foszfátion tartalom az előző évhez képest lényegesen nem változott, szintén határérték alatti. A nitrátion koncentrációjának csökkenése megállt, a mennyisége határérték közeli, illetve a november 2-i minta esetén határérték felett volt jelen a talajvízben. Az előző évekhez képest kiegyenlítetten alacsony, határérték alatti vastartalmat mértek. A hosszúidejű adatsort tekintve a mangántartalom esetén tovább tart a csökkenő tendencia, azonban jelentős a határérték túllépése.

III. szelvény

Kútszám: 9430, Hely: Kisbodak

A közepes sótartalmú kútvíz hőmérséklete kismértékű szezonális ingadozást mutat, azonban a léghőmérsékleti változásokat nem követi. A sótartalomra utaló elektromos vezetőképesség az augusztusi mintát kivéve az előző évekhez képest lényegében nem változott, az átlagértékek stabilnak mondhatók. A pH szezonálisan változó, az eredmények a korábbi évekhez hasonlóak. A szervesanyag szennyezettség évszakosan ingadozó, tartósan határérték alatti.

A nitrogénformák és a foszfát koncentrációjában szignifikáns változás nem következett be. A talajvíz vas és mangán szennyezettsége nagy, a mangán értékeinél az előző évek átlagát tekintve csökkenő tendencia továbbra is megfigyelhető.

Kútszám: 9536, Hely: Püski

A mentett oldali vízpótló nyomvonala mentén telepített kút hőmérsékleti alakulása hasonlóan az előző évekhez, kismértékű szezonális ingadozást mutat. A sótartalomra utaló vezetőképesség értékeiben a növekvő tendencia megállt, és csökkenés tapasztalható. A víz szervesanyag tartalma szezonális ingadozást mutat, de határérték alatti mennyiségű. Az ammónia koncentrációja kis mértékben határérték felett van, a foszfát- a nitrát- és a nitrition tartalom az előző évekhez hasonlóan tartósan alacsony. A talajvíz vas és mangán szennyezettsége jelentős. Az átlagértékeket tekintve vas esetén növekvő, mangán esetén csökkenő tendencia figyelhető meg.

Kútszám: 9435, Hely: Arak

A kiegyenlített hőmérsékletű kútvízben, a közepesen magas sótartalomra utaló fajlagos elektromos vezetőképesség és a pH értékei enyhe szezonális ingadozást mutatnak. A vezetőképesség értékeiben a csökkenő tendencia tovább folytatódik. A szervesanyag szennyezettség, a nitrogénformák és a foszfátion alacsony koncentrációkkal határérték alattiak. A víz vas és különösen a mangán tartalma jelentősen határérték feletti.

IV. szelvény

Kútszám: 9456, Hely: Ásványráró

A stabil vízhőmérsékletű, enyhe szezonális ingadozású, közepes sótartalmú víz vezetőképesség értékeiben a hosszúidejű adatsort figyelembe véve emelkedő tendencia megállt. A víz szervesanyag tartalma kismértékű szezonális ingadozással határérték alatti, az értékekben az elmúlt évhez képest lényegi változás nem következett be. A nitrogénformák közül az ammóniumion koncentrációja határérték feletti, a növekvő tendencia tovább tart, nitrit- és nitrátion szennyezettség nem jellemző a vízben. A vas és mangán tartalom szezonális ingadozással határérték feletti szennyezettséget mutat.

Kútszám: 9457, Hely: Ásványráró

A Duna főágtól távolabb telepített kút vizének hőmérséklete viszonylag stabil. A közepes sótartalomra utaló vezetőképesség és az ionösszetétel szezonális ingadozást mutat. A vezetőképesség átlagértékeiben csökkenés figyelhető meg. A víz szervesanyag tartalma alacsony, szezonálisan ingadozik. A nitrogénformák és a foszfátion alacsony koncentrációval továbbra is határérték alatt fordulnak elő. A vas és mangán szennyezettség határérték feletti, a mangán esetében a csökkenő tendencia továbbra is megfigyelhető.

Kútszám: 9458, Hely: Ásványráró

A szezonálisan ingadozó hőmérsékletű kútvízben 2003. év második felében hírtelen vízminőség változás következett be. A korábban magas sótartalmú vízben a sótartalomra utaló vezetőképesség értékei drasztikusan lecsökkentek, melyet a só összetevők értékei is jól követnek. Ez a csökkenő tendencia kisebb ütemben de tovább folytatódott 2005-ben is mellyel párhuzamosan a pH értékeinek növekedése tapasztalható. A határozott vízminőség változás a vas és mangán kivételével minden vizsgált vízminőségi komponens tekintetében megfigyelhető. A szervesanyag, a nitrogénformák koncentrációja határérték alatti, a szennyezőanyag utánpótlódás megszűnt - a közelben lévő állattartó telepet felszámolták - a szennyezett talajvíz kiürült a területről, így a koncentrációjuk lényegében nem változott a tavalyi évhez képest. A foszfát tartalom továbbra is határérték feletti mennyiségben van a kútvízben, de ezt a nitrogénformák, és a foszfátion eltérő mobilizálhatósága indokolja. A kútvíz vastartalma jellemzően határérték alatti, a mangántartalom viszont tavasszal és nyáron határértéket meghaladta.

V. szelvény

Kútszám: 9475, Hely: Győrzámoly

A stabil hőmérsékletű és közepesen magas sótartalmú kútvíz szezonális ingadozást mutat. A szervesanyag szennyezettség az elmúlt évekhez képest hasonló, határérték alatti koncentrációval koncentrációkkal jellemezhető. A nitrogénformák közül a nitrátion tartósan kis koncentrációban fordul elő, az ammóniumion koncentrációk a tavalyi mérési eredményekhez képest lényegesen nem változtak, és továbbra is határérték feletti értékekkel jellemezhetők. A foszfáttartalom kiegyenlítetten alacsony. A vas és mangán koncentrációk tartósan határérték felettiek voltak, mangán esetén az utóbbi évekre jellemző koncentráció csökkenése továbbra is tapasztalható.

Kútszám: 9480, Hely: Győrzámoly

A közepesen magas sótartalmú kútvíz minőségi jellemzőiben minimális szezonális ingadozás mutatható ki. A szervesanyag szennyezettség kiegyenlített és tartósan határérték alatti. A nitrogénformák közül az ammóniumion határérték közeli, a nitrit- és nitrát ionok kimutathatósági határérték alatti mennyiséggel jellemezhetők. A foszfátion koncentrációja a korábbi évekhez hasonlóan alakult. A víz magas vas és mangán tartalma jelentős, enyhe szezonális ingadozást mutat.

Kútszám: 9484, Hely: Vámosszabadi

Alsó-Szigetközben Vámosszabadi területén vizsgált kút vize, tartósan alacsony sótartalmú. A szerves szennyeződés kis mértékű, az előző évhez képest alacsonyabb KOIps átlagértékekkel jellemzett. A nitrogénformák határérték alattiak, a nitrátion tartósan alacsony koncentrációban fordul elő, az ammóniumion koncentrációk enyhe szezonális ingadozást mutatnak. A vas és mangán tartalmakat mind szezonálisan, mind a hosszúidejű adatsort nézve erősen ingadozó, határérték feletti koncentrációk jellemzi. A mangán esetén enyhe csökkenés tapasztalható.

Összefoglalóan megállapítható a 16 db talajvíz figyelőkút hosszúidejű vizsgálati eredményei alapján, hogy jellemzően vasas, mangános a Szigetköz talajvízbázisa. A kutak többségénél a vas és mangán koncentráció tartósan határérték feletti.

Általánosságban elmondható, hogy a lokális - mezőgazdasági eredetű, illetve esetenként szennyvízszikkasztásból származó - szennyezéseket jelző komponensek, mint a nitrogénformák, a szervesanyagot jelző KOI általában csökkent, illetve az előző évhez képest nem változott a vizsgált kutak vizében

A lokális szennyezést jól példázza az Ásványráró belterületén mélyített 9458-as és a Rajka 9368-as kút vízminőségi alakulása. Az ásványrárói kút vizében minőségi javulás figyelhető meg, melynek oka az, hogy egy korszerűtlen szarvasmarha tartási technológiát és trágyakezelést felszámolása, és a szennyezett talajvíztest kicserélődött. A rajkai kút vízminőségi alakulására jellemző, hogy a monitoringkút közvetlen közelében egy korszerűtlen sertéstelep üzemel, melynek technológiája és trágyakezelése a hatályos előírásoknak nem felel meg, ezért felülvizsgálata folyamatban van.

Mindkét esetben elmondható, hogy a szennyezőforrások közelsége, a kútnak a talajvíz áramlási irányába való elhelyezkedése miatt jól és érzékenyen lehet figyelemmel kísérni az állattartással összefüggő vízminőségi változásokat..

A lokális talajvízszennyezéseket jelző kutak kivételével elmondható, hogy a vizsgálatba vont kutakban a nitrit- és nitrátion koncentráció a felszíni víznél alacsonyabb értékekkel van jelen, továbbá általánosságban jellemző az alacsony oldott oxigéntartalom. Ehhez esetenként határérték feletti magas vas- és mangán szennyezettség társul, ami a talajvíznél lokálisan anaerob irányba történő változást jelezhet.

Ezek a vízminőség változások a térségben végbement változások integrált hatásaként alakultak ki, amiben a szigetközi vízpótlás hatására megváltozó talajvíz áramlási irányok is szerepet játszhatnak.

A közös monitoringba bevont ivóvíztermelő kutak 2005. évi vízminőségi adatait az II. melléklet táblázataiban foglaltuk össze.

Az ivóvíz kutak a közel összefüggő, néhány száz méteres kavics összlet mélyebb rétegeiben található felszín alatti vízkészletre települtek.

A mérési adatokat elemezve kitűnik, hogy a Győr térségi víztermelő kutakban jellemzően magasabb az ammónia és a szervesanyag tartalom, mint a többi kútban, valamint ezen kutak esetén a vas és mangán koncentrációja határérték feletti, vagy annak közelében van. A Győr-Révfalu vízbázis termelőkútjainak vizében a sótartalom, a vas és mangánszennyezés jellemzően magasabb, mint a szőgyei nagyobb mélységben szűrőzött kutak esetén. A Dunakiliti I., a Feketeerdői T2 és a Darnózseli I. kutakban a termelt víz kifogástalan minőségű, és a vízminőséget nagyfokú stabilitás jellemzi.

Összességében az ivóvíztermelő kutak vízminősége - esetenként előkezelés után - ivóvíz felhasználás céljára megfelelő.