FELSZÍNI VIZEK MENNYISÉGE

 

A 2004/2005. hidrológiai évben folytatódtak a Duna 1843 fkm szelvényében 1995. júniusában megvalósult ideiglenes fenékküszöb hatásterületén az 1995. évi szlovák-magyar közös Megállapodás szerint kijelölt felszíni víz észlelő állomásokon a Megállapodás Szabályzatában meghatározott vízszint észlelések és vízhozam mérések.

A megfigyelő rendszer mérőhelyeinek helyszínrajza és az azonosításukra szolgáló EORT rendszerű földrajzi koordináták listája a Jelentés része.

Határszelvényben átadott vízhozamok

Az 1995. április 19-ei kormányközi megállapodás 2. mellékletében a Felek rögzítették a Duna vízkészletének az ideiglenes megosztását. Ez alapján a szlovák Fél a Duna pozsonyi szelvényébe érkező vízhozamok függvényében köteles az Öreg-Dunába a vízhozamot bevezetni. Átlagos pozsonyi éves vízhozamok esetében az Öreg-Dunába bevezetett vízhozamok éves átlagértéke 400 m³/s-nak kell lennie. Október 01. és március 31. között átvezetett vízhozam minimális értéke 250 m³/s-nál kevesebb nem lehet, illetve a vegetációs időszakban, április 01. és szeptember 30. között a minimálisan átvezetett értéknek legalább 400 m³/s-nak kell lennie.

Az árhullámok esetében a 600 m³/s feletti vízmennyiséget, az éves átlagérték meghatározásánál nem lehet figyelembe venni.

A tárgyi munkához felhasznált vízrajzi adatok az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2003. év folyamán az ISO 9001:2000 szabvány alapján bevezetett minőségirányítási rendszere szerint álltak elő.

Duna főmeder

A Dunai Albizottság által elfogadott vízhozammérési ütemterv alapján a két Fél közös vízhozam-méréseket hajtott végre a Dunán, illetve a Mosoni-Dunán és a Szivárgó csatornán.

A főmederbe átadott vízhozamok meghatározása érdekében a rajkai szelvényben, a doborgazi és a helenai szelvényben végeztünk vízhozam-méréseket. A rajkai méréseket ellenőrző mérésként vettük figyelembe. A mérési eredmények alapján az átadott vízhozamok napi átlagos idősorát a szlovák Fél (SHMU) bevonásával állítottuk elő a doborgazi és helenai vízmércék idősorainak felhasználásával.

A vízátadás havi jellemzőit a következő táblázat tartalmazza:

  nov. dec. jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. éves
minimum 231 234 256 256 256 514 579 582 505 396 281 234 231
átlag 258 243 265 334 419 589 689 594 657 554 416 283 442
maximum 369 249 302 741 952 628 818 619 1760 963 601 476 1706

Az éves átlagérték 442 m³/s. A hidrológiai évben a maximális dévényi napi átlagos vízhozam 6545 m³/s volt (2005.07.13.). A szlovák Fél árvízkor nagyvízi vízhozam-megosztást 3 alkalommal végzett (2005.03.20-22., 2005. 07.11-15., illetve 2005.08.24-28.). A szigetközi hullámtéri vízpótlórendszer részleges elárasztása érdekében a Dunai Albizottság által elfogadott feltételek mellett a szlovák Fél 2005. 05.06 - 20. között 800 m3/s vízhozam átadását biztosította.

A dévényi vízhozam éves átlaga 2147 m³/s volt, míg az átadott vízhozam éves átlaga 442 m³/s. A fentiek alapján a vízátadás éves átlagértéke, mérési hibahatárokat figyelembe véve megfelel a Megállapodásnak.

A táblázatból, illetve a napi adatokból megállapítható, hogy a minimálisan átadandó vízmennyiségek esetében a Megállapodásban rögzített értékektől 2004. november-decemberben, illetve 2005. októberében kisebb elmaradás volt.

A rajkai szelvény vízállás és vízhozam idősorát a melléklet tartalmazza.

Mosoni-Duna vízpótlása

Dunacsúnyi vízpótló műtárgyon történő vízátadás

A Mosoni-Duna számára átadott vízhozamot két helyen mértük a szlovák Féllel közösen. Az egyik mérőszelvény közvetlenül a dunacsúnyi műtárgy alatt szlovák területen található, a másik magyar területen az I. zsilip felett. A vízmegosztás alapján a szlovák Fél a dunacsúnyi műtárgyon 40 m³/s vízhozamra átvezetését vállalta a műszaki és hidrológiai feltételek megléte esetén. Ettől való elmaradás csak előre bejelentett műszaki indokokkal alátámasztott esetben történt.

A havi jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza:

  nov. dec. jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. éves
minimum 33,5 44,1 39,4 39,7 19,0 24,5 36,1 32,7 40,5 5,0 17,9 22,3 5,0
átlag 40,5 46,3 42,9 42,6 39,9 34,9 40,9 41,4 41,4 37,0 37,8 39,0 40,4
maximum 46,3 47,8 45,2 45,3 43,4 41,7 42,5 43,0 42,7 44,0 44,0 44,4 47,8

Az átadott vízmennyiség éves átlagban 40,4 m³/s, ami pontosan megfelel a szerződésben rögzített értéknek.

Szivárgó csatorna

A Szivárgó csatornán a vízmegosztási Megállapodás 3 m³/s vízátadását rögzíti. Itt is két mérőszelvénynél történt közös vízhozammérés. A szlovák területen a dunacsúnyi műtárgyakkal egy szelvényben, a magyar területen a II. zsilip feletti szelvényben mértünk. A II. zsilipen érkezett vízhozamok hazai jellemzői a következők:

  nov. dec. jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. éves
minimum 1,49 1,58 1,05 0,85 0,73 1,20 1,36 1,72 1,83 2,05 1,05 1,27 0,73
átlag 2,30 1,95 1,41 1,15 1,58 2,33 2,31 2,41 2,91 2,69 3,15 2,45 2,22
maximum 3,08 2,38 1,72 1,54 2,67 3,10 2,81 2,94 5,46 6,22 5,23 2,81 6,22

Éves átlagban az átadott vízmennyiség 2,22 m³/s, a maximális augusztusban 6,22 m³/s mellett. A Szivárgó csatornán érkező vízhozam az elmúlt években csökkenő tendenciáját mutatott, ami 2004. óta stabilizálódott.

A Mosoni-Duna számára éves átlagban átadott vízhozam 42,62 m³/s, ami az előírt mennyiség 99 %-a.

Magyar területen végrehajtott vízmegosztás

A magyar területeken a vízmegosztás célja, hogy mind a hullámtér, mind a Mosoni-Duna és a mentett oldali területek vízellátása az üzemelési szabályzatban rögzítetteknek megfelelően folyamatosan biztosított legyen.

A hullámtér vízellátása

A magyar oldali hullámtérbe két helyről lehet vizet vezetni.

a./ Fenékküszöb és a dunakiliti duzzasztómű által előállított vízszint segítségével a főmederből 3 db töltőbukón keresztül. Ezek egyesített vízhozamát a helenai mérőszelvénynél lehet meghatározni.
b./ A másik hely a szivárgó csatornából az V. zsilipen keresztül.

A Helenai szelvénynél a szlovák Féllel szintén közös vízhozamméréseket végeztünk, amelyeket egyeztettünk, és a közösen elfogadott mérések felhasználásával állítottuk elő a napi átlagos vízhozam idősort.

Ezek havi jellemzői a következők voltak:

  nov. dec. jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. éves
minimum 0,7 0,0 10,2 9,8 11,5 50,1 108 101 98,2 68,5 43,5 11,1 0,0
átlag 10,9 0,4 16,4 28,0 57,2 103 160 112 139 116 65,4 28,4 69,7
maximum 31,9 3,7 29,5 84,3 166 144 207 137 177 181 120 66,0 207

Az V. zsilipen keresztül bevezetett vízhozam:

  nov. dec. jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. éves
minimum 14,5 37,6 26,9 14,9 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 19,6 0,0
átlag 31,9 42,1 34,3 29,4 22,3 9,3 2,6 8,7 2,5 4,8 14,4 34,3 19,7
maximum 42,4 44,4 39,9 38,6 39,6 37,1 24,1 15,2 10,1 14,2 24,8 39,5 44,4

Összesen a hullámtérre bejutó vízhozam havi jellemzői:

  nov. dec. jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. éves
minimum 36,0 40,1 40,4 39,2 39,5 51,5 118,6 107,9 108,3 82,1 46,1 40,6 36,0
átlag 42,7 42,4 50,7 57,4 79,5 112,1 162,5 120,4 141,0 120,5 79,8 62,7 89,3
maximum 59,5 44,4 62,2 106,4 166,0 144,2 206,7 137,2 176,6 181,2 119,9 105,4 206,7

A Mosoni-Duna vízellátása a Szivárgó csatornából a VI. zsilipen keresztül lehetséges. Ennek a vízhozamnak a meghatározása a zsilip alatti mérőszelvénynél történik.

A bevezetett vízhozam havi jellemzői:

  nov. dec. jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. éves
minimum 5,7 7,6 8,7 9,2 5,8 9,2 31,2 34,9 15,7 11,3 13,1 5,2 5,2
átlag 12,6 10,7 12,8 16,5 18,9 32,1 41,2 39,8 41,8 36,7 28,0 8,7 25,0
maximum 21,4 14,0 20,9 30,6 41,6 44,0 44,0 41,6 45,0 46,1 45,7 15,9 46,1

A Mosoni-Duna vízellátása az ideiglenes üzemeltetési szabályzatban foglaltak szerint történik. A vízpótlás az érdekeltek igényeinek figyelembe vételével a Duna vízjárását követve történik, vegetációs időszakon kívül kisvízi állapot előállításával. Ebben az évben is kihasználtuk a vízkormányzás adta lehetőségeket: a Szivárgó csatornán érkező vizek egy részének a hullámtérbe történő bevezetésével tudtuk biztosítani a szükséges kisvízi állapotokat is.

Felszíni vizek vízszintjeinek változása

A Duna éves átlagos vízhozama - hidrológiai év - a pozsonyi szelvényben 2147 m³/s volt, míg a rajkai szelvényben árhullámokkal együtt 442 m³/s, tehát átlagosan a vízhozam 21 %-a érkezett a Rajka-Szap közötti közös Duna szakaszra.

A Duna főmederre jellemző vízállásait a közös monitoring rendszerrel érintett területen a rajkai, a Dunakiliti duzzasztómű felvízszintje, a doborgazi, a dunaremetei, ásványrárói és a vámosszabadi vízmércék adataival lehet jellemezni. Ez a Duna-szakasz négy részre osztható.

a./ A Rajka és Dunakiliti közötti szakasz, amely a fenékküszöb és a duzzasztómű által duzzasztott szakasz.
b./ Dunakiliti alvize és Dunaremete közötti szakasz; ez duzzasztás nélküli, alacsony vízszintű szakasz.
c./ Dunaremete - Szap közötti, az üzemvíz csatorna változó visszaduzzasztásával érintett szakasz.
d./ Szap, Vámosszabadi, Komárom közötti szakasz, amely a Bősi erőmű szakaszos üzemének megfelelő, változó vízállású, duzzasztás nélküli szakasz.

Az egyes szakaszok jellemzése

a./ Ezen a szakaszon lényegében a fenékküszöb megépítése óta a középvízi mederben maradó duzzasztás van. Ez a duzzasztott vízszint teszi lehetővé a hullámtér vízellátását és egyben limitálja a Felső-Szigetközben a hullámtéren maximálisan kialakítható vízszinteket. Itt a mellékágrendszer vízszintje van a főmeder vízszintje alatt.

A mérések során ebben a szelvényben a szelvény-középsebesség 0,33-1,68 m/s között változott. Ebben a hidrológiai évben kisebb árvízi levezetés háromszor volt:

- 2005.03.20-22. -- Q = 952 m³/s,
- 2005.07.11-15. -- Q = 1760 m³/s,
- 2005.08.24-28. -- Q = 963 m³/s maximális vízhozammal.

b./ Ezen a szakaszon a doborgazi vízmérce 10 éve működik. Az itt mért jellemző szelvény-középsebességek 0,74-1,83 m/s között változtak.

Itt a főmeder és a hullámtér vízszintje között továbbra is átlagosan 3 m a szintkülönbség, a magasabb érték a hullámtérre jellemző.

c./ A Dunaremete és a Szap közötti szakasz állapota egységesen nem jellemezhető. Alacsony vízhozam esetén a dunaremetei szelvény duzzasztás nélkülinek tekinthető. Magasabb (általában 2500 m³/s feletti medvei vízhozamnál) dunai vízhozam esetén az üzemvízcsatornán levezetett vízhozamok már ebben a szelvényben is befolyásolt állapotot teremtenek. A visszaduzzasztás határa a vízmegosztás mértékétől függően változik.

A vízhozammérések során a dunaremetei szelvényben 0,91 - 1,58 m/s sebességet mértünk.

A szakasz alsó határában Ásványráró-Szap között azonban a Bősi erőművön történő szakaszos vízátvezetés napon belüli különböző mértékű visszaduzzasztást eredményez. Ezen a szakaszon a bősi üzemtől függően esetenként visszaáramlás is megindulhat.

d./ A Szap, Vámosszabadi, Komárom szelvény vízállásait a Bősi erőmű vízátvezetése, illetve az Öreg-Duna főmedrébe bevezetett vízhozam együttesen alakítja, de a meghatározó az erőművön átvezetett vízhozam. Ezen a szakaszon továbbra is jelentős napon belüli változások is kimutathatók, amely a bősi erőmű napon belüli szakaszos üzemét mutatja.

tovább:  felszíni vizek minősége