ERDÉSZETI MEGFIGYELÉSEK

Az erdészeti megfigyelések a kialakult gyakorlatnak megfelelően kiterjedtek a faállományok fatermésének, kiválasztott faegyedek kerületnövekedésének a mérésére, valamint a fák egészségi állapotának a megfigyelésére.

A Megállapodásnak megfelelően a Jelentés tartalmazza a 2003/2004. hidrológiai évben mért és megfigyelt adatokat a kölcsönösen egyeztetett formátumban.

A Jelentés tartalmazza a megfigyelési helyek térképét a földrajzi koordinátáit és azonosító adatait.

Meteorológiai viszonyok

Győr és Mosonmagyaróvár térségének csapadékviszonyai 10 év távlatában: A 2004. évben a két meteorológiai állomáson regisztrált adatsor között - a korábbiakkal ellentétes módon - eltérés mutatható ki: míg korábban némileg Mosonmagyaróvár számított csapadékosabb helynek, az idén október végéig Győr térségében esett több eső.

Az 1. táblázat adataiból látható, hogy a különböző összegek viszonylagos állandósága mögött az összetevők nagyobb mértékű, de ellentétes irányú változatossága áll.

Feltétlenül érdemes a fenti értéksort a havi átlaghőmérséklet-változásával összevetni, amelyből azt kapjuk, hogy november, január és február melegebb és csapadékban szegényebb lett. Általánosságban igaznak tekinthető, hogy a tél melegebb és szárazabb lett. Áprilistól augusztusig számottevő a hőmérséklet emelkedése. Ugyanakkor a csapadék másként alakult, de augusztusban jelentősen csökkent. A nyári hónapok viselkedése egyelőre a legellentmondásosabb.

A havi átlagos hőmérsékleti értékek alapján a korábbiaknál kissé hűvösebb időnk volt 2004-ben, és különösen hűvösnek kell értékelni, ha az utóbbi tíz évet vesszük viszonyítási alapként. A március és a május a 34 éves átlagnál is jóval hidegebb volt, az elmúlt tíz év adataihoz képest pedig kettő, illetve négy fokkal mértek alacsonyabb hőmérsékletet. A hűvösebb idő nagyobb mennyiségű csapadékkal is párosult az idén. A havi hőmérsékleti adatok trendvizsgálata azt az eredményt hozta, hogy a hőmérséklet december kivételével nő, és különösen az áprilistól augusztusig terjedő időszakban. (lásd: 2. táblázat)

Faállományok növekedése

A szlovák partnerekkel történt megállapodás alapján 2002. óta az éves jelentés már tartalmazza az előző évi faállomány-növekedési viszonyok elemzését is. Az olasz és Pannónia nyár állományok korábban a számukra megfelelő, igazi nyáras termőhelyen álltak és képesek voltak a fatermési táblák irányadó értékeinél kimagaslóbb növekedésmenetet produkálni. Az elterelés utáni évek, így a 2004-es év növekedési adatai szerint is ugyanakkor a környezeti feltételek változása az igen jó termőhelyi adottságokkal rendelkező "idősebb" állományokat alig, a jó termőhelyi adottságok között álló, ám még intenzívebb növekedési fázisukat élő (középkorú) állományokat kevésbé, míg a nyáraknak nem optimális helyen álló állományokat érzékenyen érintette.

A füzek esetében a fiatalabb korosztályban még vizsgált monitoring területek esetében még kedvezőnek mondható a növekedés, bár itt még nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű adat a biztonságos következtetések levonásához. Figyelembe véve ugyanakkor a fűzek lassabb növekedésmenetét igen aggasztó, hogy már a fiatal, 13-14 éves állományoknak a növekedésmenete is leszálló ágban van: ezeknek az állományoknak 20-25 éves korukban kellene elérniük a növekedésük kulminációs pontját. A most 14 éves állományok 10-14 m³/ha-al lassabban növekednek évente, mint az idősebb állományok hasonló korban. A Szigetközben ma fellelhető füzes állományokból véghasználatkor nyerhető, értékesíthető faanyag gyakorlatilag a nullával egyenlő. A fűz állományok pusztulása és a fatermesztésből való teljes kiesése 100%-os veszteségnek tekinthető, hektáronként 300-400 m³ faanyag elvesztését jelenti közel 300 ha területen. A Szigetköz összességére vonatkozva - tehát fafajtól függetlenül is - a fatermesztés feltételei jelentősen romlottak.

Összefoglalva az eredményeket megállapítottuk, hogy a Szigetközben a monitoring kezdete óta folytatott megfigyelések alapján, feltehetően a Duna elterelése következtében:

A fenti megállapításokat szemléletesen támasztja alá az 1. ábra is, melyen a mindenkori átlagos összfatermés és a mindenkori átlagos száradék mennyisége látható az elterelés utáni és előtti időszakokban ugyanazon a grafikonon.

Az átlagos összfatermés és a száradék mennyiségének alakulása a kísérleti területeken

Fák kerületnövekedése

A különböző nyárklónok kerületnövekedése 1994. óta stagnál, a tavalyi értékekhez képest az idén a növekedésben jelentős változás nem volt megfigyelhető, de a növekedés mértéke a 2003-ban tapasztalthoz képest 2004-ben némileg emelkedett. A növekedési szakasz a teljes vegetációs időszakra kiterjedt.

A fűz egész éves növekedése messze elmaradt minden korábbi értéktől, és sokkal alacsonyabb a tavalyi növekedésnél, valamint az elterelést megelőzőktől és főleg az adott termőhelyen elvárható értéktől is.

A fűz egész éves növekedésében 1988 óta mindössze csak 1995-ben regisztráltunk hasonlóan alacsony növekedést, mint 2002-2003-ban, ill. 2004-ben. Ez az érték messze kevesebb az elterelést megelőzőktől és az adott termőhelyen elvárható értéktől is, a kerületnövekedés mértéke lényegesen elmarad még az egyébként lassan növő kocsányos tölgy értékétől is. A fűz 7 mm-es növekedésével szemben a tölgy átlagos növekedése is 15 mm volt.

Fák egészségi állapota a földi megfigyelések alapján

A megváltozott hidrológiai viszonyok a növekedés csökkenése mellett legközvetlenebbül az egészségi állapot változásában jelentkeznek. Ennek döntő hatása van az állományok további sorsára, ezért az egészségi állapot megfigyelésének nagy jelentősége van.

A fák egészségi állapotát illetően a Szigetközben az utóbbi évek aggasztó jelei után a 2004-es évben is stagnáló állapot mutatkozott.

A felvételezés alapján összefoglalva megállapítható, hogy a Duna elterelése mindezidáig leginkább a füzekre volt hatással. Tavasszal a fűzállományok általános egészségi állapota közepesen jónak volt minősíthető. A koronában, ill. annak alsó részében sok volt a száraz ág. A törzsek minősége több helyütt gyenge, az ágnyesések helyén tele vannak korhadással, sebforradással. A Dunasziget - Kisbodak községhatártól felfelé a füzesek egészségi állapota nagyon határozott romlást mutat. Ezen erdőrészletek leromlása olyan mértéket öltött, hogy fennmaradásukra nincs tovább esély. Az elkészült talajvizsgálat alapján a magas mésztartalom okolható a füzek pusztulásáért. A magas, 20%-ot meghaladó karbonáttartalmú talajszintek kihasználhatóságának feltétele a kedvező vízellátás. Hidrológiai kategóriákban gondolkodva legalább időszakos vízellátásra lenne szükség, amire a vizsgált területek (jelenlegi) magas fekvése miatt nem lehet számítani.

A part menti füzesek és bokorfüzesek egy része korábban kiszáradt, a megmaradtak állapotában javulást észleltünk. Az ásványrárói tapasztalatok alapján, ahol a hidrológiai problémák kisebb mértékben jelentkeztek, hogy a 'Bédai egyenes' fajtát kerülni kell az új erdősítésekben.

Tavasszal a nyárasokban általában az előző évekhez hasonló vagy jobb egészségi állapotot találtunk, és a nyár kéregfekély fertőzés is ritka volt. A nyárakon a lombkárosítások mértékének minimális volt, kb. 5-10 százalékot ért el, de ezt is csak helyenként. Az esős vegetációs időszak hatására a lomfakadás és a virágzás is később indult meg, nyár végi lombszíneződés is a korábbi évekhez képest ritkább volt, és inkább a szárazabb térségben levő rossz egészségi állapotú állományokra volt jellemző.

A lágyszárú növényzet jó indikátora a termőhelyi, főleg a hidrológiai viszonyoknak, ezért is figyeljük őket kitüntetett figyelemmel. Az aljnövényzet mérete a tavalyinál számottevően kisebb volt, és a csalán sem volt annyira egyeduralkodó.

Az adatbázis szerkezete

I. Faállományok fatermési adatai