TALAJNEDVESSÉG

A szigetközi hullámtérben és a mentett oldalon a fenékküszöb feltételezett hatásterületén kijelölt talajnedvesség mérő helyeken a 2003/2004. hidrológiai évben a közös Megállapodás szerint folytak a megfigyelések.

A szigetközi talajnedvesség mérő hálózatból a hullámtérben a fenékküszöb feltételezett hatásterületébe esők, a mentett oldalon pedig az azok közül kiválasztottak kerültek az adatcserébe.

A Jelentés tartalmazza a mérőhelyek koordinátáit és elhelyezkedési vázlatát.

A mérések szabványos módon, SMM-001 típusú, kapacitív elven működő mélyszondás műszerrel történtek a tenyészidőszakban általában kéthetes időközzel, azon kívül ritkábban. Az adatok a 10 cm-es mélységenként mért - térfogatszázalékban kifejezett - teljes nedvességtartalmat mutatják.

A 2004. évi mérések száma 17 alkalom.

A mért eredményeket a II. számú Melléklet adattáblázatai tartalmazzák, az értékelést a mérési adatok grafikonjai segítik a Jelentésben.

A mintavételi pontok helyzete, jellege, mérési eredmények

A 14 mérőpont helyzete és jellege az 1997. évi, korábbi eredményei az előző évek jelentéseiben részletesen leírásra kerültek.

A 2004. évi mérési eredményeket befolyásoló tényezők rövid elemzése a következő:

A 2003/2004 tenyészidőn kívüli hat hónap csapadékmennyisége Győrben 245, Mosonmagyaróváron 247 mm volt, a sokévi átlag 108, illetve 102%-a. Ez az egy évvel ezelőtti induló állapotnál 22-13 mm-rel több. Ennek megoszlása azért nem volt megfelelő, mert az előző év utolsó két hónapjának kevés csapadéka nem eredményezett a mélyebb rétegekben feltöltődést. A 2004. év első három hónapjában sok csapadék hullott, de tulajdonképpen csak március sokévi átlaghoz viszonyítva 191-197%-os mennyisége jelentette az alsó rétegek feltöltődését.

Március végén, az első teljes körű talajnedvesség-méréskor a talajok felső 90-130 cm-es rétegében a telítettségi szint térségi különbségekkel 85-95% között alakult (tavaly 70-80%). Ez a 10% körüli különbség a térségi elhelyezkedéstől, a talaj fizikai féleségétől, az eltérő fedőréteg vastagságú területek arányától és a művelési ágtól adódott. A mély talajrétegekben a korábban talajvízhatás alatt levő területek nedvességi állapota volt alacsonyabb.

Áprilisban Győrben és Mosonmagyaróváron a sokévi csapadékátlag 113-117 %-a, májusban 130-109 %-a, júniusban 184, illetve 143 %-a hullott. Ennek következtében a talajok nedvességkészlete emelkedett. Júliusban átlagosnál kisebb csapadéktevékenység volt, a talajok felső rétegeiben megindult a nedvességtartalom csökkenése, de a mélyebb rétegekig még nem hatolt le. Augusztus is csapadékszegény volt, a hónap folyamán a talaj vízkészletei kezdtek kimerülni és ez a vékony fedőrétegű területeken és a táblák talajhibás részein a teljes szelvényben is megmutatkozott. Szeptember hónap csapadékmennyisége ismét elmaradt a sokévi átlagtól és a talajok felső rétegeinek nedvességkészletei a kritikus szintre süllyedtek, a mélyebb rétegek nedvességtartalmának csökkenése a korábbi jó betározódás miatt kisebb mértékű volt. Októberben a sokévi átlagot elérő vagy kismértékben meghaladó eső esett (a talajok felső rétegeinek nedvességtartalma ezen esők hatására növekedett), novemberben csak 74-79%-a (a nedvességtartalom az előző szint körül stagnált), decemberben eddig még nem volt csapadéktevékenység.

2004 januárjának átlagos dunai vízszintje több mint egy méterrel alacsonyabb volt a tavalyinál. Januárban egy hét napig tartó kisebb árhullám vonult le a Dunán, melynek maximális értéke a gönyűi vízmércén 393 cm volt. Februárban és márciusban közép- és kisvízi állapotok váltakozása, áprilisban és májusban középvízi állapotok jellemezték a folyót, a vízszintjei kissé magasabban alakultak, mint 2003-ban. Június hónapban 10 napig egy kisebb árhullám vonult le, melynek maximális értéke a gönyűi vízmércén 392 cm volt. A viszonylag tartós árhullám miatt a hónap átlagos vízszintje 151 cm-rel volt magasabb a gönyűi vízmércén mint tavaly. Ez a talajvizek szintjét is kedvezően befolyásolta. Július hónapban középvízi, augusztustól kezdve jellemzően kisvízi állapotok vannak, melyet alkalmanként a középvizet elérő árhullámok szakítottak meg.

A Duna havi átlagos vízszintjei júliusban 1,5, augusztusban 1, szeptemberben 0,5 méterrel magasabbak, mint a rendkívül kedvezőtlen 2003. évben.

Az elterelt Duna-szakaszon a januári kisvizes állapotokat csak három napra szakította meg egy kisebb árhullám (tetőzés: január 17., Dunaremete 124 cm). Februárban a jellemző kisvizes állapotot csak ötödikén törte meg egy kis árhullám (123 cm). A kisvizek március közepéig tartottak, ettől kezdve május végéig a tavalyi évhez hasonló vagy azt kismértékben meghaladó vízszintek voltak. Június és július hónapokban az előző évinél magasabbak voltak az elterelt Duna-szakasz vízszintjei. Június elején 1 napra a vízszint erősen megemelkedett, elérte a 174 cm-t. A hónap folyamán 13 napig a vízszint 150 cm közelében volt a dunaremetei vízmércén. Legmagasabb értéke 159 cm volt. A tavalyi évinél több mint 50 cm-rel magasabb, viszonylag tartós vízszint a talajvizek szintjét a főmedertől távolabbi területeken is megemelte. Az egyeztetések eredményeképpen júniusban 16 napig a megszokottnál nagyobb vízmennyiségek érkeztek az öreg-mederbe, és a hullámtéri vízpótló rendszerbe is akkora mennyiségek kerültek betáplálásra, mint korábban csak árvízi időben. Augusztustól kezdve az elterelt Duna-szakasz vízszintje csökkent, majd egy-egy napos emelkedésektől eltekintve alacsony szinten stabilizálódott.

2004-ben minden talajvízkút tenyészidőszaki átlagos talajvízszintje emelkedett. Az előző évihez viszonyítva a tenyészidőszaki átlagos talajvízszintek emelkedése az elterelt Duna-szakasz hatásterületén 6-29 cm közötti volt. A nyílt Duna-szakaszon a vízszintemelkedés a töltésközeli kutaknál 42-56 cm, a Dunától távolodva a mértéke kisebb, de a legalacsonyabb vegetációs időszaki átlagos talajvízszint-emelkedés is eléri a 23 cm-t. A talajvízszintek ingadozása a tenyészidőszak folyamán a júniusi magasabb vízállások hatására a 2003. évinél nagyobb volt.

Erdészeti mérőpontok

9355 (9990) Dunakiliti 15E erdészeti megfigyelőhely a hullámtérben

A talajvíz májustól augusztus végéig az átlagosan 230 cm vastag fedőrétegben mozgott. A felszínhez legközelebb (154 cm) a június 24-i méréskor tartózkodott (júliusban is kedvező szinten tartózkodott). Látható, hogy az elterelt Duna-szakaszon egy árhullámnak jelentős talajvízszintet emelő hatása van.

A felszín alatt 1 méterig terjedő mélységben a talajnedvesség átlagértékei júliusig ingadozók, majd fokozatosan kis különbségekkel csökkenők, majd novembertől minimálisan emelkedők. A talajnedvesség maximális átlagértéke 26,0 térfogat% (2003-ban 22,5 tf%), a minimális pedig 18,5 tf% (2003-ban 15,3 tf%) lett. A méréssorozat átlagértéke 21,6 tf%, a tavalyinál 3,2 tf%-kal magasabb.

A talajszelvény 1,1-1,8 méterig terjedő mélységében a nedvesség maximális átlagértéke 35,6 tf% (2003-ban 29,0 tf%), a minimális 21,0 tf% (2003-ban 20,8 tf%). Ez utóbbi akkor, amikor a talajvíz nem volt a fedőrétegben. A méréssorozat átlagértéke 26,3 tf%, a tavalyinál 1,1 tf%-kal magasabb.

A talajnedvesség időbeni alakulását szemléltető - mellékelt - grafikon lefutásából látszik, hogy a felszín alatt 1 méterig terjedő mélységben a nedvességtartalmat a csapadékviszonyok alakították. A mélyebb rétegekben a kedvezőbb tartományú júniusi talajvízszint intenzív nedvesítő hatása látható. Az évi átlagos relatív nedvességtartalom 1-7 tf%-ponttal lett alacsonyabb, mint a jó nedvességi viszonyokat mutató 1997-es évé.

9452 Hédervár 11B erdészeti megfigyelőhely a mentett oldalon (vízpótló ág mellett)

A sekély fedőrétegű területen a talajvíz 2004-ben is végig nedvesített, kedvezőbb tartományban volt, mint tavaly. A legkedvezőbb tartományban a június 24-i méréskor tartózkodott (a felszín alatt 45 cm, tavaly ilyenkor 91 cm volt).

A felszín alatt 1 méterig a talajnedvesség átlagértékei viszonylag kiegyenlítettek, a legalacsonyabb szeptemberi és a legmagasabb júniusi átlagértékek között a különbség csak 4,4 tf%. A maximális átlagérték ez évben 41,4 tf% (2003-ban 40,1 tf%), a minimális 37,0 (2003-ban 36,6 tf%) lett.

A talajszelvény 1,1-1,3 méter közötti mélységében a nedvesség maximális átlagértéke 45,7 (2003-ban 45,3 tf%), a minimális pedig 41,7 térfogat% volt (2003-ban 42,0).

A szemléltető grafikon mutatja a nedvességtartalom minimális ingadozását és a talajvíz közelségének kedvező nedvesítő hatását.

9498 Dunasziget 11 D erdészeti megfigyelőhely a hullámtérben

A vízpótló ág melletti mérőpont (95 cm vékony fedőréteg) alatt a talajvíz egész évben a kavicságyban tartózkodott.

A mérőhely több évig megközelíthetetlen volt, ezért észlelését felhagytuk.

9972 Dunasziget 15D erdészeti megfigyelőhely a hullámérben (az Öreg-Duna mellett)

A 160 cm feltalajvastagságú terület alatt a talajvíz 316-467 cm közötti mélységben mozgott a méréseink alapján. Július után a nedvességtartalmak fokozatos csökkenése tapasztalható, és csak novembertől van ismét kismértékű emelkedés. Az alsó talajrétegek nedvességtartalma az év elején nagyon alacsony és júliustól fokozatosan csökkenő

A felszín alatt 1 méterig terjedő mélységben a talajnedvesség maximális átlagértéke 22,4 tf% (2003-ban 24,7 tf%), a minimális 9,6 tf% (2003-ban 9,8 tf%) volt. Ebben a rétegben az évi átlagos relatív nedvességtartalom 0,7 tf%-ponttal lett alacsonyabb, mint tavaly.

A talajszelvény 1,1-1,5 m közötti mélységében a talajnedvesség maximális átlagértéke csak 21,6 tf% (2003-ban 32,8 tf%), a minimális 10,0 térfogat% (2003-ban 10,6 tf%) volt. E szelvénynél nagyon látszik az árhullámok elmaradásának hatása (a júniusi magasabb vízszint sem volt elegendő). Ebben a rétegben az évi átlagos relatív nedvességtartalom 4,7 tf%-ponttal lett alacsonyabb, mint az előző évben.

A fent leírtakat jól szemlélteti a grafikon. Látható mind a felső, mind az alsó talajrétegek nedvességtartalmának csökkenése, valamint az, hogy a talajvíznek nedvesítő hatása ebben az évben sem volt.

9994 (9499) Dunasziget 22B erdészeti megfigyelőhely a hullámtérben

A talajvíz márciustól novemberig a vastag fedőréteg mélyebb rétegeit nedvesítette (a nedvesítő hatás erősebb volt mint tavaly, mert a talajvíz augusztusig jelentősen magasabb volt a tavalyinál). Mind a felső, mind az alsó talajréteg nedvességellátása jobb volt mint a tavalyi, a felső talajrétegek nedvességellátottsága a száraz ciklusban (augusztus-szeptember) fokozatosan csökkenő, novembertől volt a felső 50-60 cm-es talajrétegben nedvességtartalom növekedés.

A felszín alatt 1 méterig a talajnedvesség maximális átlagértéke 30,4 tf% (2003-ban 27,1 tf%), a minimális 22,7 (2003-ban 21,2 tf%) volt. A réteg évi átlagos relatív nedvességtartalma 26,5tf%, ez az érték 1,8 tf% -ponttal magasabb a tavalyinál.

Az 1,1-3,3 méterig terjedő mélységben a maximális átlagérték 42,4 (2003-ban 36,4 tf%), a minimális pedig 27,0 térfogat% (2003-ban 28,1 tf% volt). Az évi átlagos relatív nedvességtartalom összességében 2,1 tf%-ponttal magasabb az előző évinél, 3,2 tf%-ponttal alacsonyabb a jó csapadékellátású 1997-es évinél.

A szemléltető grafikon jól mutatja, hogy a vastag fedőrétegű talajszelvény mélyebb rétegeinek nedvességellátottságát a júniusi magasabb vízállás és a talajvíz jó betározódása a tavalyinál jóval kedvezőbben alakította.

9995 (9978) Lipót 4A erdészeti megfigyelőhely a hullámtérben

A hullámtéri vízpótló főág mellett a talajvíz az átlagosan 295 cm vastagságú fedőrétegben mozgott márciustól szeptemberig, előtte és utána a fedőréteg alá süllyedt. A talajvíz júniusban 2 méter fölé emelkedett és közvetlen nedvesítést eredményezett, a nedvesítő hatás augusztusig jelentősen jobb volt mint tavaly.

A felszín alatti 1 méterig a talajnedvesség átlagértékeinek ingadozása kicsi, az előző évinél magasabb szinten. Maximális átlagértéke 25,4 térfogat% (2003-ban 24,2 tf%), a minimális 19,4 (2003-ban 15,3 tf%) volt. Ennek a rétegnek az évi átlagértéke (22,3 tf%) 1,7 %ponttal magasabb, mint a jó nedvességellátású 1997-es évben.

A talajszelvény 1,1-2,8 méterig terjedő mélységében a nedvesség maximális átlagértéke 41,8 (2003-ban 39,0 tf%), a minimális pedig 30,8 térfogat% (2003-ban 30,6 tf%) volt. A réteg évi átlagértéke 36,2 tf%, mely 1,9 tf%-kal magasabb, mint tavaly és 9,6 tf%ponttal alacsonyabb a jó nedvességellátású 1997. évinél.

A szemléltető grafikon mutatja a talajvízszint júniusi megemelkedését, mindkét talajréteg nedvességtartalmának növekedését a talajvízszint-emelkedés és a csapadéktevékenység hatására, valamint a megemelkedett talajvíz jó nedvességbetározását, majd a lassú nedvességvesztést.

9996 (9980) Lipót 27C erdészeti megfigyelőhely a hullámtérben

A két vízpótló mellékág közötti mérőhely kellő nedvesítését a vízpótlás nem tudja megfelelő szinten biztosítani. A magasabb dunai vízhozamok hatására a talajvíz a június 7-i méréskor a fedőrétegbe került és az alsó talajrétegeket jól nedvesítette. A talajvíz az év többi részében a kavicságyban tartózkodott az átlagosan 225 cm vastag fedőréteg alatt. Itt a vízpótlás alulról nincs megtámasztva, s az Öreg-Duna leszívó hatása érvényesül.

A felszín alatt 1 méterig terjedő mélységben a nedvességtartalom márciustól július elejéig viszonylag kiegyenlített, a továbbiakban fokozatosan csökkenő és csak októbertől van a felső talajrétegekben kismértékű növekedés. A talajnedvesség maximális átlagértéke 23,7 (2003-ban 22,7 tf%), a minimális pedig 15,7 térfogat% (2003-ban 12,2 tf%) volt, a réteg átlagos nedvességtartalma (19,1 tf%), 2,1 %ponttal magasabb az előző évinél.

A talajszelvény 1,1-2,0 méterig terjedő mélységében a talajnedvesség maximális átlagértéke 29,1 (2003-ban 27,5 tf%), a minimális 9,1 térfogat% (2003-ban 9,2) volt. Az évi átlagértéke (17,9 tf%) mintegy 1,1 %ponttal magasabb a tavalyinál, de 10,3 tf%-ponttal alacsonyabb a jó nedvességellátású 1997. évinél.

A szemléltető grafikon mutatja, hogy a talajvíz elérte a fedőréteget és jelentős nedvességpótló hatása volt és a fedőrétegből való kikerülése utáni fokozatos nedvességcsökkenést.

9997 (9979) Ásványráró 6G erdészeti megfigyelőhely a hullámtérben

A mérőhely melletti vízpótló mellékág nem tud megfelelő szintű talajvizet biztosítani. A nagyon vékony (110 cm) fedőrétegű talajszelvényben a talajvíz egész évben a kavicságyban tartózkodott. A felszínhez legközelebb a június 7-i méréskor került (143 cm), de még nem nedvesített.

A felszín alatt 1 méterig terjedő mélységben a nedvességtartalom márciustól július elejéig kiegyenlített, utána kismértékben fokozatosan csökkent és csak novembertől emelkedő tendenciájú. A talajnedvesség maximális átlagértéke 24,1 (2003-ban 24,8 tf%), a minimális 16,1 térfogat% (2003-ban 10,0 tf%) volt. Az évi átlagos relatív nedvességtartalom 4,8 tf%-ponttal magasabb az előző évinél.

A szemléltető grafikon mutatja, hogy hiányzott a talajvíz nedvesítő hatása, a szelvény nedvességtartalmát ezévben a csapadékviszonyok alakulása határozta meg. Az ezévi átlagos nedvességtartalom 1,6 tf%ponttal alacsonyabb a jó nedvességi viszonyokat mutató 1997. évinél.

9998 (8440) Ásványráró 6D erdészeti megfigyelőhely a hullámtérben

A hullámtéri vízpótló főág alsó megtámasztása hiányzik. A talajvíz szintjét az Öreg-Duna, illetve a Duna vízszintje befolyásolja (a Duna vízvisszavezetésének hatása érvényesül). 2004-ben februártól októberig az átlagosan 275 cm vastag fedőrétegben mozgott a talajvíz. Márciustól július végéig 2 m-nél magasabban a közvetlen nedvesítés tartományában volt, novembertől a kavicságyba süllyedt. A maximuma június 7-én volt, 65 cm, a tenyészidő átlagában jóval magasabb szinten tartózkodott, mint tavaly.

A felszín alatti 1 méterig terjedő rétegben a nedvességtartalom márciustól május végéig viszonylag kiegyenlített, júniusban a felemelkedő talajvíz a nedvességtartalmát jelentősen megemelte. Ezután a nedvességtartalom fokozatosan kismértékben csökkenő csak novembertől van kismértékű növekedés. A talajnedvesség maximális átlagértéke 28,7 tf% (2003-ban 22,0 tf%), a minimális pedig 17,5 térfogat% (2003-ben 17,7) volt. E réteg átlagos nedvességtartalma 20,6 tf%, 1,0 tf%-kal magasabb az előző évinél és 2,3 tf%-kal alacsonyabb, mint a jó csapadékellátású 1997. évben.

A talajszelvény 1,1-2,2 méterig terjedő mélységében a talajnedvesség maximális átlagértéke 46,6 tf% volt (2003-ban 45,6 tf%), a minimális pedig 38,4 tf% (2003-ban 39,4 tf%). A talajréteg tárgyévi átlagos nedvességtartalma mintegy 0,1 térfogat% ponttal magasabb az előző évinél és 2,8 tf%-kal jobb a jó csapadékellátású 1997. évnél.

A nedvességtartalom változását szemléltető grafikon jól mutatja a fenti megállapításokat.

Mezőgazdasági mérőpontok a mentett oldalon:

2605 Halászi H15. tábla

A mérőhely talajának nedvességtartalmát a csapadék- és az időjárási viszonyok határozzák meg. A talajvíz elhelyezkedése általában az alsóbb rétegek nedvességtartalmát befolyásolja. A mérőhely a mentett oldali vízpótló ág vonzáskörzetében van, melynek vízszintemelő hatása csupán mérsékelt. A talajvíz májustól szeptember elejéig az átlagosan 330 cm vastag fedőréteg alsó rétegeiben tartózkodott, a többi időben alatta volt. Júniusban került a felszínhez legközelebb (279 cm) és megfelelő betározódást biztosított

A felszín alatti 1 méterig tartó talajrétegben a nedvességtartalom július elejéig viszonylag kiegyenlített, utána fokozatos kismértékű csökkenés következett be és novembertől a felső 50 cm-es rétegben volt kismértékű nedvességtartalom-növekedés. Maximális átlagértéke 21,4 (2003-ban 20,1 tf%), minimális átlagértéke 15,9 térfogat% (2003-ban 16,2 tf%) volt. Az évi átlagos értéke 18,6 tf%, 0,8%ponttal magasabb az előző évinél.

Az 1,1-2,9 méter közötti mélységben a talajnedvesség maximális átlagértéke 23,2 (2003-ban 20,4 tf%), a minimális 17,8 térfogat% (2003-ban 18,4 tf%) volt. Ezen réteg nedvességellátottságát a megemelkedő talajvíz kedvezőbbé tette mint tavaly.

A vastag fedőrétegű talaj tárgyévi átlagos relatív nedvességtartalma 0,5 tf%-kal lett magasabb, mint tavaly.

A szemléltető grafikon mutatja a talajvízszint megemelkedését, annak hatását a mélyebb talajrétegekre, a felső réteg jobb nedvességellátását júliusig, majd annak csökkenését.

2630 Püski Sorjási legelő

A dunaremetei vízmércéhez közeli táblán a talajvíz ez évben végig az átlagosan 180 cm vastagságú fedőréteg alatt a kavicságyban tartózkodott, ezért a csapadékviszonyok alakulásától függött a talajszelvény nedvessége. A talajvíz a felszínhez legközelebb június 24-én volt, 238 cm-re. (A Duna elterelése előtt azonban a talajvíz meghatározó szereppel bírt a sekély fedőrétegű terület nedvesítésében).

A felszín alatti 1 méterig a talaj nedvességtartalma a március végén volt a legmagasabb, júliusig viszonylag kiegyenlített, utána fokozatosan kismértékben csökkenő, novembertől enyhén emelkedő. A talajnedvesség maximális átlagértéke 29,6 (2003-ban 32,0 tf%), a minimális 21,2 térfogat% (2003-ban 20,0 tf%) volt. Az évi átlagos értéke 24,8 tf%, 0,1 tf%ponttal alacsonyabb az előző évinél és a jó nedvességellátású 1997. évinél 9,1 tf% ponttal alacsonyabb.

Az 1,1-1,4 méterig terjedő mélységben februárban rendkívül alacsony nedvességi szint volt kimérhető. A réteg nedvességtartalma júliusig fokozatosan növekvő, augusztustól fokozatosan, de nagymértékben csökkenő volt. A talajnedvesség maximális átlagértéke 23,5 tf% (2003-ban 30,5 tf%), a minimális pedig 11,5 térfogat% (2003-ban 11,5) volt. Évi átlagértéke 16,9 tf%, mely 2,9 tf% ponttal alacsonyabb az előző évinél.

A szemléltető grafikon jól mutatja a nedvességtartalom változását és az 1 m alatti réteg nagy nedvességhiányát július előtt és augusztus után, mely 15,4 tf% ponttal alacsonyabb érték a jó csapadékellátású 1997. évinél.

2653 Rajka 0. tábla

A szivárgócsatorna mellett fekvő tábla talajvízszintjét a fenékküszöb hatása emelte, de az továbbra is a 240 cm vastag fedőréteg alatt, a kavicságyban maradt. A felszínhez legközelebb (293 cm) a június 24-i méréskor volt. A mérőhely talajának nedvességi viszonyait kizárólag a csapadék- és az időjárási viszonyok határozták meg. Márciustól júliusig viszonylag kiegyenlített a nedvességtartalom, utána fokozatosan csökkenő, októbertől a felső 50 cm-es talajrétegben kismértékben növekvő.

A felszín alatt 1 méterig terjedő talajréteg nedvességtartalmának maximális átlagértéke 20,3 (2003-ban 17,8 tf%), a minimális 13,6 térfogat% (2003-ban 12,0) volt. A réteg átlagértéke 16,7 tf%, 1,9 tf% ponttal magasabb az előző évinél.

Az 1,1-2,2 méterig a talajnedvesség maximális átlagértéke 16,7 (2003-ban 15,7 tf%), a minimális 14,2 térfogat% (2003-ban 13,6 tf%) volt. A talajnedvesség évi átlagos értéke (15,5 tf%) kismértékben jobb a tavalyinál, a jó nedvességellátású 1997. évi értéknél 2,5 tf% ponttal alacsonyabb.

A nedvességtartalom alakulását ábrázoló grafikon mutatja a csapadéktevékenység hatását, a felső talajréteg kiürülését, valamint az alsó réteg a viszonylag kiegyenlített ellátását.

7920 Ásványráró A19. tábla

A Duna vízvisszavezetésének hatása itt erősen érvényesül. A talajvíz szintjének alakulása szorosan összefügg a Dunáéval (a védtöltéshez közeli mérőhely). A vastag fedőrétegű talajban a talajvíz idén a felszín alatt 146 és 262 cm között mozgott a szelvényben. A közvetlen nedvesítő tartományban március végén, valamint július elejétől augusztus elejéig tartózkodott, de az alsó talajrétegeket augusztus elejéig jól nedvesítette.

A felszín alatt 1 méterig terjedő talajréteg nedvességtartalmának maximális átlagértéke 36,6 (2003-ban 37,6 tf%), minimális átlagértéke 29,0 térfogat% (2003-ban 28,6) volt. Az évi átlagos értéke 33,4 tf%, mely érték 0,7 tf% ponttal több a tavalyinál. A réteg nedvességtartalma viszonylag kiegyenlített.

Az 1,1-2,0 méter közötti mélységben a talajnedvesség maximális átlagértéke 43,1 (2003-ban 39,0 tf%), a minimális 29,6 tf% (2003-ban 28,0 tf%) volt. A réteg évi átlagos értéke 36,3 tf%, mely 2,8 tf% ponttal magasabb a tavalyinál.

A két talajréteg tartomány nedvességtartalma viszonylag közel van egymáshoz, de a jó csapadékellátású 1997. évinél 8-9 tf% ponttal alacsonyabb szinten.

9443 Lipót L18. tábla

A mérőhely viszonylag távol van a Dunától, ezért annak nívóját a talajvíz késleltetve és tompítottan követi. A közeli vízpótló mellékágnak csak minimális hatása lehet a talajvízszintekre.

A talajvíz az átlagosan 295 cm vastag fedőréteget június elejétől július közepéig a közvetett nedvesítés mélységében elérte, máskor alatta maradt. Legközelebb a június 24-i méréskor, 252 cm közelségben volt.

A felszín alatt 1 méterig terjedő talajréteg nedvességtartalma július közepéig viszonylag kiegyenlített, majd nagyobb mértékben csökkenő, novembertől a felső 50 cm-es talajrétegben volt kismértékű nedvességnövekedés. A nedvességtartalmának maximális átlagértéke 20,9 (2003-ban 18,7 tf%), a minimális 13,4 térfogat% (2003-ban 13,3) volt. Átlagértéke (17,5 tf%) 2,0 tf% ponttal magasabb a tavalyinál.

Az 1,1-2,8 méterig terjedő mélységben a nedvesség maximális átlagértéke 35,6 (2003-ban 32,3 tf%), minimális átlagértéke 29,4 térfogat% (2003-ban 29,7 tf%) volt. Átlagértéke (32,3) 1,2 tf% ponttal magasabb mint az előző évben.

A szemléltető grafikonon a Duna vízszintjének hatása látszik a talajvízre, és az, hogy ebben az évben elérte a fedőréteget. Az 1,1 m alatti talajréteg nedvességtartalma viszonylag kiegyenlített, de a jó nedvességellátású 1997. évinél 3,6 tf% ponttal alacsonyabb szinten.