FELSZÍN ALATTI VÍZMINŐSÉG

Az 1995. évi közös "Megállapodás" szerint a Szigetközben 16 db talajvíz minőség megfigyelő kút és 8 db ivóvíztermelő kút került kijelölésre a magyar-szlovák felszín alatti vízminőségi monitoring rendszerben.

A figyelő kutak és az ivóvíz kutak elhelyezkedése a mellékelt "Felszín alatti vízminőség" című térképen látható, az azonosításukra szolgáló EOV rendszerű földrajzi koordináták listáját szintén a Jelentés tartalmazza.

2004. évben a talajvíz minőség vizsgálatok a korábbi években alkalmazott gyakorisággal folytatódtak. Az ivóvíz termelő kutak vizsgálati adatait az üzemeltetők szolgáltatták.

A mintavétel módja és a vízminőségi paraméterek analitikai meghatározási módszere az előző évekhez képest változatlan maradt, azonban az év második felétől a káliumion meghatározásánál a kimutathatósági határértéket 4 mg/l-re módosították, ami egy látszólagos koncentrációnövekedést okozott egyes kutaknál.

A mérőhelyek vízminőségének értékelésénél - a korábbi évek gyakorlatának megfelelően - azokat a minőségi határértékeket vettük figyelembe, amelyek a talajvíz ivóvízként történő felhasználására vonatkoznak, és a Megállapodás szerinti magyar-szlovák közös monitoring adatainak kiértékelésére a Felek szakértői kölcsönösen elfogadtak. A szlovák- és magyar- valamint egyes komponensek esetében az EU határértékeket a mellékelt táblázatban tüntettük fel. Azon komponensek esetében, ahol a táblázatban két határérték is szerepel, a "legmagasabb" határértéket vettük figyelembe az értékelésnél.

Az 1999. évi Közös Jelentés Ajánlásai 1.) pont figyelembe vételével a 2004. évi Nemzeti Jelentésben valamennyi talajvíz figyelőkút esetében folytattuk az úgynevezett hosszú idejű, 1992-2004. évek vizsgálati adatsorainak értékelését a korábbi szakértői megállapodás szerint a TOC és szilikátion kivételével valamennyi mért vízminőségi komponensre vonatkozóan.

A szlovák-magyar kétoldalú szakértői megállapodás alapján a 9327 sz. Dunakiliti és a 9430 sz. Kisbodak figyelő kutak esetében az 1992-2004. évek közötti eredmények táblázatos összefoglalása mellett a kiválasztott komponensek mért értékeinek időbeni alakulását a Jelentés grafikus ábrázolásai is mutatják. A többi talajvíz figyelőkút és az ivóvíztermelő kutak 2004. évi vízminőségi adatainak táblázatait, valamint a hosszú idejű adatsorait a II. sz. melléklet, grafikonjait a Jelentés tartalmazza.

Talajvíz figyelő kutak vízminőségének jellemzése

A Szigetköz folyóvízi üledékkel feltöltött medenceterület, melyre jellemző a nagy vastagságú kavicsréteg homok betelepülésekkel, illetve agyagcsíkokkal. A kavicsréteg pórusaiban helyezkedik el a talajvíz, melyre a közös monitoringba bevont 16 db talajvízfigyelő kút települt. A talajvíz minőség értékelésénél a figyelő kutak elhelyezkedését vettük figyelembe egyrészt a Duna főágtól a Mosoni-Duna irányába haladva, másrészt a Duna főág folyás irányában lefelé haladva öt szelvény mentén.

I. szelvény

Kútszám: 9310, Hely: Rajka

A talajvíz hőmérséklete, sótartalomra utaló elektromos vezetőképesség értékei kismértékű szezonális ingadozást mutatnak. A hosszúidejű adatsorokat tekintve a szennyezőanyag koncentrációja lényegesen nem változott. A víz vas és mangán tartalma határérték feletti, az elmúlt évek átlagát tekintve a vas esetén egy enyhe növekvő tendencia, a mangán esetén csökkenés figyelhető meg. A szervesanyag szennyezettség érdemben nem változott, a 2004. november 18-i mintától eltekintve kiegyenlítetten alacsony, azonban határérték túllépés ekkor sem történt. A nitrogénformák koncentrációja ivóvíz felhasználás céljából továbbra is kifogástalan.

Kútszám: 9368, Hely: Rajka belterület

A szezonálisan változó, közepesen magas sótartalmú talajvíz hőmérséklete kismértékű ingadozást mutat. A sótartalomra utaló vezetőképesség és a só összetevők koncentrációjában csökkenő tendencia figyelhető meg. A víz pH értéke az előző évekhez képest kis mértékben tovább csökkent. A feltehetően mezőgazdasági eredetű lokális elszennyeződést jelzi a határérték alatti mennyiségben jelenlevő közepesen magas szervesanyag tartalom, mely az előző évhez képest kisebb koncentrációban van jelen, valamint a nitrogénformák és a foszfátion határérték feletti jelenléte. A nitrit- és nitrátion koncentrációja a 2003. évi mérési adatokhoz képest kisebb az ammóniumion tartalom viszont közel negyvenszerese a korábbi mérési adatoknak, mely friss szervesanyag terhelést jelent, ami vélhetőleg trágyakihelyezésből adódik. A hosszúidejű adatsort tekintve látszik, hogy 2001-ben is történt egy jelentős szennyezőanyag terhelés. A mangán és a vas szennyezettség nem jellemző, stabilan alacsony szinten vannak.

Kútszám: 9379, Hely: Rajka

A közepes sótartalmú talajvíz hőmérsékletében és fajlagos elektromos vezetőképességében enyhe szezonális ingadozás tapasztalható. A sótartalomra utaló vezetőképesség értékeiben a hosszúidejű adatsort nézve az enyhe csökkenő tendencia tovább folytatódik. A szervesanyag szennyezettséget jellemző KOIp értékei, valamint a nitrogénformák alacsony koncentrációban, határérték alatti mennyiségben vannak jelen a talajvízben. A vas és a mangán minden esetben határérték alatti szennyezettséget mutat.

II. szelvény

Kútszám: 9327, Hely: Dunakiliti

A hosszúidejű adatsorokat figyelembe véve megállapítható, hogy a vízminőségi jellemzők periodikus, szezonális változása a Duna vízéhez hasonló alacsonyabb sótartalmú kút vízében kifejezetten jellemző. A periodicitás elsősorban a vízhőmérséklet, oldott oxigén, pH, nitrát- és foszfátion koncentráció változásában jelentkezik. Tovább folytatódik ugyanakkor vezetőképesség és a só összetevők közül a nátrium- és kloridion koncentrációjának emelkedése. A szervesanyag szennyezettségben, a foszfátion koncentrációban és a nitrogénformák mennyiségében lényeges változás nem következett be az elmúlt évekhez képest. A vas és a mangán határérték alatti koncentrációban, a vas az előző időszakhoz képest növekvő, a mangán csökkenő tendenciával volt kimutatható a kútvízben.

Kútszám: 9331, Hely: Dunakiliti

Az alacsony sótartalmú vízben a vízminőségi jellemzők évszakos ingadozást mutatnak. A vízhőmérséklet erőteljesen reagál a léghőmérséklet változására. A vezetőképesség értékeiben, a kalcium-, magnézium- kloridion tartalomban csökkenés tapasztalható. A kútvíz vas- és mangántartalma határérték feletti, azonban az előző évhez képest alacsonyabb koncentrációkat mértek. A víz szervesanyag szennyezettsége, valamint a nitrogénformák értékei, - kivéve az ammónium esetén az októberi mintát - határérték alattiak.

Kútszám: 9413, Hely: Sérfenyősziget

A kútvíz hőmérsékletét a meteorológiai viszonyok kis mértékben befolyásolják. A pH, a vezetőképesség, a só összetevők, a vas és a mangán tartalom szezonális ingadozást mutat. A közepes sótartalmú vízben a só koncentrációra utaló elektromos vezetőképesség átlagértékei alapján a csökkenő tendencia tovább tart. A kálium-, magnézium- és kloridion mennyiségében a csökkenő tendencia tovább folytatódik, a kalciumion az előző évhez képest kisebb koncentrációban van jelen. A nitrogénformák, a foszfátion és a szervesanyag szennyezettség határérték alatti. A foszfátion koncentrációban enyhe emelkedés, az ammónia-, nitrit-, nitrátion tartalomban és a szervesanyag szennyezettségben enyhe csökkenés mutatkozik. A víz vas és mangántartalmában lényegi változás nem történt, a mangán tartalom szezonális ingadozásokkal tartósan határérték feletti szennyezettséget mutat.

Kútszám: 9418, Hely: Mosonmagyaróvár

A víz hőmérséklete kiegyenlített, a vezetőképességgel mért sótartalom magas, az időbeni változást tekintve megállapítható, hogy a növekedési szakasz után tovább folytatódik az enyhe csökkenés. A szulfát tartalom az előző évekhez képest csökkenő tendenciával határérték alatti mennyiségben van jelen. A pH értékek kis mértékű szezonális ingadozást mutatnak. A szervesanyag szennyezettség alacsony, csökkenő mennyiségben kisebb ingadozást mutat, az ammónia koncentrációja tartósan kimutathatósági határérték alatti, a nitrit- és foszfátion tartalom az előző évhez képest lényegesen nem változott, szintén határérték alatti. A nitrátion koncentrációkat határérték közelében mérték, tavasszal felette, ősszel kissé alatta. A hosszúidejű adatsort tekintve a vastartalom esetén enyhe emelkedő, a mangántartalom esetén csökkenő tendencia állapítható meg. A vas esetén a két őszi, a mangán esetén mind a négy mérés határérték feletti szennyeződést jelez.

III. szelvény

Kútszám: 9430, Hely: Kisbodak

A közepes sótartalmú kútvíz hőmérséklete szezonális ingadozást mutat, az ingadozás a léghőmérsékleti változásokat nem követi. A sótartalom folyamatos csökkenése megállt, az előző évhez képest az értékek stabilnak mondhatók. A pH márciusi értékében kiugrás tapasztalható, azonban az év többi részében az eredmények a korábbi évekhez hasonlóak. A szervesanyag szennyezettség az előző évhez képest alacsonyabb, a nitrogénformák és a foszfát koncentrációjában szignifikáns változás nem történt. A szennyezők közül ivóvíz hasznosítás szempontjából egyedül az ammóniumion mennyisége kifogásolható a tavaszi mérési adat kivételével. A talajvíz vas és mangán szennyezettsége nagy, a vas koncentrációk évenként jelentősen ingadoznak, a mangán értékeinél ingadozás és az előző évek átlagát tekintve csökkenő tendencia figyelhető meg. Kiemelendő, hogy a szulfát koncentráció idősora csökkenő a klorid koncentrációi pedig növekvő trendet mutatnak az utóbbi években.

Kútszám: 9536, Hely: Püski

A mentett oldali vízpótló nyomvonala mentén telepített kút hőmérsékleti alakulása hasonló az előző évihez. A sótartalomra utaló vezetőképesség értékeiben az előző évekhez hasonlóan további növekedés figyelhető meg, amely hosszutávu növekvő trend szignifikánsnak itélhető. a pH értékeiben szezonalitás és csökkenő tendencia tapasztalható. A szervesanyag szennyezettség, az ammónia és foszfát koncentrációja szezonálisan ingadozik, a nitrition koncentráció ősszel megemelkedett, a nitrátioné az előző évekhez képest alacsonyabb, ingadozást nem mutat, továbbra is alacsony, határérték alattiak. A nitrogénformák közül a talajvíz elszennyeződésére utaló ammóniumion koncentráció a korábbi évekhez képest csökkent ugyan, de határérték feletti. Az erősen ingadozó szervesanyag szennyezettség az előző évhez hasonlóan 2004. novemberben határérték feletti volt. A talajvíz vas és mangán szennyezettsége jelentős. Az átlagértékeket tekintve vas esetén erősen növekvő szignifikáns trend figyelhető meg az utóbbi években. A vizminőségben bekövetkezett változások felthetően összefüggésben vannak a mentett oldali vizpótlással.

Kútszám: 9435, Hely: Arak

A kiegyenlített hőmérsékletű kútvízben, a közepesen magas sótartalomra utaló fajlagos elektromos vezetőképesség és a pH értékei enyhe ingadozást mutatnak. A sóösszetevők közül az átlagértékeket tekintve a kalcium esetén csökkenés tapasztalható, a magnézium tartalom esetén emelkedés figyelhető meg. A kútvízben a kálium mennyisége 2003-hoz hasonló. A szervesanyag szennyezettség, a nitrogénformák és a foszfátion alacsony koncentrációkkal határérték alattiak. A víz vas és mangán tartalma határérték feletti, erős szezonális ingadozást mutat.

IV. szelvény

Kútszám: 9456, Hely: Ásványráró

A stabil vízhőmérsékletű, enyhe szezonális ingadozású, közepes sótartalmú víz vezetőképesség értékeiben a hosszúidejű adatsort figyelembe véve emelkedő tendencia figyelhető meg. A víz szervesanyag tartalma kismértékű szezonális ingadozással határérték alatti, az értékekben az elmúlt évhez képest lényegi változás nem következett be. A nitrogénformák közül az ammóniumion koncentrációja októberi maximummal határérték feletti, a kis mértékű növekvő tendencia tovább tart. A nitrit- és nitrátion szennyezettség nem jellemző a vízben. A vas és mangán tartalom szezonális ingadozással határérték feletti szennyezettséget mutat.

Kútszám: 9457, Hely: Ásványráró

A Duna főágtól távolabb telepített kút vizének hőmérséklete viszonylag stabil enyhe emelkedő tendencia mutatkozik, a pH értékei változók. A közepes sótartalomra utaló vezetőképesség és az ionösszetétel szezonális ingadozást mutat. A vezetőképesség értékeiben csökkenés figyelhető meg. Ivóvíz hasznosítás szempontjából a kálium tartalom határérték feletti volt. A víz szervesanyag tartalma alacsony, szezonálisan ingadozik, enyhén csökken. A nitrogénformák továbbra is határérték alatt fordulnak elő, az ammónia koncentrációja stabilizálódott. A szervesanyag szennyezettség, a nitrát és nitrit koncentrációk őszi maximumot mutatnak. A vas és mangán szennyezettség határérték feletti, mindkét esetben csökkenő tendencia figyelhető meg.

Kútszám: 9458, Hely: Ásványráró

A szezonálisan ingadozó hőmérsékletű kútvízben 2003. év második felétől jelentős vízminőség változás következett be. A korábban magas sótartalmú vízben a sótartalomra utaló vezetőképesség értékei ugrásszerüen lecsökkentek, melyet a só összetevők értékei is követnek. Ez a lényegesen alacsonyabb koncentráció szint maradt 2004-ben is mellyel párhuzamosan a pH értékeinek növekedése tapasztalható. A határozott vízminőség változás következtében határérték alá csökkent a kalcium, magnézium és a kálium mennyisége a kútvízben, továbbá a szulfát és a hidrogén-karbonát mennyisége is harmadára, felére, a TOC tartalom ötödére esett vissza. Ez a rendkívüli vízminőségi változás a nitrogénformák közül a nitrát és nitrit értékeiben is megmutatkozott, azonban ott az év elejétől kezdődött. 2004 évben a csökkenő tendencia tovább folytatódott. A szervesanyag és az ammónia, a vas és mangán koncentráció tekintetében lényegi változás nem következett be. A foszfát tartalom csökkenése késleltetve következett be, de továbbra is határérték feletti szennyezést mutat. A jelentős vizminőségváltozás oka a figyelőkut közvetlen környezetében lévő lokális szennyezőforrás (állattartás) megszüntetése.

V. szelvény

Kútszám: 9475, Hely: Győrzámoly

A stabil hőmérsékletű és közepes sótartalmú kútvíz enyhe szezonális ingadozást mutat. Az elmúlt években a vezetőképesség és egyes só összetevők mérési adataiban mutatkozó növekedési trend megállt. A kalciumion koncentráció az áprilisi és novemberi mintát kivéve tartósan határérték feletti. A szervesanyag szennyezettség az elmúlt évekhez képest növekvő tendenciát mutat, novemberi határérték feletti koncentrációval. A nitrogénformák közül a nitrátion tartósan kis koncentrációban fordul elő, a nitrit esetén az előző évi eredményekhez képest emelkedés mutatkozik, az ammóniumion koncentrációk a tavalyi mérési eredményekhez képest magasabbak, és továbbra is határérték feletti értékekkel jellemezhetők. A foszfáttartalom kiegyenlítetten alacsony. A vas és mangán koncentrációk tartósan határérték felettiek voltak, vas esetén a mért értékek nagyon széles koncentráció-intervallumban (5,5 - 9,25 mg/l) mozognak az előző évekhez hasonlóan. A mangán esetén az utóbbi időben tapasztalható szignifikáns erős időbeni növekedés megállt.

Kútszám: 9480, Hely: Győrzámoly

A minimális szezonális hőmérsékleti ingadozást mutató kútvíz közepes sótartalmában enyhe növekedés a pH értékében enyhe csökkenés mutatkozik az elmúlt évhez képest. A szervesanyag szennyezettség határérték alatti, az átlagértéket tekintve a tavalyi évhez képest alacsonyabb értékekkel jellemezhető. A nitrogénformák közül az ammóniumion határérték feletti mennyiségekkel jellemezhető, a nitrit- és nitrát ionok mennyisége tartósan alacsony. A foszfátion koncentrációja a korábbi évekhez hasonlóan határérték alatti. A víz magas vas és mangán tartalma jelentős szezonális ingadozást mutat.

Kútszám: 9484, Hely: Vámosszabadi

Alsó-Szigetközben Vámosszabadi területén vizsgált kút vize kiegyenlített hőmérsékletű, tartósan alacsony sótartalmú. A kalcium és kloridion tartalom növekedése, a magnézium koncentráció csökkenés figyelhető meg. A szerves szennyeződés kis mértékű, az előző évhez képest alacsonyabb KOIps értékekkel jellemzett. A nitrogénformák határérték alattiak, a nitrátion tartósan alacsony koncentrációban fordul elő, a nitrit- és ammóniumion koncentrációja a 2003-as értékekhez képest magasabb. A vas és mangán tartalmakat mind szezonálisan, mind a hosszúidejű adatsort nézve erősen ingadozó, határérték feletti koncentrációk jellemzi. A vas esetén növekedés a mangán esetén csökkenés tapasztalható.

Összefoglalóan megállapítható a 16 db talajvíz figyelőkút hosszúidejű vizsgálati eredményei alapján, hogy jellemzően vasas mangános a Szigetköz talajvízbázisa. A kutak többségénél a vas és mangán koncentráció tartósan határérték feletti.

Általánosságban elmondható, hogy a lokális - vélhetőleg mezőgazdasági eredetű, illetve esetenként szennyvízszikkasztásból származó - szennyezéseket jelző komponensek, mint a nitrogénformák, a szervesanyagot jelző KOI általában csökkent, illetve az előző évhez képest nem változott a vizsgált kutak vizében. Kivételt képez ez alól a 9368-as számú Rajka belterületén lévő kút, melyben az ammónium koncentrációja közel 40-szeresére nőtt.

A lokális szennyezést jól példázza az Ásványráró belterületén mélyített 9458-as kút vízminőségi alakulása. A szezonálisan ingadozó hőmérsékletű kútvízben 2003. év második felében hírtelen vízminőség változás következett be. A figyelőkút Ásványrárón a körforgalom mellett található. Közvetlen közelében takarékszövetkezet, egy lakóház és tőle kb. 20 méterre egy gazdasági udvar található, ahol évtizedeken keresztül szarvasmarhatartást folytattak. A kis létszámú szarvasmarhatartás sajátossága volt, hogy semmilyen műszaki védelmet nem alkalmaztak a trágya, hígtrágya kezelés tekintetében. A csapadékvíz hatására a szennyezőanyagok akadálytalanul szivárogtak be a talajba és szennyezték el a talajvizet. Szigetközben egybefüggő több száz méter vastag jó vízvezető képességű üledékes kőzet található, a talaj és rétegvizek egybefüggő rendszert alkotnak. Nincs vízzáró réteg a felszínen, mely a szennyezőanyagok terjedését megakadályozza.

A monitoring kút közelsége és a talajvíz áramlási irányába való elhelyezkedése miatt jól és érzékenyen követte a szarvasmarhatartás miatt bekövetkező vízminőségi változásokat. Az állattartást 2002-ben fejezték be, melyet jól mutat a nitrát és nitrition csökkenése, azonban a tevékenység teljes felszámolására 2003-ban került sor. Ekkor történt az udvar kitakarítása és rendbetétele. Ezt mutatja a KOIps drasztikus lecsökkenése.

A foszfát tartalomnak a nitrogénformákhoz képest lassúbb változását az ionoknak az eltérő viselkedése, eltérő mobilitása okozza. A nitrit, nitrát ionok víz molekulákkal együtt mozognak, míg a foszfát egy része a mikro szemcsékhez kötődik, így nehezebben távozik a szennyezett térből, a változás lassubb.

A lokális talajvízszennyezéseket jelző kutak kivételével elmondható, hogy a vizsgálatba vont kutakban a nitrit- és nitrátion koncentráció a felszíni víznél alacsonyabb értékekkel van jelen, továbbá általánosságban jellemző az alacsony oldott oxigéntartalom. Ehhez esetenként határérték feletti magas vas- és mangán szennyezettség társul, ami a talajvíznél lokálisan anaerob irányba történő változást jelezhet.

Ezek a vízminőség változások a térségben végbement változások integrált hatásaként alakultak ki, amiben a szigetközi vízpótlás hatására megváltozó talajvíz áramlási irányok is szerepet játszhatnak.

A közös monitoringba bevont ivóvíztermelő kutak 2004. évi vízminőségi adatait az II. melléklet táblázataiban foglaltuk össze.

Az ivóvíz kutak a közel összefüggő, néhány száz méteres kavics összlet mélyebb rétegeiben található felszín alatti vízkészletre települtek.

A mérési adatokat elemezve kitűnik, hogy a Győr térségi víztermelő kutakban jellemzően magasabb az ammónia és a szervesanyag tartalom, mint a többi kútban, valamint ezen kutak esetén a vas és mangán koncentrációja határérték feletti, vagy annak közelében van. A Győr-Révfalu vízbázis termelőkútjainak vizében a sótartalom, a vas és mangánszennyezés jellemzően magasabb, mint a szőgyei nagyobb mélységben szűrőzött kutak esetén. A Dunakiliti I., a Feketeerdői T2 és a Darnózseli I. kutakban a termelt víz kifogástalan minőségű, és a kutak vízminőségi összetételét nagyfokú stabilitás jellemzi.

Összességében az ivóvíztermelő kutak vízminősége - esetenként előkezelés után - ivóvíz felhasználás céljára megfelelő.