FELSZÍN ALATTI VIZEK SZINTJE

2002/2003. hidrológiai évben folytatódtak a Duna 1843 fkm szelvényében 1995. júniusban megvalósult ideiglenes fenékküszöb hatásterületén az 1995. évi szlovák-magyar közös Megállapodás szerint kijelölt talajvízfigyelő kutakban a megállapodás Szabályzatában meghatározott vízszint észlelések.

A megfigyelő rendszer észlelő helyeinek helyszínrajza és az azonosításukra szolgáló EOV rendszerű földrajzi koordináták listája a Jelentés része.

Felhasznált alapadatok

A talajvízszintek értékelésébe bevont állomások megegyeznek az előző évben az értékelésbe bevont állomásokkal, így a vizsgált hatásterület is azonos az elmúlt évivel. Összesen 126 kút vízszint-adatait dolgoztuk fel, melyek közül 61 db az országos vízrajzi törzshálózat részét képezi, 3 db a Magyar Állami Földtani Intézet által üzemeltetett kút, 62 db pedig a GNV területi megfigyelő-rendszer része.

Az értékelésbe a Felső-, Középső- és Alsó-szigetközi területekről 8 jellemző kutat külön kiemeltünk, ezeken az éves változást is külön vizsgáltuk, míg az egyes jellemző potenciál-eloszlás térképekhez és különbség térképekhez az összes kút adatát felhasználtuk.

A tárgyi munkához felhasznált vízrajzi adatok az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2003. év folyamán az ISO 9001:2000 szabvány alapján bevezetett minőségirányítási rendszere szerint álltak elő.

Értékelés

Az értékelést, hasonlóan az elmúlt évekhez két módon végeztünk. Vizsgáltuk az egyes kutakban mért vízszintek változásainak mértékét, illetve a jellemző időszakok potenciál-eloszlását összehasonlítjuk a fenékküszöb előtti elterelési időszak jellemző potenciáljaival.

A Felső-, Középső- és Alsó Szigetköz egyes jellemző kútjait vizsgálva, alapvetően az állapítható meg, hogy a vizsgált időszak elején tapasztalt 2000-5000 m³/s közötti dunai (Dévény) vízhozamok a vízgyűjtőre jellemző csapadék-hiány következtében gyakorlatilag 2003. február -márciustól kezdődően előbb tartós középvízi-, majd júliustól tartós kisvízi állapotok alakultak ki. A legkisebb vízhozam 2003. szeptember 07-08-án volt, melynek napi átlagos értéke 855 m³/s. Változást a hidrológiai év végén levonult kisebb árhullám jelentett.

A Felső Szigetközben Hegyeshalom és Rajka térségében az éven belüli változás 0,5-1,5 m körüli volt, itt továbbra is a tározó és a Szivárgó csatorna hatása érvényesül.

Az Alsó Szigetközben az éven belüli változás mértéke 1,5-3,0 m közötti volt. A kutak tetőzése a dunai árhullámokhoz kötődnek. A kutakban mért vízszintek a hidrológiai év végére megközelítette az eddig mért legkisebb vízszinteket.

Továbbra is megállapítható, hogy a Mosoni-Duna vízpótlása a Szigetköz talajvízszintjeiben stabilizáló szerepet tölt be.

Ismételten elkészítettük a jellemző időszakok összehasonlító differencia térképét. A Duna dévényi szelvényébe érkező kisvízhozamok esetén a teljes Felső- és Középső -Szigetközben, egészen a Lajta vonaláig mindenhol magasabb talajvízszintek alakultak ki, mint a fenékküszöb előtti 1993. évben. Ez igaz az Alsó -Szigetköz esetében, a Mosoni-Duna és Rába térségére is. Alacsonyabb vízszintek a vízpótlással nem érintett Bagoméri ágrendszer térségében alakultak ki, ezzel is bizonyítva, hogy a száraz ágrendszernek is van leszívó hatása. A Duna dévényi szelvényébe érkező középvizek összehasonlításánál lényegében ugyanerre az eredményre jutunk, tehát a Felső- és Középső Szigetközben lényegesen magasabb vízszintek alakultak ki, mint az elterelés előtti időszakban. Ez különösen igaz a vízpótlással érintett hullámtérre, ahol a talajvízszint differenciája az 1,0-1,5 métert is elérte. Az Alsó Szigetközben minimális elmaradás van (0,0-1,0 m) 1993-hoz képest, ez a már jelzett megelőző időszak hidrológiai állapotával hozható összefüggésbe, mivel erre a szakaszra közvetlenül a Duna elterelése nem hat. A 3000 m³/s-os vízhozamok esetében történő összehasonlításkor a Felső -Szigetközben érdemi különbség nem mutatható ki, elmaradás gyakorlatilag a hullámtéri vízpótló területén tapasztalható, melynek mértéke a 0,6-0,7 m-t éri el. Ennek oka, hogy az eltereléssel érintett Duna-szakaszra a bebocsátott vízhozam mennyisége 1993-ban 1020 m³/s volt, míg 2003-ban ennek majd a harmada, 398 m³/s.

Összességében megállapítható, hogy továbbra is jelentős szerepe van a vízpótlásnak a Szigetköz térségében kialakuló talajvízszintekre. A vízpótlás kiterjesztése az Ásványrárói ágrendszer alsó szakaszára és a Bagoméri ágrendszerre tovább javítaná a térség talajvíz-helyzetét. A főmeder és a hullámtéri vízpótló közötti parti sáv talajvízszint növelését a főmederben végrehajtandó vízszintemeléssel lehet csak biztosítani.