ERDÉSZETI MEGFIGYELÉSEK

Az erdészeti megfigyelések a kialakult gyakorlatnak megfelelően kiterjedtek a faállományok fatermésének, kiválasztott faegyedek kerületnövekedésének a mérésére, valamint mintafák egészségi állapotának a megfigyelésére.

A Megállapodásnak megfelelően a Jelentés tartalmazza a 2001-2002. évben mért és megfigyelt adatokat a kölcsönösen egyeztetett formátumban.

A Jelentés tartalmazza a megfigyelési helyek térképét és adatait.

A meteorológiai viszonyok

A 2002-es évet a sok éves átlagoktól időnként jelentősen eltérő, egyenetlen eloszlású csapadékviszony jellemezte: míg januárban, áprilisban és főleg májusban és júniusban nagyon kevés csapadék hullott, addig augusztus bővelkedett esőben. A február és a július átlagos volt. A vegetációs idő csapadékösszege mintegy 30%-kal elmaradt az átlagtól, de a súlyozott is majdnem 20%-kal eltért attól. A csapadék időbeli eloszlása a növényzet fejlődésére nagyon kedvezőtlen volt. Például a vegetációs idő csapadékösszegébe beszámít a kiemelkedően magas augusztus hónap is, de jelentősége a fejlődés szempontjából már kis mértékűnek tekinthető.

A 2001 és 2002. évi faállomány-növekedés

A szlovák partnerekkel történt megállapodás alapján ezúttal már közöljük a tavalyi évi fatermési adatokat is, és természetesen ebben az évben az eggyel korábbi év adatait is. Így elkerüljük azt, hogy a fatermési adatok mindig eggyel korábbi évre vonatkoznak, mint a Megállapodásban rögzített valamennyi egyéb adat. Az új rendszer bevezetése miatt a két évvel ezelőttit és a tavalyi adatokat egyszerre közöljük.

A két év adatai a korábbi évekhez képest jelentős tendenciabeli eltéréseket nem mutatnak. Ezért e két év adatainak részletesebb eredményei helyett inkább a tavaly elvégzett, az eddigi összes adatra kiterjedő vizsgálat eredményeit ismertetjük.

A vizsgálatok során megállapították, hogy - a leggyakoribb klón, az olasz nyár esetében - az elterelés előtti állapotokhoz képest az elterelés utáni időszak állományainak kezdeti gyors növekedése csak elenyésző többlet térfogatot jelent, azt is csak 12-13 éves korig. Utána a növekedés üteme egyre inkább elmarad az elterelés előtti állapotokhoz képesti növekedési ütemtől, és a véghasználati korra, amikor is az állományok fatermése és értéke realizálódik, mintegy 55 m³-el kevesebb fatermést ér el, mint korábban. Ez az érték 8% fatermés csökkenést jelent átlagban, ami egyes területeken ennek a többszöröse is lehet azzal együtt, hogy bizonyos termőhelyeken a fatermés nőtt. Lényeges azonban megjegyezni, hogy a folyamatok összességének előjele negatív, tehát a Szigetköz összességére vonatkozva a fatermesztés feltételei romlottak.

A fák 2002. évi kerületnövekedése

A tényleges növekedési időszak 21 hét körül volt, vagyis átlagos vagy némileg rövidebb volt a tenyészidőszak általános hosszánál.

Lipót 4A:  Az erdőrészlet a nyártermesztéshez jó termőhellyel rendelkezik, a termőréteg vastag, a hidrológiai viszonyok általában kedvezőek voltak. Ilyen termőhelyi feltételek mellett az állományoktól ebben a korban jobb növekedés lenne elvárható. A különböző nyárklónok kerületnövekedése 1994 óta stagnál. A tavalyi értékekhez képest idén nagyon jelentős csökkenés volt megfigyelhető. Az egyes fajták éves növekedésének nagysága csökkenő szórást mutatott.

Ásványráró 6D:  A fűz egész éves növekedése kevesebb volt, mint az előző évben, és elmaradt az elterelést megelőzőktől és az adott termőhelyen elvárható értéktől is.

Dunasziget 15A:  A közvetlenül a Duna partján található erdőrészletben lévő 'I-214' nyár növedéke az idén ismét csak az elmúlt években megszokott gyenge növedéket produkálta.

Dunasziget 15B:  A fehérnyár parcellában ez évben változatlanul gyenge növekedést tapasztaltunk.

Dunasziget 22B:  Az elegyes erdőrészletben az amerikai kőrisek és kocsányos tölgyek növekedésében az előző évekhez viszonyítva - az egészséges fák esetében - jelentős eltérés nem volt megfigyelhető.

A Dunasziget 14B:  18 éves fűzállomány továbbra is rendkívül gyenge növekedésű volt.

A Dunasziget 16A:  'Pannónia' nyár idei növedéke a tavalyi értékhez hasonlóan nagyon gyenge, és nem éri el a fajtától, kortól és termőhelytől elvárható értéket

A Dunasziget 44C:  'Pannónia' nyár enyhén csökkenő növekedése még mindig kiváló állományt mutat.

Összefoglalva megállapítható, hogy a Duna elterelését követően valamennyi faállomány növekedésében törésszerű csökkenés következett be, amit az elmúlt évek javuló hidrológiai viszonyai sem tudtak visszaállítani az eredeti mértékre. A növedékérték az 1994-es szinten, vagy a körül stagnálnak.

A fák egészségi állapota

A megváltozott hidrológiai viszonyok a növekedés csökkenése mellett legközvetlenebbül az egészségi állapot változásában jelentkeznek. Ez az állapot sokkal nehezebben határozható meg egzakt módon, mint a növedék csökkenése, hiszen az egészségi állapotot szubjektív becsléssel jellemezzük. Ezen szubjektív hatások csökkentésére - a fatermési parcellák egészségi állapot adatait kiegészítendő - létrehoztak egy olyan, 26 állandó pontból álló mintahálózatot, amely reprezentálja a hullámtéri erdőket, és az évenkénti azonos időben való visszatérés lehetővé teszi egy reálisabb kép kialakítását a térség erdeinek egészségi állapotáról.

A Duna elterelése mindezidáig leginkább a füzekre volt hatással. Tavasszal a fűzállományok általános egészségi állapota közepesen jónak volt minősíthető. A koronában, ill. annak alsó részében sok volt a száraz ág. A törzsek minősége több helyütt gyenge, az ágnyesések helyén tele vannak korhadással, sebforradással. A Dunasziget - Kisbodak községhatártól felfelé a füzesek egészségi állapota nagyon határozott romlást mutat. Ezen erdőrészletek leromlása olyan mértéket öltött, hogy fennmaradásukra nincs tovább esély. Hidrológiai kategóriákban gondolkodva legalább időszakos vízellátásra lenne szükség, amire a vizsgált területek (jelenlegi) magas fekvése miatt nem lehet számítani.

A part menti füzesek és bokorfüzesek egy része korábban kiszáradt, a megmaradtak állapotában javulást észleltek, sok fa és bokor hajtott ki újra. A nyárasokban általában az előző éveknél jobb egészségi állapotot találtak, de a nyár kéregfekély fertőzés meglehetősen gyakori. A nyárfákon a lombkárosítások mértékének a felvétele, és a károsítók azonosítása megtörtént: a nagy nyárlevelész, az aknázóbogár és a rozsdagomba okozta károk voltak jelen. Becslések szerint a levelek kb. 5-20 %-a volt valamilyen mértékben rágott, ami hasonló, mint a tavalyi érték.

A lágyszárú növényzet jó indikátora a termőhelyi, főleg a hidrológiai viszonyoknak, ezért is figyeljük őket kitüntetett figyelemmel. Az aljnövényzet mérete tavaly óta megváltozott, a kétszeri elöntés hatására mérete meghaladta a tavalyit.

A szigetközi ártéri erdők egészségi állapotának ortofotókon alapuló elemzése és értékelése

A szlovák partnerekkel tavaly abban szintén megállapodás született, hogy a magyar fél is befejezi a magyar oldali erdők egészségi állapotának légi felvételeken alapuló értékelését. Ezt az értékelést a rendelkezésre álló felvételek segítségével elvégeztük.

A vizsgálatok során kimutatták, hogy a digitális képosztályozás megfelelő eszköz a vizsgált terület felszínborítási viszonyainak becslésére. A felszínborítás főbb kategóriáit és azok egymáshoz viszonyított arányát e módszer segítségével elemezhetjük és kiegészíthetjük vele a helyszíni megfigyeléseink során szerzett tapasztalatainkat.

Az osztályozások eredményeinek részletes elemzése alapján megállapítható, hogy:

Az egészségi állapotot a fafajok szintjén is megkísérelték elemezni. Tapasztalataik alapján azonban az elmúlt évtizedben lezajlott változások mértékéhez képest kívánt részletességű és pontosságú elemzésekre azonban a digitális automatikus képosztályozás jelenlegi módszere és kiinduló adatai nem megfelelőek. Nem zárható ki azonban, hogy az egészségi állapotromlás gyorsulásával, ill. mértékének az idő múlásával párhuzamosan történő változásával ez a módszer is alkalmas lesz megfelelő pontossággal a változások kimutatására.