FELSZÍN ALATTI VÍZMINŐSÉG

Az 1995. évi közös "Megállapodás" szerint a Szigetközben 16 db talajvíz minőség megfigyelő kút és 6 db ivóvíztermelő kút került kijelölésre a magyar-szlovák felszín alatti vízminőségi monitoring rendszerben.

A figyelő kutak és ivóvíz kutak elhelyezkedése a mellékelt térképeken látható, az azonosításukra szolgáló EOV rendszerű földrajzi koordináták listáját szintén a Jelentés tartalmazza.

2002. évben a talajvíz minőség vizsgálatok a korábbi évek gyakorlatának megfelelő gyakorisággal folytatódtak. Az ivóvíz termelő kutak vizsgálati adatait az üzemeltetők szolgáltatták. A Darnózseli I. ivóvíztermelő kút esetében csak egy vizsgálat készült.

A mintavétel módja és a vízminőségi paraméterek analitikai meghatározási módszere az előző évekhez képest változatlan maradt. A talajvízfigyelő kutak esetében az oldott oxigén mérésére 2002 évben ismételten sor került.

A mérőhelyek vízminőségének értékelésénél - a korábbi évek gyakorlatának megfelelően - azokat a minőségi határértékeket vettük figyelembe, amelyek a talajvíz ivóvízként történő felhasználására vonatkoznak és a Megállapodás szerinti magyar-szlovák közös monitoring adatainak kiértékelésére a felek szakértői által kölcsönösen elfogadottak. A szlovák- és magyar- valamint egyes komponensek esetében az EU határértékeket a mellékelt táblázatban tüntettük fel. Azon komponensek esetében, ahol a táblázatban két határérték is szerepel, a "legmagasabb" határértéket vettük figyelembe az értékelésnél.

Az 1999 évi Közös Jelentés Ajánlásai 1.) pont figyelembe vételével a 2002 évi Nemzeti Jelentésben valamennyi talajvíz figyelőkút esetében folytattuk az u.n hosszú idejű, 1992-2002. évek vizsgálati adatsorok értékelését a korábbi szakértői megállapodás szerint a TOC és szilikátion kivételével valamennyi mért vízminőségi komponensre vonatkozóan.

A szlovák-magyar kétoldalú szakértői megállapodás alapján a 9327 sz. Dunakiliti és a 9430 sz. Kisbodak figyelő kutak esetében az 1992-2002. évek közötti eredmények táblázatos összefoglalása mellett a kiválasztott komponensek mért értékeinek időbeni alakulását a Jelentés grafikus ábrázolásai is mutatják. A többi talajvíz figyelőkút és az ivóvíztermelő kutak 2002. évi vízminőségi adatainak táblázatait, valamint a hosszú idejű adatsorok grafikonjait a II. sz. melléklet tartalmazza.

Talajvíz figyelő kutak vízminőségének jellemzése

A Szigetköz folyóvízi üledékkel feltöltött medenceterület, melyre jellemző a nagy vastagságú kavicsréteg homok betelepülésekkel, illetve agyagcsíkokkal. A kavicsréteg pórusaiban helyezkedik el a talajvíz, melyre a közös monitoringba bevont 16 db talajvízfigyelő kút létesült. A talajvíz minőség értékelésénél a figyelő kutak elhelyezkedését vettük figyelembe egyrészt a Duna főágtól a Mosoni-Duna irányába haladva, másrészt a Duna főág folyás irányában lefelé haladva öt szelvény mentén.

I. szelvény

Kútszám: 9310, Hely: Rajka

A talajvíz hőmérséklete kiegyenlítetten változik. A sótartalomra utaló elektromos vezetőképesség értékei a Duna főágban mért értékekhez közelítenek, az utóbbi években nyári maximumokkal szezonális ingadozás figyelhető meg, de az idősorban sem szignifikáns növekvő, sem csökkenő trend nem állapítható meg. A víz vas tartalma a teljes időperiódus átlagához viszonyítva tovább csökkent, míg a mangán szennyezettség érdemben nem változott. A nitrogénformák koncentráció értékei ivóvíz felhasználás céljából továbbra is kifogástalanok, de a nitrát értékeiben emelkedő tendencia figyelhető meg nyári maximummal. A szerves anyag szennyezettség a 2001-es évhez képest enyhe emelkedést mutat.

Kútszám: 9368, Hely : Rajka belterület

A talajvíz hőmérséklete és pH értéke határozott szezonális ingadozást mutat. A víz pH értéke az előző évihez képest jelentősen növekedett, határérték feletti (8,5-8,7) értékeket mértek. A feltehetően régebbi lokális elszennyeződés miatt a periodikusan változó sótartalomra utaló vezetőképesség értékeinek csökkenő tendenciája megállt és enyhe emelkedés mutatkozik. A helyi talajvíz szennyeződését jelzi a nitrogén formák nagy,- határérték feletti koncentrációja. Különösen jellemző a víz nagy nitrát- és ammóniumion mennyisége. Mennyiségi változásuk ellentétes irányú volt: a nitrát az előző évhez képest növekedett, az ammónium koncentrációja pedig jelentősen csökkent. A nitrát és ammóniumion koncentrációk alakulásából az oxidációs-redukciós viszonyok változására lehet következtetni. A szerves anyag szennyezettség 2002-ben jelentősen emelkedett, az értékek periodikus változás mutatható ki. A mangán és a vas tartalom továbbra is határérték alatti, a mangán koncentráció az előző évhez képest nem változott, a vas esetén a maximum értékben emelkedés mutatkozott.

Kútszám: 9379 Hely: Rajka

A talajvíz hőmérséklete 2002. évben magasabb volt, mint a megelőző évben, a hosszú idejű adatsort nézve enyhe emelkedő trend mutatkozik, a pH lényegesen nem változott. Közepes sótartalmú vízben stabil maradt a sótartalomra utaló vezetőképesség értéke. A nitrogénformák közül az ammóniumion koncentrációk között határérték feletti is előfordult, míg a nitrit- és nitrát ionok mennyisége továbbra is határérték alattiak. A nitrit az előző évi adatokhoz képest magasabb értékekkel jellemezhető, a nitrát esetén a csökkenő tendencia továbbra is fennáll. A szervesanyag szennyezettséget jellemző KOIp értéknél gyenge emelkedés mutatkozik. A vas, mangán határérték alatti szennyezettséget mutat, a mangán szennyezettséget az előző évhez képest stabilitás jellemzi.

II. szelvény

Kútszám: 9327 Hely: Dunakiliti

A hosszúidejű adatsorokat figyelembe véve megállapítható, hogy a vízminőség periodikus, szezonális változása a Duna vízéhez hasonló alacsonyabb sótartalmú kút vízében kifejezetten kimutatható. A periodicitás elsősorban a vízhőmérséklet, vezetőképesség, nátrium-, klorid- és nitrát ion koncentráció változásában jelentkezik. A só összetevők közül a nátrium- és klorid ion tartalom csekély mértékű emelkedése tapasztalható, valamint a foszfát koncentrációk enyhén emelkedtek.

A szlovák-magyar "Megállapodás" szerinti talajvíz minőségi határértékeket figyelembe véve ivóvíz felhasználás szempontjából a kút vize a vizsgált paramétereket tekintve nem kifogásolható.

Kútszám: 9331 Hely: Dunakiliti

A vízminőség periodikus, évszakos változása a Duna vízéhez hasonlóbb alacsonyabb sótartalmú kútvízben itt is határozottan jelentkezik. A periodicitás elsősorban a vízhőmérséklet változásában érvényesül, kisebb mértékben a pH, vezetőképesség, vas, mangán és nitrát ion koncentrációk alakulásában. A víz szerves anyag szennyezettsége valamint a nitrogénformák mennyisége határérték alatti, azonban a nitrát- és az ammóniumion koncentrációk az utóbbi években növekvő értékekkel jellemezhetők. A vas tartalom nyári maximummal határérték feletti, a mangán koncentráció határérték alatti.

Kútszám: 9413 Hely: Sérfenyősziget

A kútvíz hőmérséklete és pH értéke az előző évhez hasonló ingadozást mutatott nyári maximummal. A közepes sótartalmú vízben a só koncentráció kismértékben ingadozik a vezetőképesség értékek alapján, az átlagértékek alapján csökkenő tendencia mutatkozik. A nitrogénformák közül a nitrition tartalomban mértek határérték feletti értékeket, az ammónia és nitrátion koncentráció valamint a szerves anyag szennyezettség továbbra is határérték alatti. A víz vastartalma csökkenő tendenciával határérték alatti, a mangántartalom szezonális ingadozásokkal határérték feletti szennyezettséget mutat.

Kútszám: 9418 Hely: Mosonmagyaróvár

A víz hőmérséklete kiegyenlített, a vezetőképességgel mért sótartalom magas, az elmúlt években tapasztalt növekedési üteme megállt és csökkenés tapasztalható. A só-összetevők közül határérték feletti a kalcium-, magnézium-, káliumion koncentráció. A pH értékek kiegyenlítettek, a nitrát- és a nitrition tartalom határérték alatti és csökkenő tendenciát mutat. Az ammóniumion és a szerves anyag koncentrációk értékei az előző évihez képest jelentősen nem változtak, szintén határérték alattiak. A vas- és mangán koncentrációban jelentős növekedés mutatkozik 2002-ben, mangán esetében egy alkalommal határérték feletti szennyezettséggel.

III. szelvény

Kútszám: 9430 Hely: Kisbodak

A közepes sótartalmú kútvíz hőmérséklete stabil, a léghőmérsékleti változásokat nem követi. A sótartalom folyamatos csökkenése lelassult, az előző évhez képest enyhén emelkedett, amit jól követnek a kalcium- és hidrokarbonát koncentrációk hasonló irányú változásai. A nitrogénformák mennyisége és a szerves anyag szennyezettség változatlanul csekély, a koncentráció értékek határérték alattiak. Ugyanakkor a talajvíz vas és mangán szennyezettsége nagy, a vas koncentrációk évenként jelentős ingadoznak, a mangán tartalom pedig enyhén csökken.

Kútszám: 9536 Hely: Püski

A mentett oldali vízpótló nyomvonala mentén telepített kút szezonálisan változó hőmérsékletű vizének minőség változására a periodicitás jellemző. A pH értékeiben csökkenés figyelhető meg. Az ásványi só tartalom változásában évszakos ingadozás,- és növekvő tendencia tapasztalható. A nitrogénformák közül a talajvíz elszennyeződésére utaló ammóniumion koncentráció 2001. évhez képest jelentősen növekedett, 2002 évben ismét határérték felettiek lettek a mérési eredmények. A nitrit- és nitrátionok mennyisége és a szerves anyag szennyezettség mértéke továbbra is kicsi, határérték alatti. A talajvíz vas és mangán szennyezettsége jelentős. A víz vas tartalma időben tág határok között ingadozik. A hosszúidejű adatsort figyelembe véve a mangántartalom romlási üteme megállt.

Kútszám: 9435 Hely: Arak

A stabil hőmérsékletű kútvíz közepesen nagy sótartalma mérsékelten és határozottan emelkedik a vizsgált időszakban. A nitrogénformák mennyisége és a szerves anyag szennyezettség határérték alatti, az ammóniumion és szerves anyag koncentrációk az utóbbi években csökkenést mutatnak, a nitrátion tartalom növekedése mellett. A víz vas tartalmában az előző évekhez képest jelentős növekedés figyelhető meg, egy ízben határérték túllépéssel, a mangán koncentráció értékek a határérték körül stabilizálódtak.

IV. szelvény

Kútszám: 9456 Hely: Ásványráró

A stabil vízhőmérsékletű, enyhe szezonális ingadozású, közepes sótartalmú víz sótartalomra utaló vezetőképesség értékeiben az 1996 évtől kezdődő egyenletesen növekedés megállt.

A nitrogénformák közül az ammóniumion koncentrációja határérték feletti és a növekvő, kedvezőtlen tendencia tovább folytatódott 2002. évben. A nitrit- és nitrát szennyezettség nem jellemző a vízben. Határérték alatti a víz szerves anyag tartalma csökkenő tendenciával. A mangán tartalom határérték alatti, enyhe emelkedés figyelhető meg. A vas tartalom ismét határérték feletti szennyezettséget mutat.

Kútszám: 9457 Hely: Ásványráró

A Duna főágtól távolabb telepített kút vizének hőmérsékleti ingadozása csekély, a pH érték változó. A közepes sótartalom és az ion összetétel az elmúlt évben jelentősen nem változott. A nitrogénformák közül a talajvíz ammóniumion szennyezettsége továbbra is alacsony, a csökkenő tendencia tovább folytatódott. A nitrit-, nitrátionok kis mennyiségben fordultak elő, értékeikben tavaszi maximum figyelhető meg. A víz szerves anyag tartalmában sincs jelentős változás az elmúlt évekhez képest. Megállapítható azonban, hogy a vas és mangán szennyezettség a 2001-es évhez képest jelentősen növekedett, a vastartalom esetén határérték feletti koncentrációkat is mértek a vizsgált évben.

Kútszám: 9458 Hely: Ásványráró

A szezonálisan ingadozó hőmérsékletű kútvíz a térség legszennyezettebb minőségű talajvize, amelyben a magas sótartalom mellett határérték felettiek a nitrit,- nitrát,- magnézium- , kalcium-, és káliumion koncentrációk. A nitrát, a KOIps az előző évi értékekhez hasonlót mutat, a Mg, Ca és a K ion koncentrációk viszont kissé csökkentek, de nem számottevően. A nagy kálium, nitrát és foszfát tartalom a talajvíz lokális - feltehetően mezőgazdasági eredetű - elszennyeződését igazolja. A mangán tartalom határérték alatti, de egy alkalommal határérték feletti vas koncentrációt mértek.

V. szelvény

Kútszám: 9475 Hely: Győrzámoly

A kútvíz közepes sótartalmú, hőmérséklete enyhe szezonális ingadozást mutat. Az elmúlt években a vezetőképesség és egyes só összetevők (Mg, HCO3, Cl) mérési adataiban mutatkozó kedvezőtlen, növekedési trend tovább folytatódott. A nitrogénformák közül a nitrit- és nitrátion kis koncentrációban fordul elő, a nitritnél az előző évi eredményekhez képest növekedés mutatkozik, az ammóniumion koncentrációk az előző évinél magasabbak, határérték feletti értékekkel jellemezhetők. Szerves anyag szennyezettség nem kimutatható és csökkenő tendencia figyelhető meg. A vas és mangán koncentráció értékek határérték felettiek voltak, szezonális ingadozás mutatkozik, az előző évinél magasabb értékekkel, a mangántartalom esetén növekvő tendenciával.

Kútszám: 9480 Hely: Győrzámoly

Az enyhén szezonális hőmérsékleti ingadozást mutató kútvíz közepes sótartalma és pH értéke az elmúlt évben kevéssé változott és többé-kevésbé stabil maradt az ion-összetétel. A nitrogénformák közül az ammóniumion mennyisége határozott tavaszi minimummal, az év többi részében határérték körüli mennyiségekkel jellemezhető. A nitrit- és nitrátionok mennyisége tartósan alacsony, de egy enyhe növekedés tapasztalható a 2001-es adatokhoz képest, a szerves anyag szennyezettség kis mértékű maradt 2002-ben. A víz nagy vas tartalma jelentős szezonális ingadozást mutat, amelyhez relatíve nagy mangán koncentráció is társul, az előző évekhez képest magasabb értékekkel, mely egy esetben határérték túllépést is eredményezett.

Kútszám: 9484 Hely: Vámosszabadi

Alsó-Szigetközben Vámosszabadi területén vizsgált kút vize kiegyenlített hőmérsékletű, tartósan alacsony sótartalmú. A nitrogénformák határérték alatt fordultak elő, de az előző évinél nagyobb értékekkel. A nitrát koncentráció tavaszi maximum értékkel jellemezhető. A talajvíz szerves anyag tartalma kis mennyiségű, csökkenő tendencia figyelhető meg a KOIp értékekben. A vas szennyezettség erősen ingadozó jellegű. Ebben az évben 2001-hez képest jelentősen nagyobb határérték feletti koncentrációkat mértek a határérték alatti mangán tartalom mellett.

Összefoglalóan megállapítható a 16 db talajvíz figyelőkút hosszú idejű vízminőség vizsgálati eredményei alapján, hogy egyes kutak esetében vízminőség változás mutatható ki.

Sótartalom tekintetében a Rajka 9368, Kisbodak 9430 jelű kutak esetén a csökkenő tendencia megállt, és enyhe emelkedés mutatkozik. A Püski 9536, Arak 9435, Győrzámoly 9475 jelű kutak vizében a növekvő tendencia tovább folytatódott. Sérfenyősziget 9413 és Mosonmagyaróvár 9418 jelű kutaknál csökkenés figyelhető meg.

A 2001-es adatokhoz képest a vas- és mangán koncentráció alakulásában növekedés mutatkozott több kút esetén is (Mosonmagyaróvár 9418, Arak 9435, Ásványráró 9456, 9457, Győrzámoly 9475, 9480, Vámosszabadi 9484), viszont a csökkenő trend tovább folytatódik a vastartalom esetében a Rajka 9310, Sérfenyősziget 9413, mangántartalom esetén a Kisbodak 9430 jelű kutakban.

Szerves anyag szennyezettség tekintetében a Rajka 9310, 9368, 9379 kutakban tapasztalható romlás a 2002 évi értékekben, míg a többi kútban csökkenő tendencia tapasztalható, vagy számottevő változás nem következett be.

Az ammóniumion koncentrációk Dunakiliti 9331, Püski 9536, Ásványráró 9456, Győrzámoly 9475, Vámosszabadi 9484 jelű kutakban növekedtek, míg a Rajka 9368, Arak 9435, Ásványráró 9457 jelűekben csökkentek.

A nitrát tartalom tovább növekedett a Rajka 9310, 9368, Dunakiliti 9331, Arak 9435 és Vámosszabadi 9484 jelű kutakban, a Rajka 9379 és Mosonmagyaróvár 9418 jelűekben pedig egyenletesen csökkenő trend alakult ki.

A Rajka 9368 jelű kútban mért határérték feletti ammóniumion szennyezés, mely határérték feletti nitrit- és a nitrát-, foszfátion és szerves anyag szennyezéssel is párosul, helyi eredetű, feltehetően mezőgazdasági tevékenységből származik. Szintén lokális, - vélelmezhetően - mezőgazdasági eredetű szennyezés következtében van határérték feletti nitrát-, nitrit és foszfátion szennyezés az Ásványráró 9458 jelű kútban.

A lokális talajvízszennyezéseket jelző kutak kivételével elmondható, hogy a vizsgálatba vont kutakban a nitrit- és nitrátion koncentráció a felszíni víznél alacsonyabb értékekkel van jelen, továbbá általánosságban jellemző az alacsony oldott oxigéntartalom, a magas, esetenként határérték feletti vas- és mangán szennyezettség, amihez magasabb szulfát koncentráció társul, mely a térség talajvizeinek anaerob körülményeit jelezheti.

Ezek a vízminőség változások a térségben végbement változások integrált hatásaként alakultak ki, amiben a szigetközi vízpótlás hatására megváltozó talajvíz áramlási irányok is szerepet játszhatnak.

A közös monitoringba bevont ivóvíztermelő kutak 2002. évi vízminőségi adatait az II. melléklet táblázataiban foglaltuk össze.

Az ivóvíz kutak a közel összefüggő, néhány száz méteres kavics összlet mélyebb rétegeiben található felszín alatti vízkészletre települtek.

A mérési adatokat elemezve kitűnik, hogy a Győr térségi víztermelő kutak kismértékű vas, mangán és ammónium szennyezettséget mutatnak. A Győr, Révfalui termelőkút vizében a sótartalom, a vas és mangánszennyezés jellemzően magasabb koncentrációjú, mint a szőgyei nagyobb mélységben szűrőzött kutak esetében. A többi vizsgálatba vont termelőkút vize változatlanul kifogástalan minőségű és a kutak vízminőségi összetételét nagyfokú stabilitás jellemzi.