ERDÉSZETI MEGFIGYELÉSEK

Az erdészeti megfigyelések a kialakult gyakorlatnak megfelelően kiterjedtek a faállományok fatermésének, kiválasztott faegyedek kerületnövekedésének a mérésére, valamint mintafák egészségi állapotának a megfigyelésére. A talajvízszinteket a talajvíz mély elhelyezkedése és egyéb problémák miatt 1998 óta már nem tudtuk megbízhatóan mérni. A Megállapodásnak megfelelően a Jelentés - a talajvízadatok kivételével - tartalmazza a 2001. évben mért és megfigyelt adatokat a kölcsönösen egyeztetett formátumban.

A Jelentés tartalmazza a megfigyelési helyek térképét és adatait.

Ahogyan azt már évek óta jelezzük, most is megállapítjuk, hogy a biológiai és gazdasági körülmények miatt úgy a magyar, mint a közös magyar-szlovák monitoring-tevékenység során a megfigyelési területeink időről-időre használhatatlanokká válnak, le kell őket cserélni. Ez a csere a magyar monitoringban folyamatos, azonban a magyar-szlovák adatcsere egyezmény változtatását igényli. Amíg ez a változtatás nem történik meg - lehetőleg szakemberek bevonásával -, addig a maradék, az egyezményben szereplő területek adatait tudjuk csak átadni.

Értékelés

A meteorológiai és hidrológiai viszonyok

A 2001-es évet a sok éves átlagoktól időnként jelentősen eltérő, egyenetlen eloszlású csapadékviszonyok jellemezték: míg januárban és februárban nagyon kevés csapadék hullott, addig március bővelkedett az esőben, de ettől kezdve - és főleg májusban -nagyon kevés eső esett. A július átlagos volt, majd egy csapadékszegény augusztust egy rekord közeli hűvös szeptember követett. A vegetációs idő csapadékösszege közel volt az átlagtól, de a súlyozott már jelentősen eltért attól a magas együtthatójú hónapok alacsony értékei miatt, ami azt jelenti, hogy bár az összes csapadék nem volt kirívóan kevés, de időbeli eloszlása a növényzet fejlődésére nagyon kedvezőtlen volt.

A talajvíz-kutak adatai alapján a változások irányai nem mutattak egységes tendenciát az elterelés óta. A területek egy részén (Lipót, Ásványráró) az elmúlt évek vízutánpótlása számottevően megemelte az 1993-94 évi időszakhoz képest a vegetációs időben mért talajvízszintet, és biztosította a folyamatos kavicsréteg feletti elhelyezkedését. Ez a helyzet viszonylag kedvező a nemesnyárak számára, a füzeknek azonban önmagában nem elégséges, szükségük volna az elöntésre, amelyre rendszeresen nem került sor, csak 1997-ben és 1999-ben kaptak elöntést az alsó területek. A Duna közvetlen part menti szakaszán érdemben nem javult a helyzet.

A talajnedvességi viszonyok az előző évhez képest némileg jobbak voltak.

A 2000. évi faállomány-növekedés

Az idei, és a korábbi évek jelentéseiből is nyilvánvaló, hogy a gazdaságilag értékes fafajok állományait - amelyek a legnagyobb tömegben vannak jelen a Szigetközben - igen megviselte az elterelés okozta vízhiányból következő sokk.

A növekedési vizsgálatok azt mutatták, hogy a nyáraknál nagyobb vízigényű füzek valószínűleg nem termeszthetők tovább eredményesen a Szigetközben.

A nyárak esetében pedig, ha teljes pusztulásuk nem is következik be, de várható produkciójuk és fatermésük visszaesik egy alacsonyabb szintre, és ott stabilizálódik. Így, ha nem is kiemelkedő, de jó-közepes nyár állományok még létrehozhatók a megoldott vízpótlású területeken. Mindazonáltal elképzelhető, hogy a kiszáradt állományok letermelése után az újabb erdősítésnél, amikor a lejjebb került talajvízhez megpróbálják közelebb vinni a csemetéket (pl. mélyfúrásos suhángültetéssel), az új állomány nagyobb eséllyel tud alkalmazkodni a már megváltozott termőhelyi feltételekhez. Ennek ellenére célszerű lenne a jövőben a kisebb termőhelyi igényű és szárazságtűrőbb fajták alkalmazása a Szigetközben.

A hosszúidejű fatermési adatokat a Jelentés táblázata tartalmazza.

A fák 2001. évi kerületnövekedése

A tényleges növekedési időszak 21 hét körül volt, vagyis átlagos vagy némileg rövidebb volt a tenyészidőszak általános hosszánál.

A megfigyelési adatokat a Jelentés táblázata mutatja be.

Lipót 4A: Az erdőrészlet a nyártermesztéshez jó termőhellyel rendelkezik, a termőréteg vastag, a hidrológiai viszonyok általában kedvezőek voltak. Ilyen termőhelyi feltételek mellett az állományoktól ebben a korban jobb növekedés lenne elvárható. A különböző nyárklónok kerületnövekedése 1994 óta stagnál. A tavalyi értékekhez képest idén jelentősebb eltérés nem figyelhető meg. Az egyes fajták éves növekedésének nagysága csökkenő szórást mutatott.

Ásványráró 6D: A fűz egész éves növekedése hasonló volt, mint az előző évben, de még így is elmarad az elterelést megelőzőktől és az adott termőhelyen elvárható értéktől is.

Dunasziget 15A: A közvetlenül a Duna partján található erdőrészletben lévő 'I-214' nyár növedéke az idén ismét csak az elmúlt években megszokott gyenge növedéket produkálta.

Dunasziget 15B: A fehérnyár parcellában ez évben változatlanul gyenge növekedést tapasztaltunk.

Dunasziget 22B: Az elegyes erdőrészletben az amerikai kőrisek és kocsányostölgyek növekedésében az előző évekhez viszonyítva - az egészséges fák esetében - jelentős eltérés nem volt megfigyelhető.

A Dunasziget 14B 18 éves fűzállomány továbbra is rendkívül gyenge növekedésű volt.

A Dunasziget 16A 'Pannónia' nyár idei növedéke a tavalyi értékhez hasonlóan nagyon gyenge, és nem éri el a fajtától, kortól és termőhelytől elvárható értéket

A Dunasziget 44C 'Pannónia' nyár enyhén csökkenő növekedése még mindig kiváló növekedésű állományt mutat.

Összefoglalva megállapítható, hogy a Duna elterelését követően valamennyi faállomány növekedésében törésszerű csökkenés következett be, amit az elmúlt évek javuló hidrológiai viszonyai sem tudtak visszaállítani az eredeti mértékre. A növedékérték az 1994-es szinten vagy a körül stagnálnak.

A fák egészségi állapota 2001-ben

A Duna elterelése mindezidáig leginkább a füzekre volt hatással. Tavasszal a fűzállományok általános egészségi állapota közepesen jónak volt minősíthető. A koronában, ill. annak alsó részében sok volt a száraz ág. A törzsek minősége több helyütt gyenge, az ágnyesések helyén tele vannak korhadással, sebforradással. A Dunasziget - Kisbodak községhatártól felfelé a füzesek egészségi állapota nagyon határozott romlást mutat. Ezen erdőrészletek leromlása olyan mértéket öltött, hogy fennmaradásukra nincs tovább esély. Az elkészült talajvizsgálat alapján a magas mésztartalom okolható a füzek pusztulásáért. A magas, 20 %-ot meghaladó karbonát tartalmú talajszintek kihasználhatóságának feltétele a kedvező vízellátás. Hidrológiai kategóriákban gondolkodva legalább időszakos vízellátásra lenne szükség, amire a vizsgált területek (jelenlegi) magas fekvése miatt nem lehet számítani.

A part menti füzesek és bokorfüzesek egy része korábban kiszáradt, a megmaradtak állapotában javulást észleltünk, sok fa és bokor hajtott ki újra.

A nyárasokban általában az előző éveknél jobb egészségi állapotot találtunk, de a nyár kéregfekély fertőzés meglehetősen gyakori.

A nyárakon a lombkárosítások mértékének a felvétele, és a károsítók azonosítása megtörtént: a nagy nyárlevelész, az aknázóbogár és a rozsdagomba okozta károk voltak jelen. Becsléseink szerint a levelek kb. 5-20 %-a volt valamilyen mértékben rágott, ami hasonló, mint a tavalyi érték.

A száraz, meleg augusztus ellenére sem észleltünk korai lombvesztést, kivételt csak a dunakiliti nyárasok képeztek.

A lágyszárú növényzet jó indikátora a termőhelyi, főleg a hidrológiai viszonyoknak, ezért is figyeljük őket kitüntetett figyelemmel. Az aljnövényzet mérete tavaly óta nem megváltozott, de szembetűnően alacsonyabb volt, mint korábbi években, és augusztus végére gyakorivá váltak a száraz kórós foltok.