FELSZÍN ALATTI VÍZMINŐSÉG

Az 1995. évi közös "Megállapodás" szerint a Szigetközben 16 db talajvíz minőség megfigyelő kút és 6 db ivóvíztermelő kút került kijelölésre a magyar-szlovák felszín alatti vízminőségi monitoring rendszerben.

A figyelő kutak és ivóvíz kutak elhelyezkedése a mellékelt "Felszín alatti vízminőség" című térképen látható, az azonosításukra szolgáló EORT rendszerű földrajzi koordináták listáját szintén a Jelentés tartalmazza.

2001. évben a talajvíz minőség vizsgálatok a korábbi évek gyakorlatának megfelelő gyakorisággal folytatódtak. Az ivóvíz termelő kutak vizsgálati adatait az üzemeltetők szolgáltatták. A Darnózseli I. ivóvíztermelő kút esetében csak egy mérés, illetve vizsgálat készült, a Győr, szőgyei termelő kutak (6E és 25E jelűek) termelése június hónaptól szünetelt, ezért a hidrológiai év végéig újabb mérést nem végeztek.

A mintavétel módja és a vízminőségi paraméterek analitikai meghatározási módszere az előző évekhez képest változatlan maradt. A talajvízfigyelő kutak esetében az oldott oxigén mérése technikai okokból 2001. évben is elmaradt.

A mérőhelyek vízminőségének értékelésénél - a korábbi évek gyakorlatának megfelelően - azokat a minőségi határértékeket vettük figyelembe, amelyek a talajvíz ivóvízként történő felhasználására vonatkoznak. A szlovák és magyar valamint egyes komponensek esetében az EU határértékeket a mellékelt táblázatban tüntettük fel.

A szlovák-magyar kétoldalú szakértői megállapodás alapján a 9327 sz. Dunakiliti és a 9430 sz. Kisbodak figyelő kutaknál az ún. hosszúidejű 1992-2001. évek közötti adatsort értékeltük 18 vízminőségi paramétert vizsgálva. A vizsgálati eredmények táblázatos összefoglalása mellett a TOC és szilikátion kivételével valamennyi komponens mért értékeinek időbeni alakulását a Jelentés grafikus ábrázolásai is mutatják.

Az 1999 évi Közös Jelentés Ajánlásai 1.) pont figyelembe vételével a 2001 évi Nemzeti Jelentésben valamennyi talajvíz figyelőkút esetében az u.n hosszú idejű, 1992-2001. évek vizsgálati adatsorok felhasználásával végezzük el az értékelést. A 2001. évi vízminőségi adatok táblázatait és a kiválasztott komponensek hosszú idejű adatsorainak grafikonjait a II. sz. melléklet tartalmazza.

Talajvíz figyelő kutak vízminőségének jellemzése

A Szigetköz folyóvízi üledékkel feltöltött medenceterület, melyre jellemző a nagy vastagságú kavicsréteg homok betelepülésekkel, illetve agyagcsíkokkal. A kavicsréteg pórusaiban helyezkedik el a talajvíz, melyre a közös monitoringba bevont 16 db talajvízfigyelő kút létesült. A talajvíz minőség értékelésénél a figyelő kutak elhelyezkedését vettük figyelembe egyrészt a Duna főágtól a Mosoni-Duna irányába haladva, másrészt a Duna főág folyás irányában lefelé haladva öt szelvény mentén.

I. szelvény

Kútszám: 9310 Hely: Rajka

A talajvíz hőmérséklete kiegyenlítetten változik. A sótartalomra utaló elektromos vezetőképesség értékei a Duna főágban mért értékekhez közelítenek, az utóbbi években nyári maximumokkal szezonális ingadozás figyelhető meg, de az idősorban sem szignifikáns növekvő, sem csökkenő trend nem állapítható meg. A víz lúgosságára utaló pH értékek a vizsgált időszakban ingadozást mutatnak. A víz vas tartalma a teljes időperiódus átlagához viszonyítva kismértékben csökkent, míg a mangán szennyezettség érdemben nem változott. A nitrogénformák koncentráció értékei ivóvíz felhasználás céljából továbbra is kifogástalanok. A szerves anyag szennyezettség 2001. évben nem haladta meg a KOIp-ben kifejezett 1,0 mg/m³ értéket.

Kútszám: 9368 Hely : Rajka belterület

A talajvíz hőmérséklete és pH értéke határozott szezonális periodicitást mutat. A feltehetően régebbi lokális elszennyeződés miatt a periodikusan változó sótartalomra utaló vezetőképesség értékeinek csökkenő tendenciája folytatódott. A helyi talajvíz szennyeződését jelzi a nitrogén formák nagy,- határérték feletti koncentrációja. Különösen jellemző a víz nitrátosodása és az ammóniumion mennyisége. Mennyiségi változásuk az utóbbi három évben ellentétes irányú volt: a nitrát kis mértékben csökkent az előző évekhez képest, az ammónium koncentrációja pedig növekedett, melynek 2001. 10. 07.-i mérési adata az elmúlt tíz év legnagyobb értéke, 98,0 NH4 mg/m³ volt. A nitrát és ammóniumion koncentrációk alakulásából a redukciós viszonyok változására lehet következtetni. A szerves anyag szennyezettség mérséklődött, az értékek periodikus változás mutatható ki.

Kútszám: 9379 Hely: Rajka

A talajvíz hőmérséklete 2001. évben alacsonyabb volt, mint a megelőző évben, a pH értékek lényegesen nem változtak, bár az utóbbi években az éves periodicitást jellemző szélső érték amplitúdók jelentősen csökkentek. Stabil maradt a sótartalomra utaló vezetőképesség értéke. A nitrogén formák közül az ammónium ion koncentrációk között határérték feletti is előfordult, míg a nitrit- és nitrát ionok mennyisége továbbra is határérték alattiak A vas, mangán és szerves anyag szennyezettség határérték alatti szennyezettséget mutat. A nitrát- és a szerves szennyezettséget jellemző KOIp értékeknél kis mértékű csökkenő trend regisztrálható

II. szelvény

Kútszám: 9327 Hely: Dunakiliti

A hosszúidejű adatsorokat figyelembe véve megállapítható, hogy a vízminőség periodikus, szezonális változása a Duna vízéhez hasonló alacsonyabb sótartalmú kút vízében kifejezetten kimutatható. A periodicitás elsősorban a vízhőmérséklet, vezetőképesség, nátrium-, klorid- és nitrát ion koncentráció változásában jelentkezik. A sótartalom- és a só összetevők közül a nátrium- és klorid ionok csekély mértékű időbeli csökkenése tapasztalható, míg a foszfát koncentrációk az utóbbi két évben enyhén emelkedtek.

A szlovák-magyar "Megállapodás" szerinti talajvíz minőségi határértékeket figyelembe véve ivóvíz felhasználás szempontjából a kút vize nem kifogásolható.

Kútszám: 9331 Hely: Dunakiliti

A vízminőség periodikus, évszakos változása a Duna vízéhez hasonlóbb alacsonyabb sótartalmú kútvízben itt is határozottan jelentkezik. A periodicitás elsősorban a vízhőmérséklet változásában érvényesül, kisebb mértékben a pH, vezetőképesség, vas, mangán és nitrát ion koncentrációk alakulásában. A nitrogénformák mennyisége határérték alatti, a nitrát ion koncentrációk a Duna főágban mért értékek változását követik. Az ammóniumion koncentrációk abszolút értékben alacsonyak - 0,2 mg/m³ érték alattiak - de az utóbbi években kis mértékű növekvő trend itt is kimutatható. Ugyancsak határérték alatti a víz szerves anyag szennyezettsége, de a vas és mangán tartalom határérték feletti koncentrációkban fordulnak elő.

Kútszám: 9413 Hely: Sérfenyősziget

A kútvíz hőmérséklete és pH értéke az előző évhez hasonló ingadozást mutatott. A közepes sótartalmú vízben a só koncentráció a vezetőképesség értékek alapján az első félévben kisebb volt, mint a megelőző időszakban, de az utóbbi tíz évben növekvő tendencia mutatható ki. A nitrogénformák közül a nitrit- és nitrátion valamint a mangán koncentrációk kifogásolható vízminőséget eredményeznek, míg a kútvíz szerves anyag,- ammónium- és vas szennyezettsége határérték alatti maradt.

Kútszám: 9418 Hely: Mosonmagyaróvár

A II. szelvény mentén, a Duna főágtól legtávolabb, a Mosoni-Duna közelében telepített kút vízminősége a terület talajvizének elszennyeződésére hívja fel a figyelmet. A vezetőképességgel mért sótartalom fokozatosan emelkedik, míg a mangán és nitrát ion tartalom növekedési üteme az utóbbi két évben megállt és csökkenés tapasztalható. Az ammónium,- nitrit ion,- a vas- és szerves anyag koncentrációk értékei a vízben ivóvíz felhasználás szempontjából nem kifogásolhatók és lényegében változatlan mennyiségben fordulnak elő.

III. szelvény

Kútszám: 9430 Hely: Kisbodak

A közepes sótartalmú kútvíz hőmérséklete stabil, a léghőmérsékleti változásokat nem követi. Feltehetően a hullámtéri vízpótlás hatásaként értelmezhető a sótartalom folyamatos csökkenése, amit a kalcium- és hidrokarbonát koncentrációk hasonló irányú és nagyságú trenddel követnek. A nitrogénformák mennyisége és a szerves anyag szennyezettség változatlanul csekély, a koncentráció értékek határérték alattiak. Ugyanakkor a talajvíz vas és mangán szennyezettsége nagy, a vas koncentrációk évenként jelentős ingadoznak, a mangán tartalom pedig enyhén csökken.

Kútszám: 9536 Hely: Püski

A mentett oldali vízpótló nyomvonala mentén telepített kút szezonálisan változó hőmérsékletű vizének minőség változására az évenkénti periodicitás jellemző. Az ásványi só tartalom az utóbbi két évben emelkedett, amit a vezetőképesség maximum értékeinek növekedése jelez. A nitrogénformák közül a szezonálisan ingadozó, a talajvíz elszennyeződésére utaló ammónium ion koncentráció növekvő üteme 2001. évben lelassult, sőt a trend iránya megfordult. A nitrit- és nitrát ionok mennyisége és a szerves anyag szennyezettség mértéke továbbra is kicsi, határérték alatti. A talajvíz vas és mangán szennyezettsége jelentős. A víz vas tartalma időben tág határok között ingadozik.

Kútszám: 9435 Hely: Arak

A stabil hőmérsékletű kútvíz közepesen nagy sótartalma mérsékelten és határozottan emelkedik a vizsgált időszakban. A nitrogénformák mennyisége és a szerves anyag szennyezettség határérték alatti, az utóbbi években csökkenést mutatnak. A víz vas tartalma alacsony szintű lett, a mangán koncentráció értékek a határérték körül stabilizálódtak.

IV. szelvény

Kútszám: 9456 Hely: Ásványráró

A stabil vízhőmérsékletű, alacsony sótartalmú víz pH értékeinek sztochasztikus ingadozása a vizsgált periódus alatt kimutatható irányú változást nem eredményezett, ugyanakkor a sótartalomra utaló vezetőképesség értékek 1996 évtől folyamatosan egyenletesen növekedtek.

A nitrogénformák közül az ammónium ion koncentrációja változatlanul határérték feletti és 2001. évben csekély mértékben tovább növekedett. A nitrit- és nitrát szennyezettség nem jellemző a vízben. Határérték alatti a víz vas,- mangán- és szerves anyag tartalma is. A vas tartalom az előző évhez képest határérték alá csökkent és kissé javultak a szerves anyag tartalmat mérő KOIp értékek, míg a mangán tartalom változatlan maradt.

Kútszám: 9457 Hely: Ásványráró

A Duna főágtól távolabb telepített kút vizének hőmérsékleti ingadozása csekély, a pH érték változó. A közepes sótartalom és az ion összetétel az elmúlt évben változatlan maradt. A nitrogénformák közül a talajvíz ammóniumion szennyezettsége megszűnt, határérték alatti koncentrációkat mértek. A nitrit-, nitrát ionok kis mennyiségben fordultak elő és határérték alatti volt a víz szerves anyag tartalma is. A vas és mangán tartalom ingadozott, az előző évhez képest a szennyezettség mértéke kisebb volt. A mangán esetében a teljes vizsgált 12 éves időperiódusra határozott, erősen csökkenő trend a jellemző.

Kútszám: 9458 Hely: Ásványráró

A szezonálisan ingadozó hőmérsékletű kútvíz a térség legszennyezettebb minőségű talajvize, amelyben a nagy sótartalom mellett határérték felettiek a nitrit,- nitrát,- magnézium- és káliumion koncentrációk valamint a szerves anyag tartalom. Csak a Mg és a NO3 - ion koncentrációk emelkedtek az előző évhez képest. A nagy kálium, nitrát- és foszfát tartalom a talajvíz lokális - feltehetően mezőgazdasági eredetű - elszennyeződését igazolja.

V. szelvény

Kútszám: 9475 Hely: Győrzámoly

A stabil hőmérsékletű kútvíz közepes sótartalmú. A vezetőképesség és egyes só összetevők (Mg, HCO3, Cl) mérési adatai az elmúlt két év alatt kis mértékben növekedtek. A nitrogénformák közül az ammóniumion koncentrációk erősen ingadoztak, a nitrit- és nitrát ionok kis koncentrációkban fordultak elő. Szerves anyag szennyezettség az elmúlt évben nem volt kimutatható. A vas és mangán koncentráció értékek határérték felettiek voltak, a víz vassal jelentősen szennyezett.

Kútszám: 9480 Hely: Győrzámoly

Az enyhén szezonális hőmérsékleti ingadozást mutató kútvíz közepes sótartalma és pH értéke az elmúlt évben kevéssé változott és többé-kevésbé stabil maradt az ion-összetétel. A nitrogénformák közül az ammóniumion mennyisége az előző évhez képest enyhén emelkedett, ami már határérték túllépést eredményezett. A nitrit- és nitrát ionok mennyisége tartósan alacsony, a szerves anyag szennyezettség kis mértékű. A víz nagy vas tartalma kiegyenlített, amelyhez relatíve nagy mangán koncentráció is társul, de ennek értékei határérték alattiak.

Kútszám: 9484 Hely: Vámosszabadi

Alsó-Szigetközben Vámosszabadi területén vizsgált kút vize tartósan kisebb sótartalmú, kiegyenlített vízhőmérsékletű. A talajvíz minőségében csak kisebb mértékű ingadozások mutathatók ki egyes komponens (pH, NH4, NO3, KOIp) vonatkozásában. A vas szennyezettség erősen ingadozó jellegű, 2001 évben ismét határérték feletti koncentrációkat mértek a határérték alatti mangán tartalom mellett. A nitrogénformák határérték alatt fordultak elő. A talajvíz szerves anyag tartalma kis mennyiségű, az utóbbi években a KOIp koncentráció értéke 1,0 mg/m³ alatti..

Összefoglalóan megállapítható a 16 db talajvíz figyelőkút hosszú idejű vízminőség vizsgálati eredményei alapján, hogy egyes kutak esetében vízminőség változás mutatható ki, ami elsősorban a sótartalom csökkenésében jelentkezett Dunakiliti (9327 jelű kút) és Kisbodak (9327 jelű kút) térségében illetve a vas, mangán- esetenként a szerves szennyezettség csökkenésében Arak (9435 jelű kút) és Ásványráró (9456 és 9457 jelű kutak) térségében. Romló tendencia a vízminőségben egyes kutaknál mutatható ki, ami a mosonmagyaróvári 9418 jelű, a Püski 9536 jelű és a győrzámolyi 9475 jelű kutak esetében a sótartalom növekedésében, a rajkai 9310 és a vámosszabadi 9484 jelű kútban a vas szennyezettség emelkedésében jelentkezett. Az ammóniumion koncentrációk a Rajka belterületi 9368,- az ásványrárói 9456 és 9458,- valamint a győrzámolyi 9480 jelű kutakban növekedtek. A nitrát- és az ammóniumion koncentrációk alakulásából estenként az egyéb tényezők mellett a redukciós viszonyok változására lehet következtetni. A magnézium és nitrát tartalom növekedése a lokálisan elszennyezett területen elhelyezkedő 9458 jelű ásványrárói kútban volt megfigyelhető.

Ezek a vízminőség változások - esetenként szignifikáns romlások - részben a szigetközi vízpótlás hatásaként értelmezhetők a megváltozó talajvíz áramlási irányok miatt.

A közös monitoringba bevont ivóvíztermelő kutak 2001. évi vízminőségi adatait a II. melléklet táblázataiban foglaltuk össze.

Az ivóvíz kutak a közel összefüggő, néhány száz méteres kavics összlet mélyebb rétegeiben található felszín alatti vízkészletre települtek.

A mérési adatokat elemezve kitűnik, hogy a Győr térségi víztermelő kutak kismértékű vas, mangán és ammónium szennyezettséget mutatnak, míg a többi, nagyobb mélységű kút vize változatlanul kifogástalan minőségű és a kutak vízminőségi összetételét nagyfokú stabilitás jellemzi.