|
FELSZÍN ALATTI VÍZMINŐSÉG
Az 1995. évi közös "Megállapodás" szerint a Szigetközben 16 db talajvíz minőség megfigyelő kút és 6 db ivóvíztermelő kút került kijelölésre a magyar-szlovák felszín alatti vízminőségi monitoring rendszerben. A figyelőkutak és ivóvízkutak elhelyezkedése a mellékelt "Felszín alatti vízminőség" című térképen látható, az azonosításukra szolgáló EORT rendszerű földrajzi koordináták listáját szintén a Jelentés tartalmazza. 2000. évben a talajvíz minőség vizsgálatok a korábbi évek gyakorlatának megfelelő gyakorisággal folytatódtak. Az ivóvíz termelő kutak vizsgálati adatait az üzemeltetők szolgáltatták. A Darnózseli I. ivóvíztermelő kút esetében csak 1 mérés, illetve vizsgálat készült. A mintavétel módja és a vízminőségi paraméterek analitikai meghatározási módszere az előző évekhez képest változatlan maradt. A talajvízfigyelő kutak esetében az oldott oxigén mérése technikai okokból 2000 évben elmaradt. A mérőhelyek vízminőségének értékelésénél - a korábbi évek gyakorlatának megfelelően azokat a minőségi határértékeket vettük figyelembe, amelyek a talajvíz ivóvízként történő felhasználására vonatkoznak. A szlovák és magyar valamint egyes komponensek esetében az EU határértékeket a mellékelt táblázatban tüntettük fel. A szlovák-magyar kétoldalú szakértői megállapodás alapján az elmúlt négy évben a 9430 sz. Kisbodak és 9327 sz. Dunakiliti figyelőkutaknál az ún. hosszúidejű 1992-1999 adatsort értékeltük 18 vízminőségi paramétert vizsgálva. A vizsgálati eredmények táblázatos összefoglalása mellett a TOC és szilikátion kivételével valamennyi komponens mért értékeinek időbeni alakulását grafikus ábrázolás is mutatta. Az 1999 évi Közös Jelentés Ajánlásai 1.) pont figyelembe vételével a 2000 évi Nemzeti Jelentésben elvégezzük valamennyi talajvíz figyelőkút u.n hosszú idejű, 1992-2000 évek vizsgálati adatsorainak értékelését. A vízminőségi adatsorok táblázatait és grafikonjait a II. sz. melléklet tartalmazza. A két kiválasztott figyelőkút esetében a TOC és SiO3 komponensek kivételével minden vízminőségi jellemző adatsorát ábrázoltuk, amelyet a Jelentés grafikonjai szemléltetnek. Talajvíz figyelő kutak vízminőségének jellemzése A Szigetköz folyóvízi üledékkel feltöltött medenceterület, melyre jellemző a nagy vastagságú kavicsréteg homok betelepülésekkel, illetve agyagcsíkokkal. A kavicsréteg pórusaiban helyezkedik el a talajvíz, melyre a közös monitoringba bevont 16 db talajvízfigyelő kút létesült. A talajvíz minőség értékelésénél a figyelő kutak elhelyezkedését vettük figyelembe egyrészt a Duna főágtól a Mosoni-Duna irányába haladva, másrészt a Duna főág folyás irányában lefelé haladva öt szelvény mentén. I. szelvény Kútszám: 9310, Hely: Rajka A talajvíz hőmérséklete kiegyenlítetten változik, a sótartalomra utaló elektromos vezetőképesség értékei a Duna főágban mért értékekhez közelítenek, az utóbbi években csökkenő tendencia figyelhető meg. A víz lúgosságára utaló pH értékek a vizsgált időszakban ingadozást mutat. A víz vas tartalma korábban határérték feletti volt, majd 1997-től a tendencia csökkenő és 2000 évben határérték alatti koncentrációkat mértek. A mangán szennyezettség határérték feletti, változás nem mutatható ki. A nitrogén formák koncentráció értékei ivóvíz felhasználás céljából kifogástalanok, határérték alattiak A szerves anyag szennyezettség nem jellemző. Kútszám: 9368, Hely : Rajka belterület A talajvíz hőmérséklete és pH értéke határozott szezonális periodicitást mutat. A feltehetően lokális elszennyeződés miatt a sótartalomra utaló vezetőképesség értéke nagy és szintén periódikusan változik csökkenő tendenciával. A helyi talajvíz szennyeződését jelzi a nitrogén formák nagy,- határérték feletti koncentrációi. Különösen jellemző a víz nitrátosodása, míg az ammónium ion mennyisége az utóbbi években lassan csökken. A szerves anyag szennyezettsége szintén határértéket meghaladó mértékű, az 1996-ig észlelhető perodikus változás lassan megszünőben van. Kútszám: 9379 Hely: Rajka A talajvíz hőmérséklete kiegyenlített, a pH értékek kevésbé ingadoznak és a közepesen nagy sótartalomra utaló vezetőképesség értékek szűk érték tartományba tartoznak kissé csökkenő tendenciával. A nitrogén formák közül az ammónium ion koncentrációk határérték felettiek, míg a nitrit- és nitrát ionok mennyisége határérték alattiak, bár a nitrát ion mennyisége a vizsgált időszak elején a legmagasabb EU határértéket (50 mg/l NO3-) még nem érte el, de relatíve nagy koncentrációban fordult elő. A víz nitrátosodása nem folytatódott, jelenleg 25 mg/l EU határérték alatti koncentrációkat mérnek. A vas, mangán és szerves anyag szennyezettség határérték alatti szennyezettséget mutat. II. szelvény Kútszám: 9327 Hely: Dunakiliti A hosszúidejű adatsorokat figyelembe véve megállapítható, hogy a vízminőség periódikus, szezonális változása a Duna vízéhez hasonlóbb alacsonyabb sótartalmú kút vízben kifejezetten kimutatható. A periodicitás elsősorban a vízhőmérséklet, vezetőképesség, nátrium-, klorid- és nitrát ion koncentráció változásában jelentkezik. A sótartalom- és a só összetevők közül a nátrium- és klorid ionok időbeli csökkenése tapasztalható A szlovák-magyar "Megállapodás" szerinti talajvíz minőségi határértékeket figyelembe véve ivóvíz felhasználás szempontjából a kút vize nem kifogásolható. Kútszám: 9331 Hely: Dunakiliti A vízminőség periódikus, szezonális változása a Duna vízéhez hasonlóbb alacsonyabb sótartalmú kútvízben itt is határozottan jelentkezik. A periodicitás elsősorban a vízhőmérséklet, pH, vezetőképesség, vas, mangán és nitrát ion koncentrációk változásában érvényesül. A nitrogénformák mennyisége határérték alattiak, a nitrát ion koncentrációk a Duna főágban mért értékek változását követik. Ugyancsak határérték alatti a víz szerves anyag szennyezettsége, de a vas és mangán tartalom - bár tendenciájuk időben csökkenő - határérték feletti koncentrációkban fordulnak elő. Kútszám: 9413 Hely: Sérfenyősziget A stabil vízhőmérsékletű kút víz pH értéke a vizsgált időszak alatt ingadozást mutat. A közepes sótartalmú vízben a vízpótlást követő időszakban jelentősen és határozottan növekszik a koncentráció a vezetőképesség értékek alapján, amit a kalcium és magnézium ionok mennyiségének növekedése is jelez. A talajvíz minőségi romlására utal a nitrogén formák közül a nitrit- és nitrátion valamint a mangán koncentrációk 1996-tól kimutatható emelkedése, melynek mértéke már kifogásolható vízminőséget eredményez. A kútvíz szerves anyag,- ammónium- és vas szennyezettsége azonban határérték alatti maradt. Kútszám: 9418 Hely: Mosonmagyaróvár A II. szelvény mentén, a Duna főágtól legtávolabb, a Mosoni-Duna közelében telepített kút vízminősége a terület talajvizének elszennyeződésére hívja fel a figyelmet. A stabil vízhőmérsékletű, nagy sótartalmú vízben a só kioldódás mértékének mintegy 30%-os növekedése mutatható ki az elmúlt három év során. Egyes só komponens (Ca, Mg) koncentráció emelkedésén kívül a mangán és nitrát ion tartalom 1996 évtől határérték fölé emelkedése szembetűnő. Az ammónium-nitrit ionok,- a vas- és szerves anyag koncentrációk értékei a vízben ivóvíz felhasználás szempontjából nem kifogásolhatók. III. szelvény Kútszám: 9430 Hely: Kisbodak A közepes sótartalmú kútvíz hőmérséklete stabil, a léghőmérsékleti változásokat nem követi. Feltehetően a hullámtéri gravitációs vízpótlás hatásaként értelmezhető az 1996 évtől megfigyelhető csökkenő sótartalom, amit a szulfát- és klorid ion koncentrációk változása is követ. A nitrogénformák mennyisége és a szerves anyag szennyezettség változatlanul csekély, a koncentráció értékek határérték alattiak. A nagy vas és mangán szennyezettség miatt a kút vize kifogásolt minőségű, csak 2000 évben mértek a vas esetében határérték alatti koncentrációkat. Kútszám: 9536 Hely: Püski A mentett oldali vízpótló nyomvonala mentén telepített kút szezonálisan változó hőmérsékletű vizének minőség változására is az évenkénti periodicitás jellemző. A közepesnél kisebb ásványi só tartalmat alkotó kationok és anionok koncentrációi 1996 évtől mutatnak nagyobb stabilitást. A nitrogén formák közül azonban a szezonálisan ingadozó, a talajvíz elszennyeződésére utaló ammónium ion koncentráció növekvő üteme figyelhető meg és az értékek is határérték felettiek, míg a nitrit- és nitrát ionok mennyisége és a szerves anyag szennyezettség mértéke kicsi, határérték alatti. A talajvíz vas és mangán szennyezettsége jelentős. A víz vas tartalma időben erősen ingadozó, csak az elmúlt évben fordultak elő határérték alatti koncentrációk. A talajvíz határérték feletti, nagy mangán tartalmának változása évszakos periodicitást mutat. Kútszám: 9435 Hely: Arak A stabil hőmérsékletű kútvíz közepesen nagy sótartalma mérsékleten emelkedik a vizsgált időszakban úgy, hogy a só összetevők közül a nátrium-, kálium- és hidrokarbonát ionok koncentrációi alig változnak, a szulfátion tartalom pedig csökken. A nitrogénformák mennyisége és a szerves anyag szennyezettség határérték alatti, sőt a nitrát iontartalom az utóbbi években csökkenést mutat. A víz vas és mangán szennyezettsége a vizsgálati időszak első felében határérték feletti volt, azonban 1999 évtől határérték alatti koncentrációkat mértek. Különösen szembetűnő a vastartalom határozott irányú csökkenése és az erősen ingadozó mangán koncentráció értékek. IV. szelvény Kútszám: 9456 Hely: Ásványráró A stabil vízhőmérsékletű, alacsony sótartalmú víz pH értékeinek ingadozása a vizsgált időszakban kimutatható irányú változást nem eredményez, ugyanakkor a sótartalomra utaló vezetőképesség értékei 1996 évtől folyamatosan egyenletesen növekednek évenként mintegy 10 %-al. A só összetételben csak a Ca, Mg és HCO3 ionok mennyisége emelkedik, míg a SO4 ion mennyiségi növekedési üteme 2000. évben megállt.. A nitrogénformák közül az ammónium ion koncentrációja változatlanul határérték feletti, míg nitrit- és nitrát szennyezettség nem jellemző a vízben. Határérték alatti a víz mangán- és szerves anyag tartalma is, de a periódikusan ingadozó vas mindig határérték feletti koncentrációkban fordul elő. Kútszám: 9457 Hely: Ásványráró A Duna főágtól távolabb telepített kút vizének hőmérsékleti ingadozása csekély, a pH érték változó. A közepes sótartalom periódikusan egyre növekvő változást mutat. A növekedés mértéke 1996 évtől mintegy 50 %-os. A só összetételben a Ca és Mg ionok mennyisége stabilnak ítélhető, míg a víz Na és Cl ion koncentrációi 1996 évtől mérsékelten emelkednek. A SO4 ion 1996-tól kezdődő mennyiségi növekedési üteme 1999. évtől ismét csökkenő jellegű. A nitrogénformák közül az ammónium ion szennyezettség 1997-től jelentősen lecsökkent, azóta határérték alatti koncentrációkat mérnek. A nitrit-, nitrát ionok kis mennyiségben fordulnak elő és határérték alatti a víz szerves anyag tartalma is. A vas és mangán tartalom nagy és ingadozó, mindkét mutató koncentráció értékei határérték felettiek. Kútszám: 9458 Hely: Ásványráró A szezonálisan ingadozó hőmérsékletű kútvíz a térség legszennyezettebb minőségű talajvize, amelyben a nagy sótartalom mellett határérték felettiek a nitrit,- nitrát,- magnézium- és kálium ion koncentrációk valamint a szerves anyag tartalom. Egyes komponensek jelentős ingadozást mutatnak a vizsgált időszak alatt (pH, vezetőképesség, Ca,- Mg,- Na,- NO2,- NO3,- PO4 ionok és a Mn), a HCO3 ion koncentrációk emelkednek, míg az NH4 ion- és szerves anyag tartalom csökkenő tendenciát mutat. A kedvezőtlen vízminőség, a nagy kálium és foszfát tartalom a talajvíz lokális elszennyeződését igazolja. V. szelvény Kútszám: 9475 Hely: Győrzámoly A stabil hőmérsékletű kútvíz közepes sótartalmú. A vezetőképesség és a só összetevők mérési adatai 1996. évtől kevésbé ingadoznak, az ionok mennyiségi aránya stabil. A nitrogénformák közül az ammónium ion koncentrációi határérték felettiek és erősen ingadoznak, a nitrit- és nitrát ionok kis koncentrációkban fordulnak elő. A víz szerves anyag szennyezettsége változó, esetenként határérték feletti. A vas és mangán koncentrációk ugyancsak tág határok között változnak és az értékek határérték felettiek, bár a mangán tartalom az utóbbi évben határérték alá csökkent. Kútszám: 9480 Hely: Győrzámoly Az enyhén szezonális hőmérsékleti ingadozást mutató kútvíz közepes sótartalma és pH értéke szintén szezonális változást mutat. A többé-kevésbé stabil ion-összetételben a klorid ion koncentrációk 1997-től csökkenő,- míg a szulfátion tartalom enyhén növekvő irányban változnak. A nitrogén formák közül az ammónium ion mennyisége ingadozó, csak 1998 óta határérték alattiak a mért koncentráció értékek, míg a nitrit- és nitrát ionok mennyisége tartósan alacsony. A víz nagy vas tartalma kiegyenlített, amelyhez relatíve nagy mangán koncentráció is társul, de a mért értékek határérték alattiak. Kútszám: 9484 Hely: Vámosszabadi Alsó-Szigetközben Vámosszabadi területén vizsgált kút vize kisebb sótartalmú, kiegyenlített vízhőmérsékletű. A talajvíz minőségében csak kisebb mértékű változások mutathatók ki, melyek iránya és mértéke a 9480 jelű kútvízben ismertetekkel megegyező a só komponensek vonatkozásában. A vas szennyezettség erősen ingadozó jellegű, 2000 évben határérték alatti koncentrációkat mértek a mindig határérték alatti a mangán tartalom mellett. A nitrogénformák határérték alatt fordulnak elő, az ammóniumion koncentrációk változása 1996 évtől csökkenő jellegű, míg a nitrát ion mennyisége szezonálisan ingadozó. A talajvíz szerves anyag tartalma kis mennyiségű. A 16 db talajvíz figyelőkút hosszú idejű vízminőség vizsgálati eredményeit tartalmazó táblázatok adatait értékelve továbbra is érvényes az a megállapítás, hogy azok mintegy 50-60 %- a nagy vas- és mangán szennyezettség miatt, közel fele az ammónium koncentráció értéke és egy negyede a nitrátosodás miatt nem megfelelő minőségűek. A szigetközi vízpótlás hatásaként értelmezhető egyes kutak esetében kimutatható vízminőség javulás illetve a megváltozó talajvíz áramlási irányok miatt a szennyezett területek alóli talajvíztest elmozdulását jelző vízminőség romlás. A közös monitoringba bevont ivóvíztermelő kutak 2000. évi vízminőségi adatait a II. melléklet táblázataiban foglaltuk össze. Az ivóvíz kutak a közel összefüggő, néhány száz méteres kavics összlet mélyebb rétegeiben található felszín alatti vízkészletre települtek. A mérési adatokat elemezve kitűnik, hogy a Győr térségi víztermelő kutak kismértékű vas, mangán és ammónium szennyezettséget mutatnak, míg a többi, nagyobb mélységű kút vize változatlanul kifogástalan minőségű és a kutak vízminőségi összetételét nagyfokú stabilitás jellemzi. |
|
| tovább: talajnedvesség |
| ||