FELSZÍN ALATTI VÍZMINŐSÉG

Az 1995. évi "Megállapodás" szerint a Szigetközben 16 db talajvíz minőségfigyelő kút és 6 db ivóvíztermelő kút került kijelölésre a közös (magyar-szlovák) felszín alatti vízminőségi monitoring rendszerbe.

A Szigetköz folyóvízi üledékkel feltöltött medenceterület, melyre jellemző a nagy vastagságú kavicsréteg homok betelepülésekkel, illetve agyagcsíkokkal. A kavicsréteg pórusaiban helyezkedik el a talajvíz, melyre a közös monitoringba bevont 16 db talajvízfigyelő kút létesült. Az ívó víz kutak a közel összefüggő, néhány száz méteres kavicsösszlet mélyebb rétegeiben található felszín alatti vízkészletre települtek.

1999. évben a 9456. sz. figyelőkútban 3 alkalommal történt vízmintavétel és a Darnózseli I. ivóvíztermelő kútban csak 1 mérés, illetve vizsgálat készült.

A mintavétel módja és a vízminőségi paraméterek analitikai meghatározási módszere az előző évekhez képest változatlan maradt.

A figyelő kutak és ivóvíz kutak elhelyezkedése a mellékelt "Felszín alatti vízminőség" című térképen látható.

A szlovák-magyar kétoldalú megállapodás alapján a 9430 sz. Kisbodak és 9327 sz. Dunakiliti figyelő kutaknál az ún. hosszúidejű 1992-1999 adatsort értékeltük 18 vízminőségi paramétert vizsgálva.

A vizsgálati eredmények táblázatos összefoglalása mellett a TOC és szilikát ion kivételével valamennyi komponens mért értékeinek időbeni alakulását grafikus ábrázolás is mutatja.

Megállapítható, hogy a 9327 sz. dunakiliti figyelőkút esetében a vizsgált 18 paraméter közül a vas koncentráció értékek kissé emelkedtek az előző évhez képest, egyébként a kémiai összetétel változatlan maradt. A szlovák-magyar "Megállapodás" szerinti talajvíz minőségi határértékeket figyelembe véve ivóvíz felhasználás szempontjából a kút vize nem kifogásolható.

A nagyobb sótartalmú 9430 sz. kisbodaki figyelő kút esetében ugyanakkor a mangán és vas koncentráció az előző időszak szintjén maradt. A nagy vas és mangán szennyezettség miatt a kút vize kifogásolt minőségű.

Mindkét kút vizében az 1997. évtől ismét mérhető az oldott oxigén tartalom, bár a kisbodaki figyelőkút (9430) az 1999-es évben az anoxikus állapotra jellemző 0 mg/l-es oldott oxigén koncentráció is előfordult. Az adatokat kiértékelve kimutatható, hogy az elmúlt évben az oldott oxigén koncentráció közel azonos érteket mutat a dunakiliti és a kisbodaki kút esetében (9327 jelű kút 1999. év: 0,1-1,2 mg/l O₂, 9430 jelű kút 1999. év: 0,0-2,0 O2 mg/l közötti értékek).

A hosszúidejű adatsorokat figyelembe véve megállapítható, hogy a vízminőség periodikus, szezonális változása az alacsonyabb sótartalmú és a Duna vízéhez hasonlóbb Felső-szigetközi 9327.sz. kút vízében kifejezettebb mint a Középső-szigetközi 9430.sz. kút esetében. A periodicitás elsősorban a vízhőmérséklet, vezetőképesség, nátrium-, klorid- és nitrát ion koncentráció változásában mutatható ki. Feltehetően a hullámtéri gravitációs vízpótlás hatásaként értelmezhető a kisbodaki kútvízben a szulfát és- vastartalom jelentősebb ingadozása és a KOIp-vel mért szerves anyag szennyezettség enyhén növekvő üteme.

A további 14 db talajvíz figyelőkút vízminőség vizsgálati eredményeit tartalmazó táblázatok adatait is értékelve továbbra is érvényes az a megállapítás, hogy azok mintegy 60 %-a a nagy vas- és mangán szennyezettség miatt, fele az ammónium koncentráció értéke és egyharmada a nitrátosodás miatt nem megfelelő minőségűek.

Legszennyezettebb vízűek a 9368. sz. Rajka, 9413. sz. Sérfenyősziget, a 9418. sz. Mosonmagyaróvár és a 9458. sz Ásványráró figyelő kutak vize, amelyekben a nagy sótartalom mellett határérték feletti az ammónium,- nitrát,- szulfát és mangán ion koncentráció. A 9458. sz. kút ehhez társuló nagy kálium és foszfát tartalma a lokális szennyeződés meglétét igazolja.

A Középső-Szigetközben Arak, Püski Ásványráró és Győrzámoly térségében vizsgált kutak vize általában közepes sótartalmú és a vas- mangán szennyezettség jellemző, míg Alsó-Szigetközben Vámosszabadi területén vizsgált kút vize a vas- mangán szennyezettség mellett kisebb sótartalmú.

A közös monitoringba bevont ivóvíztermelő kutak negyedéves vízminőségi adatait a melléklet táblázataiban foglaltuk össze.

A mérési adatokat elemezve kitűnik, hogy a Győr térségi víztermelő kutak kismértékű vas, mangán és ammónium szennyezettséget mutattak, míg a többi, nagyobb mélységű kút vize változatlanul kifogástalan minőségű.

A kutak vízminőségi összetételét nagyfokú stabilitás jellemzi.