FELSZÍN ALATTI VÍZMINŐSÉG

A közös monitoring vizsgálatainak tárgyát 1998. évben a kavicsból, honmokból és ezek kombinációiból álló pleisztocén folyóvizi összletet felső szintjéban lévő 16 db talajvízminőség figyelőkút és a 6 db ivóvíztermelő kút negyedéves gyakoriságú vizsgálata képezte. 1998. évben a 9413. sz. figyelőkútban 3 alkalommal történt vízmintavétel és a Darnózseli I. ivóvíztermelő kút mérései elmaradtak. A mintavétel módja és a vízminőségi paraméterek analitikai meghatározási módszerei az előző évekhez képest változatlan maradtak.

A figyelőkutak és ivóvízkutak elhelyezkedése a mellékelt Felszín alatti vízminőség című térképen látható.

A szlovák-magyar kétoldalú megállapodás alapján a 9430 sz. Kisbodak és 9327 sz. Dunakiliti figyelőkutaknál az ún. hosszúidejű 1992-1998 adatsort értékeltük 18 vízminőségi paramétert vizsgálva. A vizsgálati eredmények táblázatos összefoglalása mellett a TOC és szilikát ion kivételével valamennyi komponens mért értékeinek időbeni alakulását grafikus ábrázolás is mutatja.

Megállapítható, hogy a 9327 sz. Dunakiliti figyelőkút esetében a vizsgált 18 paraméter közül a vas koncentráció 0,04-0,16 mg/l értékek között változott és csökkent az előző évhez képest, egyébként a kémiai összetétel változatlan maradt. A szlovák-magyar "Megállapodás" szerinti talajvízminőségi határértékeket figyelembe véve ivóvízfelhasználás szempontjából a kút vize nem kifogásolható.

A nagyobb sótartalmú 9430 sz. Kisbodaki figyelő kút esetében ugyanakkor a mangán és vas koncentráció az előző időszak szintjén maradt. A nagy vas és mangán szennyezettség miatt a kút vize kifogásolt minőségű.

Mindkét kút vizében az 1997. évtől ismét mérhető oldott oxigén tartalom, a kisbodaki kút vizében kissé emelkedő mértékű (9430 jelű kút 1997: 0,7-2,2 mg/l O2, 1998: 0,9-3,1 O2 mg/l közötti értékek).

A hosszúidejű adatsorokat figyelembevéve megállapítható, hogy a vízminőség periódikus, szezonális változása az alacsonyabb sótartalmú és a Duna vízéhez hasonlóbb Felső-szigetközi 9327.sz. kút vízében kifejezettebb mint a Középső-szigetközi 9430.sz. kút esetében. A periodicitás elsősorban a vízhőmérséklet, vezetőképesség, nátrium,- klorid- és nitrát ion koncentráció változásában mutatható ki. A hullámtéri gravitációs vízpótlás hatásaként értelmezhető a kisbodaki kútvízben a szulfát és- vastartalom jelentősebb ingadozása és a KOIp-vel mért szervesanyag szennyezettség enyhén növekvő üteme.

A további 14 db talajvíz figyelőkút vízminőség vizsgálati eredményeit tartalmazó táblázatok adatait is értékelve továbbra is érvényes az a megállapítás, hogy azok mintegy 60 %-a a nagy vas- és mangán szennyezettség miatt, fele az ammónium koncentráció értéke és egyharmada a nitrátosodás miatt nem megfelelő minőségűek.

Legszennyezettebb vízűek a 9368. sz. Rajka, 9413. sz. Sérfenyősziget a 9418. sz. Mosonmagyaróvár és a 9458. sz Ásványráró figyelőkutak vize, amelyekben a nagy sótartalom mellett határérték feletti az ammónium,- nitrát,- szulfát és mangán ion koncentráció. A 9458. sz. kút ehhez társuló nagy kálium és foszfát tartalma a lokális szennyeződés meglétét igazolja.

A Középső-Szigetközben Arak, Püski Ásványráró és Győrzámoly térségében vizsgált kutak vize általában közepes sótartalmúak és vas- mangán szennyezettség jellemző, míg Alsó-Szigetközben Vámosszabadi területén vizsgált kút vize a vas- mangán szennyezettség mellett kisebb sótartalmú.

A közös monitoringba bevont ivóvíztermelő kutak negyedéves vízminőségi adatait a melléklet táblázataiban foglaltuk össze.

A Győr térségi víztermelő kutak kismértékű vas, mangán és ammónium szennyezettséget mutattak, míg a többi, nagyobb mélységű kút vize változatlanul kifogástalan minőségű.

A kutak vízminőségi összetételét nagyfokú stabilitás jellemzi.