FELSZÍNI VIZEK MENNYISÉGE

 

1. Határszelvényben átadott vízhozamok

Az 1995. április 19-i kormányközi megállapodás 2. mellékletében a felek rögzítették a Duna vízkészletének az ideiglenes megosztását. Ez alapján a szlovák Fél a Duna pozsonyi szelvényébe érkező vízhozamok függvényében köteles az Öreg-Dunába a vízhozamot bevezetni. Átlagos pozsonyi éves vízhozamok esetében az Öreg-Dunába bevezetett vízhozamok éves átlagértéke 400 m³/sec -nak kell lennie. Október 1 és március 31 között átvezetett vízhozam minimális értéke 250 m³/sec -nál kevesebb nem lehet, illetve a vegetációs időben április 1 - és szeptember 30 között - a minimálisan átvezetett értéknek legalább 400 m³/sec - nak kell lennie.

Az árhullámok esetében a 600 m³/sec feletti vízmennyiséget az éves átlagérték meghatározásánál nem lehet figyelembe venni.

1.1. Duna főmeder

A Dunai Albizottság által elfogadott vízhozammérési ütemterv alapján a két Fél közös vízhozam méréseket hajtott végre a Dunán, illetve a Mosoni-Dunán és a szivárgó csatornán. A főmederbe átadott vízhozamok meghatározása érdekében a rajkai szelvényben, a doborgazi és a helenai szelvényben végeztünk vízhozam méréseket. A rajkai méréseket ellenőrző mérésként vettük figyelembe. A az átadott vízhozamok napi átlagos idősorát a szlovák Fél bevonásával állítottuk elő a doborgazi és helenai vízmércék idősorainak felhasználásával.

A vízátadás havi jellemzőit a következő táblázat tartalmazza:

  nov. dec. jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. éves
minimum 229 236 257 244 230 397 401 493 499 379 258 280 229
átlag 264 296 274 256 324 452 490 576 558 414 462 350 393
maximum 297 594 288 267 766 568 570 610 639 498 671 587 766

Az éves átlagérték 393 m³/sec. A hidrológiai évben a maximális dévényi vízhozam 4480 m³/sec volt. A szlovák Fél árvízkor nagyvízi vízhozam megosztást 1 alkalommal végzett. Ez a márciusi árhullámkor történt. Ekkor 18-án 766 m³/sec 19-én 686 m³/sec volt az átadott vízhozam értéke. Amennyiben az ekkor átvezetett többletet a megállapodás szerint levonjuk az átvezetett vízhozam összegéből, akkor az így kapott átlagérték 392 m³/sec -ra adódik. A dévényi vízhozam éves átlaga 1717 m³/sec volt, tehát elmaradt valamivel a hosszú idejű átlagtól. A fentiek alapján a vízátadást éves átlagértéke megfelel a megállapodásnak.

A táblázatból, illetve a napi adatokból megállapítható, hogy a minimálisan átadandó vízmennyiség esetében szeptember első hetében volt a megállapodásban rögzített értéktől olyanmértékű elmaradás, amely már nagyobb, mint a méréseknél a módszerből adódó hiba. Az elmaradás 6 napon keresztül, tehát viszonylag tartósan jelentkezett.

Az elmúlt évben nem tisztázódott, hogy mekkora az a Pozsony - dévényi vízhozam, ami árhullámnak tekinthető. A magyar fél javaslata a következő volt. Árhullámnak a Dunán az egyes évek legnagyobb vízhozamaiból vett statisztikai mintából meghatározott 99 % -os valószínűségű árhullámot értjük. Ez a Duna pozsonyi szelvényében 2900 m³/sec. Ezt meghaladó vízhozam a vizsgált hidrológiai évben 5 -ször fordult elő. A vízmegosztási megállapodás 4000 m³/sec - ig tartalmaz konkrét értékeket. A hidrológiai évben ennél nagyobb érték 2 alkalommal alakult ki. az e felett érkező vízhozamokat lehet a megállapodás alapján árhullámnak tekinteni. Az árhullámokat 1 alkalommal osztotta meg a szlovák Fél, és növelte meg az Öreg- Dunába átadott vízmennyiséget. Ez március 18 19-én volt. Az átadott legnagyobb napi középvízhozam 766 m³/sec volt. A rajkai szelvény vízállás és vízhozam idősorát a melléklet tartalmazza.

1.2. Mosoni-Duna vízpótlása

1.2.1. Dunacsúnyi vízpótló műtárgyon történő vízátadás

A Mosoni-Duna számára átadott vízhozamot két helyen mértük a szlovák féllel közösen. Az egyik mérőszelvény közvetlenül a dunacsúnyi műtárgy alatt szlovák területen található, a másik magyar területen az I. zsilip felett. A vízmegosztás alapján a szlovák Fél a dunacsúnyi műtárgyon átvezetett vízhozamra vállalta a 40 m³/sec értéket a műszaki és hidrológiai feltételek megléte esetén, ezért a kiértékelésben a szlovák szelvényt vettük figyelembe.

A havi jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza:

  nov. dec. jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. éves
minimum 42,1 36,7 31,6 20,6 36,7 26,0 33,1 32,5 39,1 33,5 40,4 25,9 20,6
átlag 47,7 47,3 42,8 31,0 41,8 39,7 40,5 37,2 40,9 41,3 41,4 40,0 41,0
maximum 51,6 49,1 48,0 43,9 45,0 41,7 42,6 40,0 42,1 42,9 42,7 42,8 51,6

Az átadott vízmennyiség éves átlagban 41 m³/sec. Ez 102,5 % - os teljesítésnek felel meg. Megállapítható, hogy ebben az évben nem szükséges vizsgálni a műszaki és hidrológiai körülményeket, mivel e nélkül is teljesült a vízátadás mértéke.

1.2.2. Szivárgó csatorna

A szivárgó csatornán a vízmegosztási megállapodás 3 m³/sec vízátadását rögzíti. Itt is két mérőszelvénynél történt közös vízhozammérés. A szlovák területen a dunacsúnyi műtárgyakkal egy szelvényben, a magyar területen a II. zsilip feletti szelvényben mértünk. Az értékelésbe itt a magyar területen mérteket vettük figyelembe. A II. zsilipen érkezett vízhozamok hazai jellemzői a következők:

  nov. dec. jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. éves
minimum 2,2 2,0 2,8 2,2 1,7 1,3 0,9 1,7 2,4 3,1 2,6 2,6 0,9
átlag 3,4 3,2 3,2 2,8 2,0 1,8 2,1 2,4 2,8 3,3 2,9 2,9 2,7
maximum 3,8 4,6 3,5 3,4 2,2 2,1 3,7 2,8 3,0 3,7 3,2 3,1 4,6

Éves átlagban az átadott vízmennyiség 2,7 m³/sec, a maximális 4,6 m³/sec mellett. A szivárgón érkező vízhozam az elmúlt évhez képest kicsit csökkent. Így összesen a Mosoni - Duna számára éves átlagban átadott vízhozam 43,7 m³/sec

2. Magyar területen végrehajtott vízmegosztás

A magyar területeken a vízmegosztás célja, hogy mind a hullámtér, mind a Mosoni-Duna és a mentett oldali területek vízellátása folyamatosan biztosított legyen.

2.1. A hullámtér vízellátása

A magyar oldali hullámtérbe két helyről lehet vizet vezetni.

a./ Fenékküszöb és a dunakiliti duzzasztómű által előállított vízszint segítségével a főmederből 2 db töltőbukón keresztül. Ezek egyesített vízhozamát a helenai mérőszelvénynél lehet meghatározni.
b./ A másik hely a szivárgó csatornából az V. zsilipen keresztül.

A Helenai szelvénynél a szlovák Féllel szintén közös vízhozamméréseket végeztünk, amelyeket egyeztettünk, és a közösen elfogadott mérések felhasználásával állítottuk elő a napi átlagos vízhozam idősort.

Ezek havi jellemzői a következők voltak:

  nov. dec. jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. éves
minimum 9 10 29 32 20 46 73 78 73 75 59 41 9
átlag 39 28 37 43 45 79 93 87 87 86 90 64 65
maximum 61 52 54 54 87 122 110 102 102 93 131 85 131

Ez éves átlagban 65 m³/sec - os vízhozamot jelent.

Az V. zsilipen keresztül bevezetett vízhozam:

  nov. dec. jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. éves
minimum 9,2 10,8 7,8 6,9 12,6 2,0 2,2 2,4 4,9 2,0 4,3 3,0 2,0
átlag 16,6 14,3 11,4 11,9 17,0 9,3 4,2 4,1 6,9 6,5 6,7 6,8 9,6
maximum 33,8 18,1 13,8 17,2 27,6 16,2 5,6 5,5 10,1 8,4 7,9 7,6 33,8

Összesen a hullámtérre bejutó vízhozam havi jellemzői:

  nov. dec. jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. éves
minimum 18 21 37 39 33 48 75 80 78 77 63 44 18
átlag 56 43 48 55 62 88 97 91 94 93 97 70 75
maximum 95 70 68 71 115 138 116 108 112 101 139 93 139

A Mosoni-Duna vízellátása a szivárgó csatornából a VI. zsilipen keresztül lehetséges. Ennek a vízhozamnak a meghatározása a zsilip alatti mérőszelvénynél történik.

A bevezetett vízhozam havi jellemzői:

  nov. dec. jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. éves
minimum 10,8 23,7 24,8 12,3 12,7 19,0 22,2 22,7 10,6 22,9 28,3 21,4 10,6
átlag 30,8 34,4 32,4 20,1 22,9 28,3 33,9 34,4 32,6 31,6 32,0 33,6 30,6
maximum 41,7 36,6 35,8 27,1 25,9 34,4 37,3 36,6 37,0 37,0 33,7 36,2 41,7

A Mosoni-Duna vízellátásában a vegetációs időszakon kívül kisvízi állapotot is előállítottunk. Ezt ebben az évben is a szivárgó csatornán érkező vizek egy részének a hullámtérbe történő bevezetésével értük el, mivel a szlovák Fél folyamatosan adta az I - es zsilipen keresztül a 40 m³/sec körüli értéket. Ekkor a hullámtér számára a főmederből történő vízkivételt lecsökkentettük, esetenként meg is szüntettük, és az V - ös zsilipen keresztül vezettük a szivárgó csatornából az érkező vizek egy részét a hullámtérbe. Így volt lehetséges a Mosoni-Dunán a kisvízi állapot előállítása.

A Mosoni-Duna vízkivételi zsilipjének az alapfunkciója a dunai nagy árvizek kizárása , így a mögötte található területeknek a mentesítése az árvizek alól. Ezt a funkciót napjainkban az I. zsilip látja el Ebben az évben nem volt olyan nagyvízi helyzet, hogy emiatt a zsilipet zárva kellett volna.

3. Felszíni vizek vízszintjeinek változása

A Duna éves átlagos vízhozama - hidrológiai év - a pozsonyi szelvényben 1717 m³/sec volt, míg a rajkai szelvényben árhullámokkal együtt 393 m³/sec, tehát átlagosan a vízhozam 22,8 %-a érkezett a Rajka - Szap közötti közös Duna szakaszra.

A Duna főmederre jellemző vízállásait a közös monitoringgal érintett területen a rajkai, a Dunakiliti duzzasztómű felvízszintje, a doborgazi, a dunaremetei, ásványrárói és a vámosszabadi vízmérce adataival lehet jellemezni. Ez a dunaszakasz négy részre osztható.

a./ A Rajka és Dunakiliti közötti szakasz, amely a fenékküszöb és a duzzasztómű által duzzasztott szakasz.
b./ Dunakiliti alvize és Dunaremete közötti szakasz; ez duzzasztás nélküli, alacsony vízszintű szakasz.
c./ Dunaremete - Szap közötti, az üzemvíz csatorna változó visszaduzzasztásával érintett szakasz.
d./ Szap, Vámosszabadi, Komárom közötti szakasz, amely a Bősi erőmű szakaszos üzemének megfelelő, változó vízállású, duzzasztás nélküli szakasz.

Az egyes szakaszok jellemzése

a./ Ezen a szakaszon lényegében a fenékküszöb megépítése óta a középvízi mederben maradó duzzasztás van. Ez a duzzasztott vízszint teszi lehetővé a hullámtér vízellátását, és egyben limitálja a Felső - Szigetközben a hullámtéren maximálisan kialakítható vízszinteket. Itt a mellékágrendszer vízszintje van a főmeder vízszintje alatt.

Az itt kialakult szelvényközépsebesség 0,3 - 0,6 m/sec között változott. Árvízi levezetés ebben a hidrológiai évben nem volt. A legnagyobb napi középvízhozam 766 m³/sec volt. Ez nem eredményezett jelentős változást a duzzasztott szakasz sebességviszonyaiban.

b./ Ezen a szakaszon a doborgazi vízmérce 3 éve működik. Az itt mért jellemző szelvény -középsebességek 0,94 - 1,53 m/sec között változott.

Itt a főmeder és a hullámtér vízszintje között továbbra is átlagosan 3 m a szintkülönbség, a magasabb érték a hullámtérre jellemző.

c./ Dunaremete és Szap közötti szakasz állapota egységesen nem jellemezhető. Alacsony vízhozam esetén a dunaremetei szelvény duzzasztás nélkülinek tekinthető, efelett azonban az üzemvízcsatornán levezetett vízhozamok már ebben a szelvényben is befolyásolt állapotot teremtenek. Ez az állapot 2500 m³/sec feletti medvei vízhozamnál alakul ki

A szakasz alsó határában Ásványráró - Szap között azonban a Bősi erőművön történő szakaszos vízátvezetés napon belüli különböző visszaduzzasztást eredményez. Ezen a szakaszon a bősi üzemtől függően esetenként visszaáramlás is megindulhat.

d./ A Szap, Vámosszabadi, Komárom szelvény vízállásait a Bősi erőmű vízátvezetése, illetve az Öreg-Duna főmedrébe bevezetett vízhozam együttesen alakítja, de a meghatározó az erőművön átvezetett vízhozam. Ezen a szakaszon továbbra is jelentős napon belüli változások is kimutathatók, amely a bősi erőmű napon belüli szakaszos üzemét mutatja.

tovább:  felszíni vizek minősége