FELSZÍN ALATTI VÍZMINŐSÉG

A közös monitoring vizsgálatainak tárgyát 1997. évben a kavicsból, honmokból és ezek kombinációiból álló pleisztocén folyóvizi összletet felső szintjéban lévő 16 db talajvízminőség figyelőkút és a 6 db ivóvíztermelő kút negyedéves gyakoriságú vizsgálata képezte. A mintavétel módja és a vízminőségi paraméterek analitikai meghatározási módszerei az előző évekhez képest változatlan maradt.

A figyelőkutak és ivóvízkutak elhelyezkedése a mellékelt térképen látható.

A szlovák-magyar kétoldalú megállapodás alapján a 9430 sz. Kisbodak és 9327 sz. Dunakiliti figyelőkutaknál az ún. hosszúidejű 1992-1997 adatsort értékeltük 18 vízminőségi paramétert vizsgálva. A vizsgálati eredmények táblázatos összefoglalása mellett a TOC és szilikát ion kivételével valamennyi komponens mért értékeinek időbeni alakulását grafikus ábrázolás is mutatja.

Megállapítható, hogy a 9327 sz. Dunakiliti figyelőkút esetében a vizsgált 18 paraméter közül csak a mangán tartalom növekedett kis mértékben, míg a vas tartalom 0,11-0,21 mg/l szükebb koncentráció tartományban ingadozott mint az előző években, egyébként a kémiai összetétel változatlan maradt. A Megállapodás szerinti talajvízminőségi határértékeket figyelembe véve ivóvízfelhasználás szempontjából a kút vize nem kifogásolható.

A 9430 sz. Kisbodaki figyelő kút esetében ugyanakkor a mangán koncentráció kis mértékben csökkent, de a vas tartalom jelentősen megnövekedett az előző időszakhoz képest. 1997. évben 2,17-4,56 mg/l közötti Fe koncentráció értékeket mértek. A nagy vas és mangán szennyezettség miatt a kút vize kifogásolt minőségű.

Mindkét kút vizében ismét mérhető mennyiségben volt oldott oxigén tartalom (1,0-2,4 mg/l illetve 0,7-2,2 mg/l O2 közötti értékek).

A hosszúidejű adatsorokat figyelembevéve megállapítható, hogy a vízminőség periódikus, szezonális változása a Felső-szigetközi 9327.sz. kút vízében kifejezettebb mint a Középső-szigetközi 9430.sz. kút esetében. A periodicitás elsősorban a vízhőmérséklet, nitrát, foszfát, nátrium, klorid és kalcium ion koncentráció változásában mutatható ki. A hullámtéri gravitációs vízpótlás hatásaként értelmezhető a kisbodaki kútvízben a szulfát és- vastartalom jelentősebb,- a KOIp-vel mért szervesanyag szennyezettség enyhén növekvő üteme.

A további 14 db talajvíz figyelőkút vízminőség vizsgálati eredményeit tartalmazó táblázatok adatait is értékelve megállapítható, hogy azok mintegy 60 %-a a nagy vas- és mangán szennyezettség miatt, fele az ammónium koncentráció értéke és egyharmada a nitrátosodás miatt nem megfelelő minőségűek.

A szulfát és klorid ion mennyisége a 9418. sz. Mosonmagyaróvár, 9457. sz. Ásványráró és 9475 sz.Győrzámoly kutak vizében növekedett az előző évhez képest. A 9413 sz. Sérfenyősziget kútban a sótartalom emelkedésében a nitrát és a klorid ion koncentráció jelentős növekedése is szerepet játszott. A 9458.sz Ásványráró kútban továbbra is nagy kálium, nitrát és- foszfát tartalmat mértek, ami a lokális talajvíz szennyeződés fennmaradására utal.

Az 1997. évi vizsgálatok alkalmával valamennyi kút vízében javultak az oldott oxigén viszonyok, mivel nulla oldott oxigén koncentráció sehol nem fordult elő.

A közös monitoringba bevont ivóvíztermelő kutak negyedéves vízminőségi adatait a melléklet táblázataiban foglaltuk össze.

A Győr térségi víztermelő kutak kismértékű vas, mangán és ammónium szennyezettséget mutattak, míg a többi, nagyobb mélységű kút vize változatlanul kifogástalan minőségű.

1996. évhez képest a Győr Révfalú K-5 jelű kút vízében enyhén növekedett a sótartalom, míg a Dunakiliti I. sz. kútban a nitrát koncentráció csökkent 1997. évben, egyébként a kutak vízminőségi összetételét nagyfokú stabilitás jellemzi.