FELSZÍNI VIZEK MENNYISÉGE

1. Határszelvényben átadott vízhozamok

Az 1995. április 19-i kormányközi megállapodás 2. mellékletében a felek rögzítették a Duna vízkészletének ideiglenes megosztását. Ez alapján a szlovák Fél a Duna pozsonyi szelvényébe érkező vízhozamok függvényében köteles az Öreg-Dunába a vízhozamot bevezetni. Átlagos pozsonyi éves vízhozamok esetében az Öreg-Dunába bevezetett vízhozamok éves átlagértéke 400 m³/sec -nak kell lennie. Emellett október 1 és március 31 között átvezetett vízhozam minimális értéke 250 m³/sec -nál kevesebb nem lehet, illetve a vegetációs időben április 1 - és szeptember 30 között - a minimálisan átvezetett értéknek legalább 400 m³/sec - nak kell lennie.

Az árhullámok esetében a 600 m³/sec feletti vízmennyiséget az éves átlagérték meghatározásánál nem lehet figyelembe venni.

1.1. Duna főmeder

A Dunai Albizottság által elfogadott vízhozammérési ütemterv alapján a két Fél közös vízhozamméréseket hajtott végre a Dunán, illetve a Mosoni-Dunán és a szivárgó csatornán. A főmederbe átadott vízhozamok meghatározása érdekében a rajkai szelvényben, a Doborgazi és a Helenai szelvényben végeztünk vízhozam méréseket. A rajkai méréseket ellenőrző mérésként vettük figyelembe, az átadott vízhozamok napi átlagos idősorát a doborgazi és helenai vízmércék idősorainak felhasználásával készítettük el.

A vízátadás havi jellemzőit a következő táblázat tartalmazza:

Az éves átlagérték 453,3 m³/sec. Amennyiben levonjuk az árvízi levezetéskor a 600 m³/sec feletti többletet, akkor az éves átlagérték 427,5 m³/sec. A dévényi vízhozam éves átlaga 2087 m³/sec, tehát a vízátadást a szlovák Fél teljesítette.

A táblázatból megállapítható, hogy a minimálisan átadandó vízmennyiségben volt a vegetációs időszakon kívül elmaradás, amelynek a mértéke már nagyobb, mint a méréseknél a módszerből adódó hiba. Az elmaradás január és februári hónapban volt számottevő.

Árhullámnak a Dunán a 99 %-os valószínűségű árhullámot értjük, ez a Duna pozsonyi szelvényében 2900 m³/sec. Ezt meghaladó vízhozam a vizsgált hidrológiai évben 6-szor fordult elő. A vízmegosztási megállapodás 4000 m³/sec-ig tartalmaz konkrét értékeket, az efelett érkező vízhozamokat lehet a megállapodás alapján árhullámnak tekinteni. Ez 3-szor fordult elő. Az árhullámokat 2 alkalommal osztotta meg a szlovák Fél, és növelte meg az Öreg- Dunába átadott vízmennyiséget. Ez július 7, 10, és 19-24 között történt. Az átadott legnagyobb érték napi középvízhozam 2209 m³/sec-ot elérte A rajkai szelvény vízállás és vízhozam idősorát a melléklet tartalmazza.

1.2. Mosoni-Duna vízpótlása

1.2.1. Dunacsúnyi vízpótló műtárgyon történő vízátadás

A Mosoni-Duna számára átadott vízhozamot két helyen mértük a szlovák féllel közösen. Az egyik mérőszelvény közetlenül a Dunacsúnyi műtárgy alatt szlovák területen található, a másik magyar területen az I. zsilip felett. A vízmegosztás alapján a szlovák Fél a Dunacsúnyi műtárgyon átvezetett vízhozamra vállalta a 40 m³/sec értéket a műszaki és hidrológiai feltételek megléte esetén, ezért a kiértékelésben a szlovák szelvényt kell figyelembe venni.

A havi jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza:

Az átadott vízmennyiség éves átlagban 39,8 m³/sec. Ez 99,5 %-os teljesítésnek felel meg, amely figyelemmel a mérési módszer pontosságára a megállapodás teljesítését jelenti éves átlagban!

A vízmegosztási megállapodást követően 1997-ben felvett jegyzőkönyv szerint azokat a napokat az éves átlagérték meghatározásánál nem kell figyelembe venni, amikor a szlovák Félnek dokumentáltan nem állt módjában a 40 m³/sec értéket átvezetnie. Ezt a szlovák Fél a saját nemzeti jelentésében kell, hogy átadja, így a közös jelentésben ezt már figyelembe lehet venni. Ezek a dokumentumok a magyar nemzeti jelentés készítésénél nem álltak rendelkezésre, így a tényleges értéket közöltük.

1.2.2. Szivárgó csatorna

A szivárgó csatornán a vízmegosztási megállapodás 3 m³/sec vízátadását rögzíti. Itt is két mérőszelvénynél történt közös vízhozammérés. A szlovák területen a dunacsúnyi műtárgyakkal egy szelvényben, a magyar területen a II. zsilip feletti szelvényben mértünk. Az értékelésbe itt a magyar területen mérteket vettük figyelembe. A II. zsilipen érkezett vízhozamok hazai jellemzői a következők:

Éves átlagban az átadott vízmennyiség 2,9 m³/sec, a maximális 6,9 m³/sec mellett. A szivárgón érkező vízhozam az elmúlt évhez képest esetenként jelentősen nőtt. Akkor az éves átlag 2,6 m³/sec volt, míg a maximális érték 3,7 m³/sec-ot érte el. Így összesen a Mosoni- Duna számára éves átlagban átadott vízhozam 42,7 m³/sec volt.

2. Magyar területen végrehajtott vízmegosztás

A magyar területeken a vízmegosztás célja, hogy mind a hullámtér, mind a Mosoni-Duna és a mentett oldali területek vízellátása folyamatosan biztosított legyen.

2.1. A hullámtér vízellátása

A magyar oldali hullámtérbe két helyről lehet vizet vezetni.

A Helenai szelvénynél a szlovák Féllel szintén közös vízhozamméréseket végeztünk, amelyeket egyeztettünk, és a közösen elfogadott mérések felhasználásával állítottuk elő a napi átlagos vízhozam idősort.

Ezek havi jellemzői a következők voltak:

Ez éves átlagban 54,9 m³/sec-os vízhozamot jelent.

Az V. zsilipen keresztül bevezetett vízhozam:

Összesen a hullámtérre bejutó vízhozam havi jellemzői:

2.2. Mosoni-Duna vízellátása

A Mosoni-Duna vízellátása a szivárgó csatornából a VI. zsilipen keresztül lehetséges. Ennek a vízhozamnak a meghatározása a zsilip alatti mérőszelvénynél történik.

A bevezetett vízhozam havi jellemzői:

A Mosoni-Duna vízellátásában a vegetációs időszakon kívül kisvízi állapotot is előállítottunk. Ezt az érkező vizek egy részének a hullámtérbe történő bevezetésével értük el. Ekkor a hullámtér számára főmederből történő vízkivételt lecsökkentettük, esetenként meg is szüntettük, és az V-ös zsilipen keresztül vezettük a szivárgó csatornából az érkező vizek egy részét a hullámtérbe. Így volt lehetséges a Mosoni-Dunán a kisvízi állapot előállítása. A Mosoni-Duna vízkivételi zsilipjének az alapfunkciója a dunai nagy árvizek kizárása , így a mögötte található területeknek a mentesítése az árvizek alól. Ezt a funkciót napjainkban az I. zsilip látja el, amelyet 1997. júliusban 10 napon keresztül tartottunk majdnem teljesen zárt állapotban. Ez érzékelhető a VI.zsilip idősorában is.

3. Felszíni vizek vízszintjeinek változása

A Duna éves átlagos vízhozama a pozsonyi szelvényben 2087 m³/sec volt, míg a rajkai szelvényben árhullámokkal együtt 453 m³/sec, tehát átlagosan a vízhozam 21 %-a érkezett a Rajka - Szap közötti közös dunaszakaszra.

A Duna főmederre jellemző vízállásait a rajkai, a dunakiliti duzzasztómű felvízszintje a doborgazi, a dunaremetei, ásványrárói és a vámosszabadi vízmérce adataival lehet jellemezni. Ez a dunaszakasz négy részre osztható.

Az egyes szakaszok jellemzése

a./ A rajkai szelvényben a középvízállás 36 cm, ez a megelőző 10 év ( 82-91) középvízszintje 152 cm alatt 1,16 m-rel volt, míg a szakasz alsó végénél Dunakilitinél 122,82 mBf volt a középvízállás. A középvízi felszíngörbe alapján itt meghatározott középvízállás 120 cm-nek felel meg. Lényegében a középvízi mederben maradó duzzasztás van. Ez a duzzasztott vízszint teszi jelenleg lehetővé a hullámtér vízellátását, és egyben limitálja a Felső-Szigetközben a hullámtéren maximálisan kialakítható vízszinteket. Itt a mellékágrendszer vízszintje van a főmeder vízszintje alatt.

Az itt kialakult szelvény-középsebesség 0,3 - 0,6 m /sec között változott. Árvízi levezetéskor a maximálisan átvezetett Q = 2300 m³/sec-os rajkai hozam esetén nőtt 1,96 m/sec-ra.

b./ Ezen a szakaszon a doborgazi vízmérce 3 éve működik. Az itt mért jellemző szelvényközépsebességek 0,94 - 1,53 m/sec között változott, árvízkor 1,8 m/sec-ra nőtt.

Itt a főmeder és a hullámtér vízszintje között átlagosan 3 m a szintkülönbség, a magasabb érték a hullámtérre a jellemző.

c./ Dunaremete és Szap közötti szakasz állapota egységesen nem jellemezhető. A Duna Vámosszabadi szelvényében alacsony vízhozam esetén ( kisebb, mint 300 cm-es medvei vízállás, amely 2500 m³/sec-nak felel meg) a dunaremetei szelvény duzzasztás nélkülinek tekinthető, efelett azonban az üzemvízcsatornán levezetett vízhozamok már ebben a szelvényben is befolyásolt állapotot teremtenek.

A szakasz alsó határában Ásványráró - Szap között azonban a Bősi erőművön történő szakaszos vízátvezetés napon belüli különböző visszaduzzasztást eredményez. Az itt kialakuló napi vízállásváltozás mértéke eléri 0,8 m-t.

Dunaremetei középvízállás értéke 75 cm, amely a megelőző középvízállás 373 cm alatt 300 cm-rel volt. Ásványrárónál a középvízállás 26 cm volt, amely 2,06 m-rel volt a megelőző 10 év középvízállása alatt, amely értéke 232 cm volt.

d./ A Szap, Vámosszabadi, Komárom szelvény vízállásait a Bősi erőmű vízátvezetése, illetve az Öreg-Duna főmedrébe bevezetett vízhozam együttesen alakítja, de a meghatározó az erőművön átvezetett vízhozam, itt a középvízállás értéke Vámosszabadinál 201 cm volt, a középhozam Q = 2033 m³/sec. A vízsebesség értéke 1,7 m/sec körüli érték. A bősi vízátvezetés miatt a napi vízállásváltozás értéke elérte az 1 m-t üzemszerű állapotban.

A szlovák Fél bejelentése alapján a napi üzemtől eltérő nagyságú csúcshullámot. indítottak el 1997. január 22.-én. Az ekkor kialakult vízállásváltozás jellemző értékei a következők voltak: