BEVEZETÉS

A Duna magyarországi felső szakaszán végzett beavatkozások megváltoztatták és megváltoztatják a felszíni vizek áramlási sebességét, vízminőségét, a medrek állapotát. Azokon a helyeken, ahol e vizek jelentik a felszín alatti vizek utánpótlódását, a változásokat a ható mederszakaszokhoz lehető legközelebb telepített kutakkal, szondákkal lehet nyomon követni. A Magyar Állami Földtani Intézet 1994 óta rendszeres földtani monitoringot végez a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából a Duna Rajka-Nagybajcs közötti szakaszán. A kutatások célja a beavatkozással érintett folyamszakasz mentén a felszíni víz-felszínalatti víz kapcsolatának dokumentálása és viszonyuk meghatározása a földtani képződményekkel. A rendszeres (évszakonkénti) mintavétel eredményei alapján adatokat kapunk a legfontosabb változások idő- és térbeli elhelyezkedéséről és ezeket évente a döntéshozók és a többi tudományág képviselőinek rendelkezésére bocsátjuk. A Szigetközi Földtani Monitoring eredményeit rendszeresen értékeljük és az értékelést publikációkban, valamint a Magyar Állami Földtani Intézet honlapján közzétesszük (www.mafi.hu/microsites/ szigetk/monitor.htm).

2004. évi munkák

A Magyar Állami Földtani Intézet 2004. évben is megbízást kapott a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumtól a "Földtani monitoring hálózat működtetése és az adatok értékelése a Szigetközben" című feladat elvégzésére.

A megkötött Megbízási Szerződés szerint ez évi feladataink a következők voltak:

1. A medermenti szondázás és a terepi vízkémiai vizsgálatok folytatása

A munka célja a korábbi években megkezdett vizsgálatok folytatása volt annak dokumentálására, hogy milyen kapcsolat van a szlovák területről átfolyó felszíni víz és a magyar terület talajvize között.

Az alábbiakban részletezett pontokon mintavételt és terepi vizsgálatot végeztünk négy alkalommal, 2004. február 9-12., május 10-13., július 26-29. és szeptember 27-30. között, alkalmazkodva a Duna vízjárásához. Júliusi mérésünket az idén először megvalósult, tervezett ártérelöntés utánra időzítettük.

Az észlelési pontok helyét a 0.1 táblázat mutatja.

A vizsgálati pontokon végzett munkákról az 1. fejezetben számolunk be.

Elvégzett vízkémiai vizsgálatok:

A mérések eredményeit a 2. fejezetben helyeztük el. Az adatokat táblázatokba rendezve a 2.2-2.5 táblázatok tartalmazzák.

2. Aktuálgeológiai megfigyelések

Az aktuálgeológiai megfigyeléseket 1986-ban kezdtük a Szigetközben. A vizsgálatokat 1991-ben megismételtük, majd az észlelések 1994-től váltak rendszeressé. 1995-ben 9 db megfigyelési pontot választottunk ki a főmederben és a hullámtéri mellékágak mentén. Az egyes helyszínek különböző típusú, de a Szigetközben gyakori és jellegzetes szedimentációs-eróziós folyamatokat, beszivárgási-megcsapolási viszonyokat jellemeznek. 1996-2001-ben is ugyanezeket a helyeket kerestük fel és dokumentáltuk.

2004-ben is a korábbi helyszíneken folytattuk a megfigyeléseket két alkalommal (a nyári időszakban és az őszi kisvíz idején). Az idei évben az előző évhez képest csak kisebb, tervezett vízszintű és lefolyású árvíz volt, ennek megfelelően a mederfejlődés lassabb, kiegyensúlyozottabb volt.

A megfigyelési pontok helye:

Az aktuálgeológiai megfigyelésekről az 1.2 fejezetben számolunk be.

A Szigetköz földtani állapot vizsgálatához digitális légifotók beszerzése és a kiértékelés megkezdése

1994-ben kiértékeltük az elterelés előtti helyzethez képest a Szigetköz űrfelvételein és analóg légifelvételein mutatkozó eltéréseket. Ebben az évben a FÖMI-től beszereztük a 2000. évi repülés digitális állományát és megkezdtük kiértékelésüket. A teljes értékelés 2005-ben fejeződhet be.