I. ELŐZMÉNYEK, SZEMPONTOK, MÓDSZEREK

I.1  Bevezetés

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a VITUKI Kht-nak feladatul adta a Felső-Dunán kialakított megfigyelő rendszerek működését áttekintő elemzés elvégzését, illetve javaslat elkészítését ezek összehangolására, különös tekintettel az EU víz keretirányelvében (a továbbiakban VKI) foglaltakra.

Tanulmányunkban (a továbbiakban: Javaslat) a Felső-Duna a Duna szigetközi szakaszát jelenti. A Javaslat a Szigetköz térségében működő megfigyelő rendszerekre terjed ki, amelyek fő egységei:

-		az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (ÉDUKTVF), valamint az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (ÉDUKVI) által végzett hidrológiai és vízminőségi mérések;
-		az MTA Szigetközi Munkacsoportja összefogásában működő földtani monitoring, a mellékágak mellé telepített kútcsoportok vizsgálata, a Duna szigetközi szakasza és az ágrendszerek medermorfológiai, üledék- és hordalékviszonyainak monitoringja, a felszínborítási viszonyok monitoringja, talajnedvesség monitoring, az erdők monitoringja, botanikai monitoring, hidrobiológiai monitoring, alga- és moha monitoring, zoológiai monitoring;
-		a Magyar-Szlovák Határvíz Bizottság határozata szerinti közös vízminőség-vizsgálatok a Dunán és mellékvízfolyásain.

"A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között egyes ideiglenes intézkedésekről és vízhozamokról a Dunában és a Mosoni-Dunában" című megállapodás szerinti megfigyelések nem jelentenek önálló méréskört, a fentiekben ismertetett vizsgálatok közé tartoznak

A munka keretében készült összefoglaló anyagokat elektronikus formában és nyomtatva, a nagy terjedelmű háttéranyagokat csak elektronikus formában bocsátjuk a megrendelő rendelkezésére.

I.2  Előzmények

A munka I. üteme, A Felső-Dunán kialakított megfigyelő rendszerek működését áttekintő elemzés, 2005 szeptember, (a továbbiakban: Értékelő elemzés) a jelenlegi megfigyelő rendszerek működéséről a mért paraméterek és a mérési helyek összegyűjtésével adott számot.

Az Értékelő elemzés készítésekor tekintettel voltunk a II. ütem, a jelen Javaslat tervezett feladataira. Összegyűjtöttük a környezeti monitoringra vonatkozó különböző EU előírásokat (az elektronikus változat 1. melléklete), és szakterületenként néhány általános javaslatot tettünk.

Az I. ütem munkamódszere a monitoring feladatait ellátó intézményekkel és szakemberekkel történő folyamatos – főként elektronikus úton történő – konzultáció volt, amelynek eredményeképpen sikerült a Szigetközben található összes mérőállomás meghatározó adatainak feltárása; ezeket az Értékelő elemzés táblázatai tartalmazzák.

A javaslatok készítésekor tekintetbe vettük a VKI végrehajtásához készült ország-jelentéseket és a Natura 2000 végrehajtására született kormányrendeletet (az elektronikus változat 2. melléklete):

-		275/2004.(X. 8.) Kormány rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről,
-		Jelentés a Duna vízgyűjtőkerület magyarországi területének jellemzőiről, az emberi tevékenységek környezeti hatásairól és a vízhasználatok gazdasági elemzéséről, 2005 március,
-		A Víz Keretirányelv végrehajtásának helyzete Magyarországon és a Duna vízgyűjtőkerületben, 2005.

Az Értékelő elemzést 2005 szeptemberében nyújtottuk be a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumba. Az anyag elfogadásáról levélben kaptunk tájékoztatást (ld. 1. Melléklet),

Az I. ütem befejezése után készült el az ún. BQE jelentés, az Ecological Survey of Surface Waters, Hungary, a EuropeAid/114951/D/SV/2002 Phare projekt zárójelentése (az elektronikus változat 3. melléklete), mely a VKI hidrobiológiai méréskörére Magyarországon alkalmazandó előírásokat, megfontolásokat tartalmaz.

Az Északdunántúli Környezetvédelmi és Vizügyi Igazgatóság javaslatot készített a szigetközi felszínközeli monitoring hálózat optimalizációjára (az elektronikus változat 4. melléklete), amelynek ajánlásai beépültek a jelen Javaslatba.

Sajnos, csak a jelen anyag lezárása után készül majd el a VKI felszín alatti víz vizsgálatára vonatkozó, Magyarországon alkalmazandó előírásokról a végleges anyag. A jelen Javaslat készítésekor csak néhány előzetes megállapítást vehetünk figyelembe. A 2006-ban készült "A talajvizek vízminőségi állapotának felmérése", EUROPEAID /114956/D/SV/HU2002-000-180-04-01-02-03 PHARE project (az elektronikus változat 3. melléklete) megállapításai beépültek a jelen javaslatba.

Ugyancsak a Javaslat lezárása után készül majd el a Határvíz Bizottság új munkaprogramja. A nemzetközi tárgyalások eredményeképpen lehetséges a jelen anyagban foglaltakhoz képest változás.

I.3  A Javaslat készítésének szempontjai

I.3.1  Az EU előírások összefoglalása

Magyarországnak az EU tagságából fakadó kötelezettségei között a környezeti monitoringgal kapcsolatban számos új feladata van. A jelen anyag elektronikus változatának 1. melléklete tartalmazza azoknak az EU szabályoknak a hivatalos fordítását (48 db), melyekben környezeti monitoringra vonatkozó előírás, ajánlás vagy utalás található.

A szigetközi monitoring fejlesztésére vonatkozó jelen ajánlás a 2000/60/EK irányelv, a VKI feladataival foglalkozik, a felkérésnek megfelelően.

A többi EU szabály közül kiemeljük a 92/43/EGK irányelvet, mely a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelmével kapcsolatos feladatokat írja elő. Az irányelv szerinti Natura 2000 hálózat fejlesztése a későbbiekben számos új feladatot jelent majd a szigetközi monitoring számára.

Az erdők monitoringjára vonatkozik a 2152/2003/EK rendelet, a Közösségen belüli erdők és környezeti kölcsönhatások megfigyelésére (Forest Focus, 2003.11.17.). Az ennek alapján készült útmutató: UN-ECE ICP Forest Manual on Estimation of Growth and Yield, 2004. Megállapítható, hogy a szigetközi erdők monitoringja alapjaiban megfelel az EU elvárásainak, a kisebb eltérések megszüntetésére javaslat készült.

Negyediként a 2003/4/EK irányelvre hívjuk fel a figyelmet, mert a környezeti információhoz való nyilvános hozzáféréssel kapcsolatos feladatoknak a vízpótlás hatásait figyelő magyar-szlovák közös monitoring könnyen eleget tehet. Mindkét fél internetes honlapon tesz közzé anyagokat a monitoring eredményeiről. (A gabcikovo.gov.sk honlap már régebb óta működik, a szigetkozi-monitoring.hu honlap még fejlesztés alatt áll, az idei évben kezdődött az anyagok világhálóra vitele.) Célszerű lenne, ha a monitoringra vonatkozó megállapodásba tételesen is bekerülne egy nyilvánosságra vonatkozó pont.

I.3.2  A VKI és a szigetközi monitoring fejlesztése

Az Értékelő elemzés 1. fejezete részletesen foglalkozott a témakör általános kérdéseivel.

Már akkor fölmerült, hogy a monitoringokkal kapcsolatos országos szintű kötelezettségek és ajánlások kidolgozása még folyamatban van, és célszerű lenne ezek véglegezése után foglalkozni csak a Szigetközre vonatkozó új monitoring-feladatok megfogalmazásával.

2005 októberében tették közzé a felszíni vizek ökológiai állapotfelmérésére vonatkozó BQE jelentést, (Ecological Survey of Surface Waters, Hungary, az EuropeAid/114951/D/SV/2002 Phare projekt zárójelentése), így az ezekben foglaltakat teljes mértékben figyelembe vehettük, azaz a szigetközi felszíni vízminőség monitoring a Magyarországra meghatározott ajánlások szerint működhet a továbbiakban. Egyes mérőhelyeken már az idei programba is beépültek az új elemek.

A felszín alatti vizek minőségének vizsgálatával foglalkozó hasonló anyag még nem végleges. A kidolgozás alatt álló anyagról törekedtünk információkat szerezni. A 2006-ban készült "A talajvizek vízminőségi állapotának felmérése", EUROPEAID /114956/D/SV/HU2002-000-180-04-01-02-03 PHARE project (az elektronikus változat 3. melléklete) megállapításai beépültek a jelen javaslatba. Ugyanígy, a vonatkozó EU útmutató (az elektronikus változat 3. melléklete) nem végleges változatában foglaltakat is figyelembe vettük. Előfordulhat azonban, hogy a jelen Ajánlás néhány ponton majd módosul, (várhatóan a mérési gyakoriság lesz az egyik ilyen elem).

I.3.3  A "Szigetköz" Natura 2000 terület

A 275/2004. számú kormányrendelettel megkezdődött Magyarország csatlakozása az EU Natura 2000 hálózatához. A rendelet kihirdeti, illetőleg kijelöli a hálózatba tartozó, közösségi jelentőségű, valamint kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusokat.

A rendelet a Szigetközben két jogcímen határozott meg védendő részeket. A rendelet az 5. mellékletben különleges madárvédelmi területté (SPA terület, kódja: HUFH30004), a 7. mellékletben kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területnek jelölt területté (pSCI terület, kódja: HUFH30004) nyilvánított egyes területrészeket. A kétféle jogcímen védetté nyilvánított részek földrajzilag azonosak. A Szigetközi Tájvédelmi Körzet teljes egésze benne foglaltatik a Natura 2000 keretében meghatározott területben.

A "Szigetköz" Natura 2000 terület főként a Duna és a Mosoni-Duna menti ártéri ligeterdők területét foglalja magába. Ezért túlterjed a Szigetköz szokásos földrajzi lehatárolásán, mert a Mosoni-Duna jobb partján is vannak részei. Célszerű a szigetközi monitoring tevékenységet erre a területre kiterjeszteni. A területet az ábra mutatja (a rajz a Fertő-Hanság Nemzeti Park térképe alapján készült). A kijelölés alapját képező élőhelytípusok és fajok felsorolása a Melléklet táblázatában található.

A Natura 2000 területek kijelölése – részben az új nemzetközi kötelezettségek miatt – nyilván megnöveli majd a monitoring feladatait. Ugyanis nemcsak egyes madarak és más élőlények megfigyelése, hanem az élőhelyek változásának nyomon követése is feladat. A közeljövőben alakuló feladatkör meghatározásának fontos szempontja, hogy A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43EGK irányelv 18. cikke szerint

" (1) A tagállamok és a Bizottság a 2. cikkben meghatározott célkitűzésekre és a 11. cikkben említett kötelezettségekre figyelemmel elősegítik a szükséges kutatásokat és tudományos munkát. Információt cserélnek a tagállamok és a Közösség szintjén végzett kutatások megfelelő összehangolása céljából.

(2) Különös figyelmet fordítanak a 4. és a 10. cikk végrehajtásához szükséges tudományos munkára, valamint támogatják a tagállamok közötti, határokon átnyúló kutatási együttműködéseket."

Az irányelvnek történő megfelelés feladatai során a javasoljuk a már több mint tíz éve működő szigetközi monitoring szakembereinek ismereteit, tapasztalatait és adatait bevonni az élőhelyek változásának vizsgálatába.

I.4  A környezeti monitoring tervezésére vonatkozó általános megfontolások

A környezeti monitoring fő feladatai a terepi és laboratóriumi mérések, az adatok dokumentálása, az időnkénti értékelés és szintézis.

A feladatok közül a méréseknek van a legnagyobb erőforrás igénye, mind a költség, mind az időráfordítás vonatkozásában. (A műszerezettség fejlődése a mért adatok mennyiségének és minőségének soha nem gondolt színvonal-emelkedését hozta magával. Ugyanakkor a mérések erőforrás igénye a várt csökkenés helyett általában inkább nőtt.) Emiatt a környezeti monitoring tervezésének legkritikusabb része a mérőpontok számának és a mérési gyakoriságnak a meghatározása.

A gyakoriság vonatkozásában a méréseket két csoportban célszerű vizsgálni:

-		rendszeres monitoring mérés: rendszeres mérés, előre elhatározott időpontokban, vagy előre meghatározott körülmények között (például meghatározott vízjárásnál). Az időpontok megválasztásánál nyilvánvaló szempont, hogy a vizsgált jelenség változása teljes körűen dokumentált legyen;
-		kvázi-monitoring mérés: expedíciós mérés, melynek időpontját a vizsgált folyamattól gyakorlatilag független szempontok határozzák meg (például a pénzügyi lehetőségek), azaz legfőbb jellemzője, hogy esetleg nem lehet végrehajtani, bár tudható, hogy a vizsgált jelenség éppen nagy változáson megy át. A kvázi-monitoring mérések tervezése nagyobb felelősséggel terheli a résztvevőket.

A fenti megfontolások természetesen nem azt jelentik, hogy minden mérést "rendszeresen" kell végezni, vannak természeti jelenségek, amelyek csak expedíció keretében vizsgálhatók. Nem jelentik továbbá azt sem, hogy a monitoring mérés előre meghatározott időpontjain ne lehetne - új ismeretekhez alkalmazkodva - változtatni.

A szigetközi monitoring méréskörében a vízszint és a vízminőség kémiai komponenseit kivéve minden mérés kvázi-monitoring jellegű. A VKI bevezetésének köszönhetően egyes hidrobiológiai elemek most átkerülnek a "rendszeres" kategóriába, a többi mérés megtartja expedíciós jellegét.

A kvázi-monitoring mérések köre 1993-1994-ben alakult, EU szakértők is tettek ajánlásokat az expedíciók mennyiségére, sőt, a mérések számát illetően bizonyos minimumfeltételeket is meghatároztak. Kisebb-nagyobb nehézségeket leszámítva, ez a mérési program működött a 2003-ban és 2004-ben alkalmazott költségvetési megszorításig. E két évben csökkent a mérőpontok száma, és a mérések is ritkultak. Az MTA munkacsoport vezetője akkor felhívta a figyelmet, hogy egy bizonyos pontig a mérések csak "szünetelnek", utána azonban már megszűnnek, az adatsor megszakad.

Az expedíciós mérések fenntartásához segítség a VKI-ban előírt kötelezés, mely szerint a méréseknek ki kell mutatnia a víztest (és a tőle függő élővilág) változását. Csak így tehető megalapozott javaslat kárenyhítésre vagy rehabilitációra.

Ha túl ritkák az expedíciós felvételek, akkor veszélybe kerülhet a rendszeres észlelés értelmezése is, mert a változás kimutatásához sok esetben (például bonyolult hidrológiai-hidrogeológiai folyamatok feltárásához) a VKI szerint kötelezően végrehajtott "rendszeres" mérések mellett szükség van "expedíciós" mérésekből származó adatokra.

I.5  A szigetközi monitoring koordinációja

Koordináción a következő, szakmai jellegű tevékenységet értjük a jelen fejezetben. Egyetlen intézményben nevesített egyetlen személy végzi az alábbi operatív feladatokat:

A méréseket végző különféle intézményektől a mérési eredményeket és a velük kapcsolatos egyéb információkat összegyűjti, és rendezett formában naprakészen nyilvántartja. Ez alapfeltétele annak, hogy egyrészt a kutatók egymás adataihoz gyorsan hozzáférjenek, másrészt külső intézmény (például a KVVM) számára – a szükséges mértékig és formában – megvalósulhasson az adatátadás.

A koordináció másik feladata az intézmények által időről időre készített közös értékelés összefogása, és az értékelések nyilvánosságra hozatalának segítése.

Az MTA Szigetközi Munkacsoport tizenöt éve működik ilyen jellegű koordináció fenntartásával. Láng István, a munkacsoport elnöke irányításával egyetlen személy (Hajósy Adrienne) látja el a fenti feladatokat. Az intézmények által fenntartott belső adatbázisból készített, más szakterületek számára használható, összefoglaló jellegű adatok, illetve az éves kutatási jelentéseket bemutató konferenciák anyagainak gyűjtése és nyilvánosságra hozatala (honlap) jelenti a főbb feladatokat.

A szigetközi monitoring másik, szakmai koordináció mellett működő része a magyar-szlovák közös monitoring tevékenységének összefogása, melyet az ÉDUKTVF (Horváth Lajos) lát el, immár tíz éve.

A szakmai koordináció fontossága megmutatkozott a jelen dolgozat készítésekor is. A fenti két témakörben a szükséges alapadatok összegyűjtése és összerendezése, továbbá az egyes résztémák fejlesztési javaslata néhány hét alatt elkészült. Ugyanakkor a szigetközi monitoring többi észlelésére vonatkozó gyűjtés, illetve javaslatkészítés számos – a munka időtartamát jelentősen növelő – problémával járt.

Javasoljuk, hogy a fenti két terület (az MTA munkacsoport és a magyar-szlovák közös monitoring) mellett a szigetközi vizek mennyiségi és minőségi adatainak monitoringjában is működjön szakmai koordináció. A jelen dolgozat táblázatai mutatják, hogy mely mérőállomásokra és adatkörre vonatkozik majd ez az összefogás.

Az intézményre vonatkozóan Láng István javaslatát ismertetjük. Egy évtizedekkel korábban jól működő rendszer visszaállítása lenne célszerű: a Vituki Kht. legyen a koordináló intézmény. A javaslat melletti érv nemcsak a szakmai kompetencia, hanem az a működéshez szükséges feltétel is, hogy a minisztérium a főhatósága mind a hidrológiai méréseket végző területi szerveknek, mind a koordinálásra javasolt Vituki Kht-nak.

I.6  A Javaslat szerkezete

1.  A Javaslat a szakterületeket rendszeres monitoring – kvázi-monitoring bontásban tárgyalja. Ezt a monitoring szervezeti felépítése és pénzügyi megfontolások is indokolják. A kvázi-monitoring résztvevői az MTA munkacsoport keretében tevékenykednek, a feladatokat éves munkaszerződések rögzítik. A rendszeres méréseket a Minisztérium területi szervei végzik, jelentős részben "hivatali kötelességként", azaz a munka alaptevékenység, melynek költségei az intézmény általános kiadásaiba épülnek. Emiatt a "szigetközi monitoring” rész-költségelem számbavétele bizonyos nehézséget is jelent. Az anyag a rendszeres mérések között tárgyalja az új, a VKI előírásainak megfelelő hidrobiológiai méréseket, amelyek most kerülnek majd a rendszeres körbe.

2.  A Javaslat az illető szakterület néhány mondatos összefoglalását tartalmazza (ki, mit és mikor mér), külön megjelölve a magyar-szlovák adatcsere körébe tartozó méréseket.

A méréskör változtatásait a Javaslat két csoportba osztotta.

A)		A kis mértékű, technikai jellegű, pénzügyi kihatással nem járó változtatások beépültek a mérőhelyek táblázatába, külön szöveges bemutatás és indoklás nélkül.
B)		Az Értékelő elemzés táblázatához képest nagyobb mérvű változások esetén a Javaslat szöveges indokolást is tartalmaz.

3.  A pénzügyi vonatkozásokat a Javaslat szakterületenként külön is tárgyalja, a fejezetek végén összefoglalva a költséget csökkentő és növelő elemeket. A költségelem minden esetben csak lelkiismeretes becslés, melyet a rendelkezésünkre álló információk alapján közlünk.

4.  A negyedik fejezet a magyar-szlovák közös monitoring Szabályzatának módosítására vonatkozó javaslat. Ennek fontos része a jelenleg működő rendszer adatcserébe vont mérőhelyeinek és mérési gyakoriságainak táblázata, mert a monitoring tíz éve alatt a Szabályzatban rögzített mérési kör többször is módosult.

Az adatcserére vonatkozó, megfontolásra ajánlott legfőbb javaslatunk az adatcsere úgymond megszüntetése, párhuzamosan azzal, hogy az EU nyilvánosságra vonatkozó irányelve a szigetközi és a csallóközi monitoringra is teljesülni fog. A mért adatokat alanyi jogon megismerheti minden EU polgár, emiatt formális adatcserére nem is lesz szükség.

5.  A Javaslatot - rövidített változatban – angol nyelven is közreadjuk, ez alkotja az anyag ötödik fejezetét.

6.  A Javaslat számos nagy terjedelmű anyag áttanulmányozásával és ezek vonatkozó részeinek figyelembe vételével készült. Az anyagok jelentős része az EU környezeti monitoringra vonatkozó előírásai, illetve a magyarországi bevezetésükkel kapcsolatos megalapozó anyagok gyűjteménye. A tekintetbe vett anyagokat a Javaslat elektronikus változata teljes terjedelmükben tartalmazza.

7.  Az elektronikus változat a szabályok gyűjteménye mellett más hasznos anyagokat is tartalmaz. Így többek között a jelen Javaslatban rögzített mérőhálózat valamennyi mérőpontjának földrajzi helyét (szigetkozi_monitoring_merohelyek.XLS).