IV. JAVASLAT A MAGYAR-SZLOVÁK KÖZÖS MONITORING SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA

IV.1  A Szabályzat

A hágai eljárás keretében "Egyes ideiglenes műszaki intézkedésekről és a Dunába, Mosoni-Dunába lévő vízhozamok pótlásáról a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között" címmel Megállapodás jött létre 1995. április 19-én. Az ehhez kapcsolódó környezeti megfigyelőrendszer működtetésével megbízott képviselők tevékenységét, a monitoring keretében végzett mérő és értékelő tevékenységet az 1995. május 29-én Bősön kétoldalúan aláírt ún. Szabályzat rögzíti.

A Megállapodás időbeli hatályának meghosszabbításáról a magyar kormány 1997. december 17-én kelt határozata rendelkezik, amely szerint a Megállapodás időbeli hatálya meghosszabbodik a hágai Nemzetközi Bíróság által hozott ítélet végrehajtásának módozatairól szóló kétoldalú egyezmény megkötéséig.

A Megállapodás 1-3 szakaszaiban felsorolt környezeti hatások felmérésére működtetett közös monitoring műszaki és technikai előírásait – a hatásterületet, a mintavételi és mérési helyeket, a mintavételi és mérési gyakoriságot, az adatcsere körét és gyakoriságát – a Szabályzat és a közösen felvett jegyzőkönyvek írják le.

Szabályzat

az 1995. április 19-én kelt magyar-szlovák megállapodás szerinti egyes műszaki intézkedések és a Dunában és a Mosoni-Dunában lévő vízhozamok megfigyelőrendszerének működtetésével megbízott képviselők tevékenységéről

A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között egyes ideiglenes műszaki intézkedésekről és a Duna és a Mosoni-Duna vízhozamáról 1995. április 19-én kelt megállapodás (a továbbiakban Megállapodás) 4. cikke szerint a Felek kötelezik magukat, hogy az érintett térségben működtetett környezeti megfigyelőrendszereik azon adatsorait egymás rendelkezésére bocsájtják, amelyek a Megállapodás 1-3. cikkében előirányzott intézkedések által okozott környezeti hatások felméréséhez szükségesek.

A Megállapodás 4. cikkében és 5. mellékletében meghatározott feladat szerint a Felek képviselői Kovács Árpád az MK KTM helyettes államtitkára és Dominik Kocinger a GNV építésével és üzemeltetésével megbízott SZK kormánymeghatalmazott elfogadták az adatok cseréjének és időszakonkénti közös értékelésének szabályzatát (a továbbiakban Szabályzat).

1. cikk

1.  A Felek képviselői felelősek a két ország környezeti megfigyelőrendszeréből származó adatok cseréjéért és értékeléséért, amelyek a Megállapodás 1-3. cikkében előirányzott intézkedések környezeti hatásainak felméréséhez szükségesek.

2.  A Felek képviselői saját kormányuk elé terjesztik az időszakonkénti közös értékelést és a javaslatokat.

2. cikk
A megfigyelőrendszerből származó adatok

1.  A megfigyelőrendszer helyszíneit és tételeit a Megállapodás 5. melléklete alapján a Szabályzat mellékletei tartalmazzák. Az 1. számú melléklet a szlovák, a 2. számú melléklet a magyar mérőhelyeket, mért tételeket és az adatcsere időpontját tartalmazza.

2.  Közös méréseket és helyszíni bejárásokat ahol az eltérés miatt szükséges, vagy kölcsönös megállapodás alapján végeznek.

3.  A mérőhelyeket és a mért tételeket a Felek képviselői utólag módosíthatják és kiegészíthetik.

4.  Az adatcsere a Felek képviselőinek közvetítésével történik, írásban és mágneslemezen. A Felek képviselői a szükséges topográfiai alaptérképeket (M = 1 : 10000) és más léptékű térképeket közös megállapodás alapján egymás rendelkezésére bocsájtják.

3. cikk
A megfigyelések kiértékelése

1.  A megfigyelések közös értékelése egy hidrológiai év időszakára vonatkozik. A közös éves zárójelentés a hidrológiai év befejezését követő négy hónapon belül készül el. A közös éves zárójelentés magyar, szlovák és angol nyelven készül, a vita esetén az angol szöveg a meghatározó.

2.  Az nemzeti éves jelentés tartalmazza a mért értékeket táblázatos, grafikus és térképes formában, rövid magyarázatokkal. Az nemzeti éves jelentést a Felek a hidrológiai év befejezését követően három hónapon belül kicserélik, a közös értékelés készítésére a Felek képviselői értekezletet hívnak össze.

4. cikk
A Felek képviselőinek tevékenysége

1.  A Felek képviselőinek tárgyalásaira szükség szerint, legalább azonban egy naptári évben kétszer kerül sor. A tárgyalásokat váltakozva hívja össze a két fél. A tárgyalások feltételeit a fogadó fél biztosítja, és a fogadó fél képviselője vezeti. A tárgyalásról jegyzőkönyv készül, melyet a Felek képviselői írnak alá.

2.  A Felek képviselői a tárgyalásra szakértőket is meghívhatnak.

3.  Közös megegyezés alapján a közös méréseknél és közös bejárásokon a fogadó fél köteles biztosítani a helyszín megközelítését, a mérés elvégezhetőségéhez szükséges körülményeket.

4.  A képviselők tárgyalásait magyar és szlovák nyelven tartják. A tárgyalás jegyzőkönyve magyar, szlovák és angol nyelven készül.

5. cikk
Egyebek

1.  Midegyik fél saját maga viseli a tevékenységével, valamint a tárgyalásokkal összefüggő költségeit. A közös zárójelentés angol nyelvű változatának a költségeit a felek azonos arányban viselik.

2. A képviselők tevékenységüket a Szabályzat elfogadása napján kezdhetik meg.

3.  A Szabályzat érvényessége a Megállapodás megszűnése napján ér véget.

4.  A Szabályzat két eredeti példányban magyar, szlovák és angol nyelven készül, vita esetén az angol szöveg irányadó.

Kelt: Bősön, 1995. május 29-én

IV.2  A közös monitoring célkitűzése

A közös monitoring fő célja az, hogy kölcsönösen rögzítse és értékelje a Megállapodásban rögzített műszaki intézkedések hatásterületén a felszíni és felszín alatti víztereinek vízháztartásában bekövetkező mennyiségi és minőségi változásokat, ezekhez kapcsolódóan a talajnedvességben, az erdőkben és az egyes főbb biológiai indikációs paraméterekben történő változásokat.

A közös monitoring keretén belül történő adatcsere célja az, hogy a két Fél kölcsönösen tájékoztassa egymást a mérési eredményekről, a monitorozásba bevont paraméterek alakulásán keresztül a környezeti állapot alakulásáról úgy, hogy előzetesen egyeztetett, azonos vagy egymáshoz illeszkedő mérési és értékelési módszert alkalmaznak.

A vízpótlás környezetre gyakorolt hatásának megítéléséhez közösen kerültek kiválasztásra a vizsgálandó fizikai, kémiai, biológiai paraméterek, és ennek lett alárendelve a közös monitoring tevékenység felépítése és teljes technikai spektruma. Az adatcserében magyar részről 12 felszíni vízmérce, 11 felszíni vízminőség mérőhely adatai, 30 kút szintadatai, 16 talajvízkút és 6 ivóvízkút minőségadatai, 10 talajnedvesség mérőpont, 12 erdészeti állomás és 15 biológiai megfigyelőhely szerepelt a Szabályzat elfogadásakor. Az adatcserébe vont mérőhelyek, mérési gyakoriságok és mért paraméterek köre a közös monitoring tíz éves tevékenységének időszaka alatt - kis mértékben - többször is módosult.

IV.3  Javaslat a Szabályzat módosítására

Az 1995 óta folyó közös monitoring-tevékenységet értékelő tudományos konferencián elhangzottakra is tekintettel, két javaslatot teszünk a Szabályzat módosítására.

1. Az EU integráció következtében mindkét országban változott és változik a környezeti monitoringra vonatkozó jogi normák köre. Javasoljuk, hogy a Szabályzat előírásaiba is épüljenek be ezek az új elemek. Három EU irányelv vonatkozó előírásainak átvételét javasoljuk:

a)

a VKI (2000/60/EK irányelv) víztestek monitoringjára vonatkozó előírásait;

b)

a környezeti információk nyilvánosságára vonatkozó irányelvet (2003/4/EK irányelv);

c)

a Natura 2000 irányelv (92/43/EGK irányelv) szerinti fejlesztések során a monitoringra vonatkozó új elemek folyamatos beépítését az adatcserében szereplő mérőhelyeken.

A VKI előírásai a felszíni és a felszín alatti vizek minőségének észlelésében jelentik új mérési program bevezetését. A javasolt mérési programot a Szabályzat új II. mellékletébe épül be (ld. a Szabályzat új melléklete).

A 2003/4 irányelvnek történő megfeleléshez javasoljuk a Szabályzat 2. cikk 4. pontjának alábbi kiegészítését:

"A Felek az adatcsere körébe tartozó számadatokat internetes honlapon teszik közzé, legkésőbb az éves Nemzeti Jelentés elfogadásával egy időben."

A Natura 2000 területek fejlesztésekor a hatásterületen megvalósuló új monitoring elemek folyamatosan kerülnek az adatcsere körébe.

Az a) és b) pont alatti javaslatok azonnal megvalósíthatók. A monitoring képviselők soron következő tárgyalásán a magyar fél átadhatná a Szabályzat új, II. mellékletére vonatkozó javaslatát. Javasolhatná továbbá az adatok nyilvánosságára vonatkozó mondattal kiegészíteni a Szabályzat 2. cikkét.

A c) pont alatti javaslat a közös monitoring folyamatos fejlesztését jelenti, a mérési program javasolt változtatásairól időről időre lehetne javaslatot tenni.

2. A Szabályzat II. számú melléklete (a magyar mérési program) korabeli, 1995-ös adatköre módosul, az eltelt tíz év alatt átvezetett összes változásokkal.

IV.4  A Szabályzat II. számú új melléklete

A Szabályzat II. számú melléklete tartalmazza az adatcserébe kerülő magyar mérési program tételes felsorolását. Az új változat a III.3 fejezet 1. a) és 2. pontja alatt ismertetett változtatásokat figyelembe véve, a mérőhelyeket az 1-A, 1-B, 1-C, 1-D, 1-E, 1-F, 1-G jelű táblázatok (ld. CD melléklet) foglalják össze. A mért paraméterek csak a vízminőség vonatkozásában változnak, az új komponensköröket összefoglalóan a II.2.1.1 fejezet táblázata rögzíti.