A Felső-Dunán a felszíni vizek rendszeres vízminőségi megfigyelése különböző monitoring rendszerekben történik:

-		országos, regionális és lokális vízminőségi törzshálózati mérések a felszíni vizek minőségének jellemzésére;
-		a Magyar-Szlovák Határvíz Bizottság határozata szerinti közös vízminőség-vizsgálatok a Dunán és mellékvízfolyásain;
-		az 1995. április 19-én kelt magyar-szlovák megállapodás szerinti közös vízminőség-vizsgálatok;
-		a szigetközi vízpótló rendszer vízminőségi monitoringja;
-		a duna-medencei nemzetközi vízminőség-vizsgáló hálózat (TNMN), melynek magyarországi mérési programjában 1 szigetközi pont van, a Duna medvei szelvényében.

A VKI szempontrendszerére történő áttérés a felszíni vízminőségi monitoring mérési programjára van a legnagyobb hatással. Az áttérés során nagy körültekintést igényelnek a Szigetköz különleges viszonyai: egyrészt a szomszédos országokkal kötött kétoldalú egyezményekben meghatározott kötelezettségek betartása, másrészt az a tény, hogy e kötelezettségek csak a nemzetközi szerződések módosításával változtathatók.

Az áttérés alapjául a víztestek tipológiájával és kijelölésével, az emberi tevékenységek környezeti hatásainak áttekintésével foglalkozó 2005. évi ország-jelentésben közölt adatok szolgálnak. A víztestek jelenlegi kockázatértékelése a "nem kockázatos" és a "kockázatos" kategória mellett a "lehet, hogy kockázatos" bizonytalan kategóriát is tartalmazza. A bizonytalan kategóriába sorolt víztestekről a 2006. év végéig meg kell állapítani, hogy a "nem kockázatos" vagy "kockázatos" csoportba tartoznak-e. Vizsgálat nélkül "kockázatos" besorolású víztestekként kell figyelembe venni őket a monitoring tervezésnél.

A Szigetközi monitorozó-rendszernek operatív monitorozó-rendszerként kell működnie. A vizsgálat tárgya olyan nemzetközi víztér, amelyről rendszeres és sok információra van szükség, mivel a szlovákiai vízlépcső üzemeltetésével összefüggésben jelentős mértékű hidromorfológiai hatások közvetlen ökológiai következményeit kell nyomon követni.

"A magyarországi felszíni vizek vízminőségi monitorozási rendszerének felülvizsgálata" című tanulmány a VKI szerinti monitorozás 2006-ra javasolt szigetközi mintavételi szelvényeit a táblázat mutatja. Ezek a szelvények jelentős magyar monitoring pontok.

Az Értékelő elemzés részletesen foglalkozott a felszíni vízminőség mérésében bekövetkező változásokkal. A részletekről két alkalommal is konzultációt tartottunk, 2005. november 30-án Budapesten és 2006. február 9-én Győrben. Az első konzultáció Emlékeztetője a fejezet melléklete, mely a tervezésnél számításba vett összes mérőhely (34 db) táblázatát és térképvázlatát is tartalmazza.

A felsorolt dokumentumok és a számos egyeztetés eredményeképpen született a jelen javaslat, a 2007-ben bevezetendő új rendszer munkaprogramjaként. Az új rendszer – a költségkímélés szempontjára is tekintettel - 26 db szigetközi mérőhelyet tartalmaz, földrajzi helyüket a táblázat és az ábra mutatja.

Mind az ÉDUKTVF, mind az MTA munkacsoport szakemberei 2006-ban néhány helyen már a VKI szabályrendszerét kielégítő adatkört gyűjtik. (Az átmeneti időszakra vonatkozó programot az intézmények 2006. évi elfogadott munkaszerződései rögzítik.)

Megjegyezzük, hogy az egyes mérőpontokon a VKI szerinti "felügyeleti" – "működési" monitoring elkülönítést csak egyes víztestek jelenleg még "lehet, hogy kockázatos" besorolásának feloldása után lehetséges. Ezzel együtt lesz célszerű az ún. "fenékküszöb" monitoring program átalakítása a VKI nevezék- és módszertana szerint.

A magyar-szlovák monitoringban mederüledék vizsgálatokat is folytat az ÉDUKTVF. A mintavételre áprilisban és szeptemberben kerül sor. 9 felszíni vízminőség vizsgálati helyen végeznek szervetlen mikroszennyező (Cu, Cr, Zn, Pb, Cd, Ni, Hg), valamint összes foszfor és nitrogén vizsgálatot, 6 helyen a szerves mikroszennyező anyagok analízisét.

Az ÉDUKTVF a víztestként nem azonosított szigetközi bányatavakban is végez méréseket, a mérőhelyek és a vizsgált komponensek táblázatait az ÉDUKTVF munkaprogramja rögzíti.

A mérőhelyek táblázata a földrajzi azonosítás és a mérési program mellett más információkat is tartalmaz. Feltünteti a mérések kezdetének évszámát. Ha a pont szerepelt a 2005. évi PHARE programban, akkor mutatja az itt szereplő BQE kódot, valamint azt is, hogy a mérőhelyen nyert információk mely értékelő hálózatokba épülnek be.

Két nemzetközi hálózat, a TMNM és a Határvíz Bizottság mérőhálózatához még nem véglegesítették a VKI szempontrendszere szerinti mérési programot, ezért a táblázat csak az országos és a helyi hálózat programját mutatja.

A helyi hálózat, az ún. Duna monitoring mérőhelyeiből alakították ki a magyar-szlovák közös monitoring, az ún. fenékküszöb monitoringba tartozó adatcsomagot. A fenékküszöb monitoring az 1995-ben kétoldalú szerződés keretében elfogadott ún. Szabályzat szerint működik. Az új mérési program bevezetéséhez szükséges a Szabályzat módosítása. Az újonnan bevezetendő komponenskörön túl az adatcsere pontokon, valamint a Mosoni-Duna Fekete-erdő és Mecsér pontján nehézfémek (7 komponens: Hg, Zn, As, Cu, Cr, Cd, Ni) és UV-olaj mérésre is sor kerül.

A táblázat azt is tükrözi, hogy az egyes mérőhelyeken nyert eredmények – a költségtakarékosság szempontjára tekintettel – mely mérőhálózatok adatbázisba épülnek be. A helyi hálózat, a Duna monitoring minden mérőhelyen szolgáltat eredményt, közülük 4 hely adatai az országos törzshálózatban, 5 hely adatai a Határvízi monitoringban, 1 hely a TMNM nemzetközi hálózatban és 11 hely a magyar szlovák adatcserében is hasznosul.

II.2.1.1 A VKI előírásai szerinti mérési program

Mérőhelyek és mérési programok

II.2.1.2 Szigetközi bányatavak vizsgálati programja

A bányatavak vízminőségi monitoringja víztestként nem azonosított - mind felszíni kiterjedtségében, mind mélységében - változatos méretű, kotrással keletkezett, nagyrészt lefolyástalan felszíni vizek minőségének változását követi nyomon. Különösen a mély tavak jelentenek veszélyt a felszín alatti vizek minőségére, mert a tóba kerülő szennyeződés akadálytalanul bekerülhet a mélyebb rétegekbe. (Helyes lenne, ha a vizsgálati programot kiterjesztenék a Szigetköz valamennyi lefolyástalan, mesterséges tavára.) A felszíni vízmintából 2006-ban vizsgált komponenskört és a vizsgálat helyszíneit a táblázatok mutatják. A vizsgálat gyakorisága minden mintavételi helyen 3 / év.

II.2.1.3 Melléklet

Emlékeztető a szigetközi hidrobiológiai monitoring fejlesztéséről tartott megbeszélésről A megbeszélés 2005. november 30-án a Vituki Kht. tárgyalótermében volt, az ülést László Ferenc vezette. Résztvevők: Berczik Árpád, Buczkó Krisztina, Csányi Béla, Guti Gábor, Hajósy Adrienne, Horváth Lajos, Liebe Pál, Ördög Vince. László Ferenc ismertette a 2005. szeptember elején készített "A Felső-Dunán kialakított megfigyelő rendszerek működését áttekintő elemzés" elfogadása óta történteket. A vízpótlási monitoring felszíni vízminőségre vonatkozó (Q-6 jelű) táblázata kiegészült a mérőpontok és mérések tételes felsorolásával. Rakics Róbert helyettes államtitkár felkérte a Vituki Kht-t , illetve és az elemzés összeállításában résztvevőket, hogy dolgozzanak ki javaslatokat a jelenlegi monitoring rendszer átalakítására az EU szabályok figyelembevételével, különös tekintettel a víz keretirányelvben foglaltakra. A javaslatnak a becsült költségekre is ki kell terjednie. A megbeszélésen - egyetértőleg – az alábbi javaslatok születtek: 1. A felszíni vízminőség monitoring észlelőhelyeinek vonatkozásában:   - A 2005. októberében elkészült "Ecological Survey of Surface Water, Hungary" című tanulmány ajánlásait a szigetközi javaslat teljes mértékben figyelembe veszi, beleértve a tanulmányban szereplő 13 darab szigetközi pont beillesztését a hálózatba.   - Csányi Béla összeállított egy – a jelenlegi 43 helyett - 25 helyből álló javaslatot a mérőhálózatra. A javaslat pontjai 9 esetben megegyeznek a fentiekben idézett tanulmány mérőpontjaival. (A mellékelt táblázat és ábra tükrözi az egyezéseket és különbözőségeket.)   - A szigetközi monitoring mellett más, nemzetközi vonatkozású vízminőségi monitoring hálózatoknak (Határvízi Egyezmény, Duna konvenció) is van szigetközi illetőségű mérőhelye, ezeket be kell építeni a hálózatba.   - A hálózat meghatározásának fontos szempontja, hogy a hosszú idejű mérési adatsorral rendelkező pontok maradjanak a hálózat részei (az idősorok átlagos hosszúsága 15 év). Az elhangzottak alapján a jelenlévők néhány napon belül kiegészítő javaslatokat tesznek a mérőhálózat véglegesítéséhez. 2. Mérendő komponenskörök és gyakoriságok: A fenti hivatkozott jelentés a víz keretirányelvvel összhangban - általánosságban – meghatározza mind a mérendő paramétereket, mind a mérési gyakoriságokat, feltéve, hogy a víztest irányelv szerinti besorolása ismert. A megbeszélés résztvevői - a szigetközi monitoringgal szemben támasztott különleges követelményekre is tekintettel - az alábbiakra hívták fel a figyelmet:   - A 2005 márciusában Brüsszelben benyújtott országjelentés a Szigetközben csak 7 víztestet különített el: a Duna-szakasz egyetlen víztest (holott három, hidromorfológiailag alapvetően különböző szakasza van), 4 víztest a Mosoni-Duna, és 1-1 víztest a dunakiliti tározó-töltés melletti szivárgó csatorna, valamint a lipóti morotva tó (ld. a mellékelt táblázatot). Sem a szigetközi hullámtéri ágak, sem a mentett oldali vízpótló csatornák nem szerepelnek a jelentésben. Ez nehezíti a monitoring tervezését. Az értekezlet résztvevői tájékozódni fognak az országjelentés módosításának lehetőségéről.   - A mérések gyakoriságának nem kellően körültekintő megválasztása növeli a kockázatosságot. Szükség lenne arra, hogy a szabályos ütemezés mellett legyen lehetőség “esemény” bekövetkezésekor is méréseket végezni.   - Az MTA munkacsoportja keretében – néhány hullámtéri ágban - folyó hidrobiológiai vizsgálatokat folytatni kell. Ezek a vizsgálatok tudományos igénnyel dokumentálják a Duna elterelésének hidrobiológiai következményeit.   - Célszerű lenne valamennyi adatcsoport esetén áttérni a naptári év szerinti nyilvántartásra. 3. A felszín alatti víz minőségének monitoringja A víz keretirányelvnek alkalmazásának bevezetése érdekében országos állapotfelmérés folyik a MÁFI irányításával, melyet 2006 januárjában fejeznek be. A szigetközi monitoring átalakítására ezt követően kerülhet sor. Budapest, 2005. december 1. Összeállította: Hajósy Adrienne II-5 ábra Javaslat a szigetközi hidrobiológiai mérőhelyekre jel mérőhely EOV X EOV Y BQE jel a mérés kezdete 1 Duna, Rajka 297100 515650   1968.01.02 2 Duna, a fenékküszöb felett 295370 521260   1995.06.27 3 Duna, a fenékküszöb alatt 295370 521260 Dun_066 1995.06.27 4 Duna, 1832.5 fkm - Denkpáli torkolat, Df3 289866 527357   Ö.V: 2002 5 Duna, Dunaremete 282900 531800 Dun_136 1992.10.19; Ö.V: 2002 6 Duna, Ásványráró 1816 fkm 281025 536475   nem folyt észlelés 7 Duna, Medve 273100 545420 Dun_137 1968.01.02 8 Szivárgó-csatorna, II.zsilip 296600 514300   1992.11.04 9 Szivárgó-csatorna, I.zsilip 296550 514800   1992.11.02 10 Helenai-ág, Duna 1845,5 fkm 295280 519050   1995.06.06 11 Cikolaszigeti-ág, Z-8 zárás alvíz 290200 526054   1995.01.02 12 Cikolaszigeti-ág, Dunasziget B4 42,4 tkm 288490 526810 Szi_072 1992.10.20; Ö.V: 2002 13 Ásványi-ág, Z12 felvíz 279960 535860 Ásv_064 1995.01.02; B.K: 1992 14 Ásványi-ág, Öntési tó 278580 536670   1995.04.24; Ö.V: 2002 15 Bagoméri ág fatelepnél 17,1 277393 537804   1992.10.28 17 Lipóti-morotva 281370 530780 Lip_168 1994.01.11 18 Nováki-csatorna, Arak 281504 525853 Sza_229 nem folyt észlelés 20 Nováki-csatorna Novákpuszta 277270 527510   1993.06.07 21 Szavai-csatorna, Vámosszabadi 271248 544276   1992.10.19-1995.04.18 22 Szavai-csatorna, Kisbajcs 265721 547217   1992.10.19 23 Mosoni- Duna, Feketeerdő alatt 288080 518110 Mos_077 1992.10.19 24 Mosoni-Duna, Mecsér 273943 532744 Mos_076 1968.01.30 25 Mosoni-Duna, Vének 266460 553470 Mos_084 1969.01.14 26 Bodaki-ág 285049 529237 Bod_065 Ö.V: 2002 27 Szavai-csatorna, Kisbajcs 268566 546567 Sza_071 nem folyt észlelés 28 Cikolasziget alatt 287817 524183 Sza_228 nem folyt észlelés 29 Ásványi-ág,hajózási üzem 23,9 tkm 278220 535200   1992.10.20 30 Cikolasziget 291260 524140   B.K: 1991 31 Ásvány 278990 535570   B.K: 1991 32 Schisler holtág 291290 523870   B.Á – G.G: 1992; Ö.V: 2002 33 Zátonyi Duna, Püski       B.Á – G.G: 1994 34 Szigeti-Duna közúti híd 294535 520870   Ö.V: 2002 35 Dunaremetei nádas 283480 529880   Ö.V: 2002 36 Halrekesztői híd 279590 534400   Ö.V: 2002 A táblázat 1-25 között a november 30-i javaslatot (Csányi Béla) tartalmazza, mely 10 esetben azonosítható a BQE pontokkal. (A 23 jelű pont koordinátáit a Felügyelőség javította.) A 26-28 jelű pont a további 3 BQE pont, a 29 jelű pont a Felügyelőség javaslata, a 30-31 jelű Buczkó Krisztina, a 32-33 jelű Berczik Árpád - Guti Gábor javaslata, a 34-36 pont Ördög Vince javaslata. A Felügyelőség a 16 és a 19 jelű pont elhagyását javasolta (ezeken a helyeken eddig egyetlen mérés sem volt, és a BQE pontok között sem szerepelnek). A nap pontosságú dátum a Felügyelőség méréseinek kezdete, a többi esetben kezdőbetű és évszám szerepel. Megjegyzések:   1. Néhány száz méter koordináta-eltérés esetén a javaslat és a BQE pont azonosnak tekintendő.   2. Valamennyi pont esetén szükséges a koordináták pontosítása.

II.2.2 A felszín alatti vizek minősége

A jelen dolgozat a "Szigetköz" nevű felszín alatti víztest (EU kódja: p.1.1.1) monitoringjának szigetközi részére vonatkozó javaslatot tartalmazza.

A monitoring-javaslat figyelemmel van az ún. országjelentés megállapításaira, továbbá arra, hogy a Szigetközben Natura 2000 terület található. A monitoring tervezésénél azt a tényt is tekintetbe kell venni, hogy a terület üzemelő és távlati vízbázisai sérülékenyek, ezért külön védőterületeket jelöltek ki.

A 2006-ban készült "A talajvizek vízminőségi állapotának felmérése" PHARE project (kódja: EUROPEAID /114956/D/SV/HU2002-000-180-04-01-02-03) megállapításai beépültek a jelen javaslatba. (A project zárójelentése az elektronikus változat melléklete.) A területen a project keretében vizsgált 8 db megfigyelőkutat javasoljuk a monitoring hálózatba emelni.

II.2.2.1 A mérési tapasztalatok összefoglalása

Az 1990-es évek eleje óta folynak szisztematikus felszín alatti vízminőség mérések a Szigetközben. A legtöbb mérést az ÉDUKVI kezelésében lévő vízszintet figyelő kutakban az ÉDUKTVF munkatársai végzik. A vízbázisok és a távlati vízbázisok megfigyelő kútjait az ÉDUKVI üzemelteti. A Szigetköz területén lévő különféle termelőkutakban az üzemeltető cégek végeznek méréseket, és szolgáltatnak adatokat jogszabályi kötelezettség alapján. Közülük 6 kút adatai szerepelnek a magyar-szlovák adatcserében is. A dunacsúnyi tározó és a vízpótlás vízminőségre gyakorolt hatásainak tudományos vonatkozásait az MTA munkacsoport keretében a MÁFI és a VITUKI is vizsgálja.

A tizenöt éves idősorok tapasztalatai alapján a következő megállapítások tehetők:

-		A dunacsúnyi tározóból történő beszivárgást Rajka-Dunakiliti környékén nagyobb térbeli sűrűségű, és 20 m-nél mélyebb szintekre is kiterjedő hálózatkiosztással szükséges figyelni, minél közelebb az országhatárhoz. (A határmenti 50 m mély DKL-7 kút idősora például romló, reduktív viszonyokat jelez.)
-		A hullámtéri és mentett oldali vízpótlás az eddigi tapasztalatok szerint nem okozott vízminőség-romlást, ezt elegendő a továbbiakban néhány sekélymélységű figyelőkúttal nyomon követni.
-		A 20 m-nél mélyebb zónában a vízminőség általában szennyezetlen, ezt mélyebb kutak mintázásával néhány jellemző ponton kell figyelemmel kísérni.
-		A települések csatornázottak, a kommunális hatást néhány ponton a sekély zónában kell figyelni.
-		A mezőgazdasági területeken a nitrát- és peszticidkoncentráció alakulását a sekély zónában különböző vízföldtani körülmények (a finomszemü fedőréteget el nem érő és elérő talajvízszint) között kell figyelni.
-		Az ismeretessé vált értékelések nem mutattak ki határértéket meghaladó szerves és szervetlen mikroszennyezőket.
-		A mikroszennyezők további mérési programjának pontosításához szükség lenne a terület összes eddigi mérési adatának összegyűjtésére és értékelésére, valamint (legalább) a jelenlegi gazdálkodás releváns adataira.

A Szigetköz, mint felszín alatti víztest, kémiai szempontból "lehetséges kockázatos" besorolást kapott a 2005. évi országjelentésben.

A lehetséges kockázatok a következők:

-		az országhatáron túlról romló minőségű víz érkezhet Dunacsúny felől. A Duna duzzasztása miatt lelassult a felszíni víz sebessége, emiatt finomszemű üledék rakódik le a mederfenéken, és az ezen keresztül történő átszivárgás során romolhat a felszín alatti utánpótlódás minősége;
-		a hullámtéri és mentett oldali vízpótlás a dunacsúnyi tározóból kapja a vizet;
-		a mezőgazdasági területeken lehetséges a nitrát- és peszticidkoncentráció növekedése.

II.2.2.2 Javaslat a megfigyelő-hálózat kútjaira, a mérési gyakoriságra és a mért komponensek körére

A hálózat meghatározására – az országos hálózat tervezésének függvényében – a későbbiekben kerül sor, az alábbi, helyi szempontok figyelembevételével.

a megfigyelő-hálózat kútjai

Az ÉDUKTVF 2006. évi mérési terve már a VKI szempontrendszerére is tekintettel határozta meg a mérőhálózatot. A feltárási monitoring üzemeltetésére ebből a hálózatból kell kutakat választani. A feltárási monitoringba kerülő kutak számát az országos hálózat gyakoriságával összhangban kell megállapítani. Az összes kút – melyből a kiválasztás történik - adatát a mellékelt táblázatok tartalmazzák, és ábra szemlélteti.

Az üzemeltetési monitoring-hálózatba bevonandók a PHARE project keretében létesített kutak, az adatszolgáltatásra kötelezett termelőkutak (a magyar-szlovák adatcsere 6 db kútja mindenképpen), valamint a tudományos célú (MÁFI, VITUKI) monitoringok adatai.

mérési gyakoriság

A feltárási monitoring kezdeti gyakoriságára - a Szigetközre jellemző vízföldtani körülmények között - a vonatkozó EU útmutató negyedévenkénti mintavételt javasol. A már tizenöt éve tartó megfigyelés-sorozattal a kezdeti szakasz lezártnak tekinthető, ezért át lehet térni az Útmutató által javasolt féléves gyakoriságra.

Tekintettel azonban a tizenöt éves tapasztalatokra, a nehézfémek és a szerves mikroszennyezők vizsgálatára speciális, a helyi viszonyokhoz illeszkedő rendszer kidolgozása javasolt. Az eddigi mérési eredmények alapján a feltárási monitoring-hálózatból ki kell választani néhány kutat, amelyekben két éves időközökben elvégzik ezeket a - költséges - méréseket. Minden méréssorozat értékelése során eldöntendő, hogy szükség van-e a mérés-sorozat sűrítésére. A programba bevonandó kutak kiválasztására a méréseket végző ÉDUKTVF munkatársait célszerű felkérni.

Az üzemeltetetési monitoring mérési gyakorisága az Útmutató alapján ugyancsak fél éves, a feltárási monitoringhoz hasonlóan.

a mért komponensek köre

Az alapkomponensek: oxigéntartalom, pH-érték, vezetőképesség, nitrát, ammónium, nátrium, kálium, kalcium, magnézium, klorid, szulfát, hidrogénkarbonát, vas, mangán. (A vas és a mangán bevonását az alapkomponensek közé a helyi viszonyok indokolják.)

A nehézfémek és a szerves mikroszennyezők köre a helyi viszonyokra tekintettel és a mérési tapasztalatok alapján a későbbiekben határozandó meg.

II.2.2.3 A jelenlegi mérőhálózat

A táblázatok a jelenlegi minőségi monitoring kútjainak földrajzi jellemzőit tartalmazzák. A táblázat feltünteti a szűrőzési mélységet, illetve azt a tényt, hogy a kút szerepel-e a magyar-szlovák adatcserében.

A rajz feltünteti valamennyi, a szigetközi felszín alatti vízminőség vizsgálatában jelenleg szerepet játszó mérőhelyet: a VITUKI kútcsoportjait, a MÁFI szondázási helyeit, a magyar-szlovák adatcserébe bevont termelőkutakat, továbbá a PHARE program kútjait. (Csőköteges kút, illetve kútpár esetén a rajz csak egyetlen pontot tüntet fel.) A 20 méternél mélyebbről adatot szolgáltató kutakat a rajzon megkülönböztettük.