II. RENDSZERES MÉRÉSEK

II.1.1  A szigetközi vízmércék hálózata

A vízmércék számbavétele az ÉDUKVI által rendelkezésre bocsátott file, a "Szigetköz belső-állomásjegyzék.XLS" adatai alapján történt. A file az elektronikus változat mellékletei között található.

Az állomásjegyzék a szigetközi szakaszmérnökség 121 db mércéjét tartalmazza. Közülük 11 db nem a földrajzi értelemben vett Szigetköz területén található (a gönyüi mérce, 9 db mérce a Lajtán, illetve egy Rét-árok nevű vízfolyás időszakos mércéje). A mentett oldali vízpótló csatorna kitorkollásánál lévő 110092 számú mérce – a magyar-szlovák adatcsere része - nem szerepel a jegyzékben.

A jegyzék 121 db mércéje közül 54 db rendelkezik regisztráló műszerrel. A Dunán 8 db mérce található, és mindegyiken van regisztráló műszer.

A magyar-szlovák adatcserében 18 db szigetközi mérce adata szerepel, közülük 15 db rendelkezik regisztráló műszerrel. (A mentett oldali vízpótló csatorna kitorkollásánál és a Gyümölcsös úti zsilip mércéinél nincs műszer.)

Az "Áttekintő elemzés" fő megállapítása szerint a Felső-dunai megfigyelőrendszer felszíni vizek mennyiségi adatait gyűjtő állomáshálózata megfelelő kiépítettségű, lényeges bővítést, fejlesztést nem igényel. Az állomáshálózat képes szolgáltatni minden szükséges szigetközi vízszint-vízhozam adatsort (vízpótló rendszer, a dunakiliti fenékküszöb üzemeltetése, a határvízi és a magyar-szlovák adatcsere).

II.1.1.1  Javaslatok

1.  A dunai mércék közül csak az 110161 jelű nem tartozik a törzshálózatba. Javasoljuk a mércét a törzshálózatba emelni.

2.  A magyar-szlovák adatcserébe tartozó 110092, 110106 és 110144 jelű állomásokon (a mentett oldali vízpótló csatorna kitorkollása és a Gyümölcsös úti zsilip mércéi) javasoljuk regisztráló műszer elhelyezését. A három állomást javasoljuk a törzshálózatba emelni.

3.  A mércék nyilvántartásában az "üzemi" és "vízpótlás" címeken történő elkülönítés indokolatlan, helyesebb lenne "üzemi" címen összevonni a kétféle rendszert.

4.  Az adatbázisban szereplő földrajzi (EOV) koordináták felülvizsgálatra szorulnak.

5.  Javasoljuk a mércék összes adatát – a szükséges ellenőrzések után – a www.vizugy.hu honlapon közzétett országos közcélú adatbázisba rendezve, nyilvánossá tenni.

Az 1-4 számú javaslatok végrehajtása után 26 db törzshálózatba tartozó mérce és 96 db üzemi mérce fogja alkotni a szigetközi vízmércék hálózatát. A törzshálózati mércék közül 25 db, az üzemi mércék közül 32 db rendelkezik majd regisztráló műszerrel.

Az ábra a mércék vázlatos elhelyezkedését mutatja (a javaslatok megvalósítása után), megkülönböztetve a műszerrel felszerelt és az időszakos észlelésűeket. A műszerrel ellátottak száma 57 db (54 db jelenleg és 3 db javaslat). Az elektronikus változatban a mércék a nagyított térképen a táblázat alapján azonosíthatók.

A rajzon 106 állomás szerepel a szakaszmérnökség 122 mérőhelyéből. A hiányzó 16 közül 9 db a lajtai mérce (000019, 000020, 000021, 110002, 110471, 110180, 110181, 110182, 110183), 4 db mércének nincs földrajzi koordinátája (110287, 110288, 110289, 110290), a gönyüi mérce (000004), a Rét-árok nevű vízfolyás mércéje (110297), továbbá az ellenőrzendő bagoméri mérce (110481) jelenlegi koordinátái alapján a szigetközi területen kívülre esik.

II.1.1.2 A felszíni állomáshálózat üzemeltetésének és fenntartásának költségei
  (az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság közlése)

		üzemeltetés: 24139 eFt/év,
		fenntartás: 7097 eFt/év.

Az üzemeltetési költség tartalmazza:

-		a regisztrált adatgyűjtést végző dolgozók munkabérét,
-		az észlelők munkabérét,
-		az adatrögzítést, adatfeldolgozást és a szakmai irányítást végzők munkabérét,
-		az adatgyűjtés gépkocsi költségeit,
-		digitális regisztráló műszerek javításának és postai szállításának költségét,
-		gazdaságosan nem javítható műszerek cseréjét,
-		távmérő rendszer üzemeltetését,
-		a vízhozammérések költségeit (munkabér és gépkocsi futás),
-		lebegtetett hordalékminták elemzésének költségét,
-		a minőségirányítási rendszer üzemeltetési költségeit (auditok, felkészítés).

A fenntartási költség tartalmazza:

-		az állapotfelvételeket,
-		az állomások környezetének kaszálását,
-		betétpallók cseréjét,
-		vízmércelapok és számok cseréjét és pótlását,
-		fémfelületek festését,
-		regisztráló alépítmények iszaptalanítását,
-		betonfelületek és kőburkolatok javítását.

II.1.1.3  A felszíni vizet észlelő hálózat

A vízmércék azonosító adatai

A Szigetköz talajvízjárásának megfigyelése, a talajvízszint-változások elemzése céljából az alábbi hálózatokban telepítettek észlelőkutakat:

-		szigetközi törzshálózati észlelő kutak,
-		szigetközi üzemi észlelő kutak,
-		MÁFI-kutak,
-		üzemelő és távlati sérülékeny vízbázisok észlelő kútjai,
-		ún. monitoring kutak, melyeket a bős-nagymarosi rendszerhez építettek ki.

A vízszintészlelő kutak üzemeltetését az ÉDUKVI végzi, a MÁFI-kutak kivételével. (A MÁFI-kutakat a földtani monitoring keretében ismertetjük, a vízbázis-kutakat a felszín alatti vízminőség mérésével foglalkozó részben.)

II.1.2.1  A Szigetközi szakaszmérnökség kútjainak felülvizsgálata

Az Értékelő elemzés az ÉDUKVI által rendelkezésre bocsátott

		"Szigetköz belső állomásjegyzék.XLS"

elektronikus lista alapján vette számba a kutakat (A file az elektronikus változat melléklete). A lista az alábbi tételetek tartalmazza:

Az Értékelő elemzésben a fejlesztéshez az alábbi szempontokat és megfontolásokat ajánlottuk:

-		a hosszú adatsorral rendelkező kutakat a hálózatban kell tartani;
-		az összes hullámtéri kutat meg kell tartani, illetve fejleszteni kell;
-		a csőköteges (több csöves) kutakat célszerű kiiktatni a hálózatból;
-		a nem üzemeltett, műszerezés nélküli kutakat meg kell szüntetni;
-		a műszerezetlen kutakat mérőberendezéssel kell ellátni vagy meg kell szüntetni,
-		néhány esetben szükséges a kút paramétereinek mielőbbi ellenőrző mérése.

Az Értékelő elemzés írásakor folyamatban volt az ÉDUKVI irányításával a szigetközi szakaszmérnökség talajvízszint észlelési hálózatának optimalizálása, részletes szempontrendszer szerint (Optimalizálási javaslat). A vízszint észlelés mellett, ez az anyag tartalmazza az ÉDUKVI üzemeltetésében lévő vízbázis és távlati vízbázis állomásokat is.

Az optimalizálás – a VKI koncepciójának megfelelően – az észlelő hálózatok által szolgáltatott adatokkal szemben támasztott követelményekből indul ki. A legfontosabb igények, amelyeknek az optimalizálás után a hálózatnak meg kell felelni:

-		a hálózat olyan sűrűségű kell legyen, hogy a regionális szempontból fontos áramlási irányok és gradiensek megállapíthatóak legyenek;
-		a vízföldtani viszonyok ismeretében becsülhető legyen az egyes vízfajták közötti átadódás mértéke: a felszíni vizek és a talajvíz között, illetve a talajvíz és a mélységi vizek között.

Az időközben elkészült Optimalizálási javaslatban a hálózatban maradó kutak számától függően 4 változatot vizsgáltak. Az optimalizáció eredményét mutató listák az

		"Fk hálózat optimalizációja Szigetköz.XLS" és az
		"Fk hálózat optimalizációja Szigetköz csak megmaradó.XLS"

file-k. (A listák az elektronikus változat mellékletei.)

Az optimalizáció során vizsgált tételek az alábbiak: