III.  KVÁZI-MONITORING MÉRÉSEK

III.1  Földtani monitoring

A méréseket a Magyar Állami Földtani Intézet kutatói végzik.

A Duna magyarországi felső szakaszán végzett beavatkozások megváltoztatták és megváltoztatják a felszíni vizek áramlási sebességét, vízminőségét, a medrek állapotát. A Magyar Állami Földtani Intézet 1995 óta rendszeres földtani monitoringot végez a Duna és a mellékágak Rajka-Nagybajcs közötti szakaszán. A kutatások célja a beavatkozással érintett folyamszakasz mentén a felszíni víz - felszínalatti víz kapcsolatának dokumentálása és viszonyuk meghatározása a földtani képződményekkel.

Azokon a helyeken, ahol e vizek jelentik a felszín alatti vizek utánpótlódását, a változásokat a ható mederszakaszokhoz lehető legközelebb telepített kutakkal, szondákkal lehet nyomon követni (a jelenlegi program: 20 szondázási hely).

Az egyes mederrészek vízpótló, megcsapoló képességének változását aktuálgeológiai vizsgálattal követik nyomon. Az egyes helyszínek különböző típusú, és a Szigetközben jellegzetes szedimentációs-eróziós folyamatokat, beszivárgási-megcsapolási viszonyokat jellemeznek (a jelenlegi program: 9 aktuálgeológiai pont).

A MÁFI vízszintészlelő kútjaiból – a szigetközi monitoring költségeinek csökkentése óta – nem származik adat. A nyolcvanas évek óta folyamatos adatsorok szakadtak meg. Néhány kút hidrológiailag különleges helyen van, így például a rajkai mérce fölött, közvetlenül a Duna parton lévő kútcsoport; vagy a Szigetközben unikumnak számító araki kútcsoport, ahol 150 és 400 méter mélységből lehetne a rétegvizek potenciálváltozásairól – a modellalkotáshoz elengedhetetlen - információt szerezni. Ilyen mélységű rétegvíz észlelőkút csak ez a kettő található a szigetközi térségben.

A mintavételi helyeket a táblázat mutatja, és az ábra szemlélteti.

Az ismertetett monitoring program a jelenleg biztosított költséggel ellátható.

Javaslatok a földtani monitoring fejlesztésére

A javaslatok a felszín alatti vizek utánpótlódási folyamataira vonatkozó ismeretek bővítését célozzák. A térség vízkészleteinek védelméhez tervet készíteni e folyamatok kellő mélységű ismerete nélkül, legalábbis kockázatos.

	1.	A Vízügyi Igazgatósággal egyeztetett pontokon évente egy-egy expedíciós vízminta gyűjtés a Rajka-Szap térségben működő vízmű kutakból és azokból izotópos áramlás vizsgálata. Ennek célja a kisalföldi mélységi vízbázisok védelméhez ismeretszerzés a határon túlról érkező szennyeződésekről.
		Az évi 1 vizsgálat becsült költsége: 1 millió forint.
	2.	A MÁFI kutak felülvizsgálata, az esetleg szükséges javítások elvégzése legalább a hidrogeológiailag különleges helyeken található kutak esetében, valamint a rendszeres észlelések újrakezdése. A felülvizsgálat és a várható javítási költség egy talajvízkút esetén 50 ezer forint, az araki 150 és 400 méteres kutak esetén 600 ezer forint. 10 MÁFI kút mérésre alkalmassá tételének becsült költsége 1 millió forint. A folyamatos adatgyűjtés, karbantartás és értékelés éves költsége kutanként 80 ezer forint. Összesen:
		A kutak egyszeri javítási költsége: 1 millió forint, a működtetés éves költsége: 0,8 millió forint.

III.2  Medermorfológiai, üledék- és hordalékmonitoring

A méréseket a Vituki Kht. kutatói végzik.

A Duna főmedrének Dunacsúnynál 1992 októberében történt elzárása és a vízhozam döntő részének átterelése a bősi vízierőmű üzemvíz csatornájába minden korábbi folyószabályozási beavatkozás hatásánál nagyobb mértékben alakította át a Rajka-Nagybajcs közötti Duna-szakasz és a szigetközi ágrendszerek medrét. A meder-, mederanyag- és üledék monitoring a Duna 1992 októberi elterelését közvetlenül megelőzően kezdődött. (Előtte utoljára 1969-ben mérték a szigetközi szakasz morfológiai viszonyait.) Azóta több-kevesebb rendszerességgel évente van mérés a Szap-Dunaremete és a Dunakiliti-Rajka szakaszon.

A felmérések alapján számszerűsíthető a meder térfogata, vízvezető képessége, a felszíni- és felszín alatti vizek kapcsolatát döntően befolyásoló feliszapolódás. Alapvető ismeretek gyűlnek a középvízi meder vízvezető képességének változásáról, a meder vízszintes szűküléséről. Mérés bizonyítja, hogy a folyam maga már nem képes visszafordítani az elterelés óta zajló káros folyamatokat (szerencsés véletlen, hogy közvetlenül a 2002. évi árvíz előtt és után is folyt mérés). Rendszeresen végzett medermorfológiai mérések nélkül nem készíthető megalapozott terv a folyamszakasz rehabilitációjára.

A végzett vizsgálatok:

	-	éves gyakoriságú mederfelmérések a Szap-Dunaremete szakaszon,
	-	egyidejű mederanyag mintavételek a szakasz nyilvántartási (VO) szelvényeinek öt-hét pontjából a Duna-atlaszban levő helyeken,
	-	az ásványi és a bagoméri ágrendszer évenkénti mederfelmérése, mederanyag mintavétel minden harmadik felmérési szelvényből,
	-	a Bagoméri-ágban lerakódott iszapréteg vastagságának és területi kiterjedésének mérése, az ágban levő finomanyag (iszap) mennyiségének/változásának meghatározása,
	-	folyamkilométerenként felszín közeli és öt folyamkilométerenként függély menti lebegtetett hordalék mintavételek, a minták laboratóriumi elemzése.

A jelenlegi monitoring tevékenység kataszterét a táblázat foglalja össze, a felmért mederszakaszokat az ábra szemlélteti.

Az ismertetett monitoring program a jelenleg biztosított költséggel ellátható.

Javaslat a mérési program kiterjesztésére

1. A jelenlegi mérések kiterjesztése a teljes Duna-szakaszra (Rajkától Vénekig);

2. A mért paraméterkör kiterjesztése:

	-	a mérések és mintavételek időbeli sűrítése és a vízjáráshoz illesztése: nagyobb árhullámok levonulása alatt lebegtetett hordalék mintavételek, röviddel levonulásuk után pedig mederfelmérés és mederanyag mintavételek,
	-	a középvízi meder partvonal-mozgásának – légi fényképezésen és terepi geodéziai méréseken alapuló - meghatározása,
	-	vízhozam-méréssel összekapcsolt vízszintrögzítések alapján a középvízi- és az árvízi meder vízszállító képességének számítása.

A javaslat költsége megbízhatóan becsülhető, mert volt olyan év, amikor a program teljesült; a teljes felmérés a jelenleg biztosított költség kétszerese. A javaslat pótlólagos költsége évi 15 millió forint.

III.3  Felszín alatti vizek utánpótlódása

A méréseket a VITUKI Kht. munkatársai végzik.

1994-ben KHVM-OMFB projekt keretében 11 kútcsoport létesült – közvetlenül vízpótló ágak mellett - a vízpótlás utánpótlásban történő szerepének vizsgálatára. Műszaki okokból és a felszínformákban bekövetkezett változások miatt 2006-tól 4 kútcsoportban folyik észlelés. A költségkeret így lehetővé teszi, hogy a víz keretirányelvvel összhangban, a redoxifolyamatok megítélése szempontjából fontos komponenseken (ammónium, nitrit, nitrát, vas és mangán) kívül, szakmailag indokolt, szélesebb komponenskör mérésére is sor kerüljön. A mintavételkor a vízszintek rögzítése is megtörténik.

A mérések értékelése a teljes Szigetközre vonatkozóan a talajvízjárást befolyásoló tényezőkkel együtt (dunacsúnyi tározó, főág, mellékágak vízállása, hidrometeorológia, víztermelés) történik, valamennyi tekintetbe vehető ismeret adatrendszerbe történő összegyűjtésével. A cél a felszín alatti víztest-utánpótlódás mennyiségi és vízminőségi változásának vizsgálata numerikus módszerek alkalmazásával.

A kútcsoportok helyét a táblázat tünteti fel, és az ábra szemlélteti.

Az ismertetett monitoring program a jelenleg biztosított költséggel ellátható.

III.4  A Szigetköz felszínborítási viszonyainak monitoringja

A munkát a Vituki Kht. Argos stúdió munkatársai végzik.

A Szigetköz területén 1984 óta 20 alkalommal készültek légifelvétel-sorozatok. A felvételezések 1992 óta évente legalább egy alkalommal, azonos paraméterekkel történnek. A légifelvételek a Szigetköz teljes területét lefedik.

A légifelvételek alapján készült tematikus térképsorozatok valósághűen ábrázolják a Szigetköz nyári felszínborítás viszonyait. A térképek reális képet mutatnak mind a hullámtér, mind a mentett oldal növényzeti és vízviszonyairól. (A jelen anyag szemléltető ábrái is az Argos felvételei alapján készültek.)

Javaslatok

	-	A jelenlegi augusztusi felvételezési időpont az erdészeti célú kiértékelést szolgálja, mert a vegetációs időszakban készült felvételek elsősorban a botanikai célú feldolgozásokhoz előnyösek. Vízügyi szempontból egy lombmentes időszakban készítendő felvételezés (elsősorban a hullámtéren) számos olyan, felszíni elem jobb felismerését biztosítaná, melyeket augusztusban a növényzet többé-kevésbé eltakar. A lombmentes felvételre egy alkalommal lenne szükség (a felvétel ismétlését csak nagy méretű morfológiai változás indokolná). A lombmentes felvételt sztereoszkópikus átfedésű 1 : 25000 méretarányú, digitális ortofotó térkép előállítására alkalmas technikai feltétellel lenne érdemes megvalósítani. (Hasonló technikai színvonalú térkép csak a Duna elterelése előtti időszakban készült.)
	-	Szükség lenne a területre vonatkozó űrfelvételek felhasználására a távérzékelési programban.

A javaslatok becsült költsége:

	-	A lombmentes felvétel költsége a hullámtérre: 3 millió forint.
	-	Az értékeléshez legalább két különböző időpontban készült, a Szigetközt lefedő felvétel-sorozatra van szükség. Az űrfelvételek (digitális állomány) ára függ az űrfelvétel típusától. A Landsat felvétel vételára 0,9 millió forint, a Spot felvételé ennek duplája.

III.5  Talajnedvesség monitoring

A méréseket a Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaságtudományi karának kutatói végzik.

A talajnedvesség-mérés 20 mérőhelyen történik, melyből 11 tartozik a magyar-szlovák adatcserébe. A mérések talajvízszint-észlelő kutak mellé telepített nedvességmérő kutakban folynak, általában két hetente, márciustól novemberig. Az észlelési helyeket a táblázat tünteti fel, és az ábra szemlélteti.

A T-1 – T-14 jelű mérőállomások szántó vagy gyep borítású területen vannak, a többi erdőben. A szántóterületeken a mérőpont környezetében fenológiai megfigyelések is folynak, a termést befolyásoló agrotechnikai tényezők szerepének figyelemmel kísérésére.

Az 1992 óta folyó mérések köre 2006-ban bővült. Négy kútban a talajvízszint-talajnedvesség változás időfüggvényének meghatározására a vízpótlás szezonális változtatásának időszakában, illetve egy esetleges dunai árhullámkor napi gyakorisággal végeznek méréseket. A kapcsolati függvényt mérő állomások: T-04, T-09, T-11, T-13.

A magyar-szlovák adatcsere állomásai T-02, T-04, T-06, T-10, T-12, T-15, T-16, T-17, T-18, T-19, T-20.

A mérőhelyeket a táblázat mutatja, és az ábra szemlélteti.

Az ismertetett monitoring program a jelenleg biztosított költséggel ellátható.

III.6  Az erdők monitoringja

A méréseket az Erdészeti Tudományos Kutatóintézet kutatói végzik

Fatermési monitoring

	A fatermési monitoring pontok 50x50 m-es kísérleti parcellák, melyeken a sorszámmal azonosított fák növekedését mérik, a fa méreteinek (átmérő, magasság) lemérésével és az állományon belüli helyzetének rögzítésével, évente egyszer, kora tavasszal.

Faegészségügyi monitoring

	A minta egyedeit minősítik az egészségestől az elpusztultig. A faegészségügyi ponton a pontból nézve, a négy égtáj felé eső legközelebbi 5-5 fa képezi a mintát. A minősítés évente két alkalommal történik.

Felújulási kísérlet

	A kísérlet keretében véghasználati, tehát faállomány nélküli területeken, emberi beavatkozás nélkül vizsgáljuk a spontán módon létrejövő faállományok összetételét. A kísérleti területek mérete: 0,5 ha. A felújulással kapcsolatos részletes értékeléshez még várhatóan több év megfigyelési eredményeire van szükség

Folytonos kerületmérések

	A kerületnövekedést dendrométer szalagokkal a vegetációs időben, hetente mérik.

A mérőhelyeket a táblázat mutatja, és az ábra szemlélteti.

A magyar-szlovák adatcserébe az 2, 3, 4, 7, 9, 10, 11, 13, 16, 21, 25, 27, 28, 29, 32 számú parcellák fatermési adatai kerülnek be.

Az ismertetett monitoring program a jelenleg biztosított költséggel ellátható.

Javaslatok

Az Európai Parlament és a Tanács 2152/2003/EK rendelete a Közösségen belüli erdők és környezeti kölcsönhatások megfigyelésére vonatkozik (Forest Focus, 2003.11.17.). Az ennek alapján készült útmutató: UN-ECE ICP Forest Manual on Estimation of Growth and Yield, 2004.

A szigetközi erdők monitoringja alapjaiban megfelel az EU elvárásainak, a kisebb eltérések megszüntetését célozzák az alábbi javaslatok.

A javaslatok a felszín alatti vizek utánpótlódási folyamataira vonatkozó ismeretek bővítését célozzák. A térség vízkészleteinek védelméhez tervet készíteni e folyamatok kellő mélységű ismerete nélkül, legalábbis kockázatos.

	1.	A faállományok növekedésének vizsgálatban új mérésként a koronahossz mérések bevezetése, amely nem igényel műszeres fejlesztést, viszont jelentős többlet időráfordítással jár.
		Éves költség: 0,5 millió forint.
	2.	Faegészségi állapot vizsgálatok: Mivel a jelenlegi mintaterületek véletlenszerű elhelyezkedésűek a térségben, indokolt ezek szisztematikus hálózatba rendezése, évről-évre történő folyamatos áttelepítésekkel. A jelenlegi vizsgálat pontonként 5 fa bevonásával történik, a hivatkozott EU útmutatóban 8 fa szerepel, a szigetközi mérés-szám 8-ra emelése indokolt.
		Éves költség: 0,3 millió forint.
	3.	Heti kerület-növekedés mérések: A mérés jelenleg fémszalagok kerületváltozásának mérése, élőmunka igénybevételével. Az EU módszertannak megfelelően, automata műszeres mérés bevezetése folyik kísérleti jelleggel az ország 18 területén, a Szigetköz nincs közöttük. Javasolható legalább 2 db automatikus berendezés telepítése.
		1 db műszer telepítésének költsége: 0,5 millió forint.

III.7  Botanikai monitoring

A méréseket az ELTE Növényrendszertani és Ökológiai Tanszékének és a Nyugat-Magyarországi Egyetem Növénytani Tanszékének kutatói végzik.

Cönológiai felvétel

	A 25 x 25 méteres mintaterületen belül az összes hajtásos növényfaj cönológiai borításának regisztrálása, a vizsgálat évente egyszer, júliusban történik. A dunaremetei transzektben a szárazra került Duna-mederben 50 m hosszan, egymással érintkező 2 x 2 méteres négyzetekben minden előforduló faj cönológiai borításának regisztrálására kerül sor.

Levélfelület mérés

	A lehullott levelek méretének meghatározása. A vizsgálathoz a kocsányos tölgy (Quercus robur), az enyves éger (Alnus glutinosa) és a fehér fűz (Salix alba) leveleit minden év decemberében gyűjtik össze.

A Szigetköz gyomvegetációjának monitoringja

	A felvételezést 40 helyen, június-augusztusban hajtják végre, gabona- és kukoricavetésekben, mindkét kultúrában intenzív és extenzív művelésű táblákon is. A vizsgálat a Balázs-Ujvárosi-féle felvételezési módszert alkalmazásával történik

A természetközeli élőhelyek botanikai monitoringjának mérőhelyeit a táblázat tünteti fel, és az ábra szemlélteti.

A vízpótlás magyar-szlovák közös monitoringjába a B-1, B-2, B-3, B-4 mérőállomások cönológiai felmérései tartoznak.

Az ismertetett monitoring program a jelenleg biztosított költséggel ellátható.

Javaslat

A "Szigetköz" Natura 2000 területeken a botanikai monitorozásba be kellene vonni a közösségi jelentőségű növényfajokat és élőhelyeket (ezek közül sok a Mosoni-Duna eddig kevésbé vizsgált kanyarulataiban van). A monitorozás a Fertő-Hanság Nemzeti Park munkatársaival együttműködve valósulhat meg.

		A témabővítés költsége: évente 0,5 millió forint.

III.8  Alga- és moha monitoring

A méréseket a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárának kutatói végzik. A megváltozott feladatokra tekintettel a munka megnevezése a továbbiakban: "Hidrobotanikai monitoring a Szigetközben".

Fitobentosz (perifitikus diatóma) vizsgálatok 1992 óta folynak a cikolai és az ásványi ágrendszerben. A vizsgálat - különböző alzatokról (nád, gyékény, átokhínár, békalencse fajok, Potamogeton fajok, Myriophyllum és Ceratophyllum) évente kétszer gyűjtött - diatómák gyakoriságának meghatározása tartós kovaalga prepartátumból.

Algagyepek vizsgálata a két ágrendszerben 1996-tól folyik. A mozaikos megjelenésű gyepek a bentonikus eutrofizáció mértékének mutatói.

Mohák vizsgálata 1994 óta folyik, évente egy alkalommal - reprezentatív gyűjtés alapján - a fajok gyakoriságát határozzák meg.

A víz keretirányelv alkalmazására tekintettel a vizsgálatok köre 2006-tól bővül. 25 mintavételi helyen fitobentosz, 17 helyen mohák felmérésére kerül sor.

A mintavételi helyeket a táblázat mutatja, és az ábra szemlélteti.

Az ismertetett monitoring program a jelenleg biztosított költséggel ellátható.