A FELSZÍN ALATTI VÍZTEST MENNYISÉGI ÁLLAPOTA, A TALAJVÍZSZINT VÁLTOZÁSAI

Hajósy Adrienne (1), Liebe Pál (2), Szalai József (2)

(1) MTA Szigetközi Munkacsoport
(2) VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Kht.

A szigetközi térségben több intézmény végez felszíni és felszínalatti vízszint észleléseket. Szükséges feladat az adatsorok időnkénti összesítése, a mért paraméterek időbeli alakulásának, területi eloszlásának és különféle statisztikai jellemzőinek áttekintése céljából. A VITUKI. több évtizede végzi ezt a tevékenységet; néhány éve az élővilág kutatói számára is használható - információs rendszerként működtethető - adatbázist létesített.

Az előadás - az elmúlt 50 év adataiból szerkesztett idősorokkal és szintvonalas térképekkel szemléltetve - ismerteti a talajvíz szintjének változását, összefüggéseit más folyamatokkal, mindenek előtt a térség felszíni vizeinek szintváltozásaival.

Talajvíz domborzat (Major Pál nyomán, Erdélyi 1978, p.112)
Jelmagyarázat: 1 = talajvízfelszín izovonal (mBf); 2 = a középponti mély depresszió; 3= a hansági mocsár területe (Ignaz Müller, 1769 nyomán)

A DUNA VÍZJÁRÁSA A POZSONYI, RAJKAI ÉS A DUNAREMETEI MÉRCÉN 1991 ÓTA, NAPI ADATOK

vízhozam


 
A Duna elterelése óta eltelt időben a vízhozam átlaga a pozsonyi mércénél 2121 köbméter/s, Rajkán ennek 19 százaléka, 415 köbméter/s.

vízszint


 
A rajkai mércén a Duna elterelése után az átlagos csökkenés 3,6 m volt, a dunakiliti fenékküszöb üzembehelyezése 2,7 méterrel növelte a vízszintet.
 
A dunaremetei mércén a vízszintcsökkenés átlaga 2,9 méter. A szapi duzzasztó hatás átlagosan 0,7 méterrel növeli itt a vízszintet.

átlagsebesség


 
A folyam sebességének csökkenése átlagosan 1 m/s.

          A HULLÁMTÉR NAGYVÍZI ELÖNTÉSE


 
1992 októbere óta csak néhány napra öntötte el a hullámteret a víz, holott az ártéri ligeterdő számára fontos jelenség természetes állapotban évente többször, és tartósan megvalósult volna.
 
A pozsonyi görbe pirossal jelölt szakaszai mutatják az elmaradt elöntések időtartamát.

          A TALAJVÍZ VÁLTOZÁSÁNAK IDŐSORA


 
A Duna elterelése óta a talajvízjárás szempontjából 3 terület különül el a Szigetközben. Az ábra mutatja a területek különbözőségét, 1-1 kút idősorával.

A TALAJVÍZ DOMBORZAT NAGYVÍZI ÉS KISVÍZI ÁLLAPOTBAN

    

    

A természetes állapotot mutató modellszámítással összehasonlítva megállapítható, hogy a Duna mentén több méterrel süllyedt a talajvíz szintje. Csökkent annak a területnek a nagysága, ahol a talajvíz a fedőrétegben tartózkodik.

          A TALAJVÍZ VÁLTOZÁSA A DUNA VÍZHOZAMÁNAK NÖVELÉSE HATÁSÁRA


 
Ha fele-fele lenne a Duna és a bősi erőmű között a víz megosztása, akkor a talajvíz a természetes állapothoz közeli helyzetbe kerülne a Középső-Szigetközben.
 
A példaként bemutatott remetei kútban a talajvízszintet a dunacsúnyi tározó duzzasztása jelentősen emeli 1995 eleje óta.
 
A fele-fele vízmegosztás (az ábra kockázott része) jelentősen csökkentené a Duna megcsapoló hatását.