PARRA-ARANGUREN BÍRÓ ELTÉRŐ VÉLEMÉNYE

1. Bár az ítélet rendelkező része mellett szavaztam, leszámítva az 1. bekezdés C pontját, kedvező szavazatom nem azt jelenti, hogy a következtetések levonásában egyetértek a Bíróság többsége által követett okfejtések minden egyes részével.

2. Az ítélet rendelkező rásze első bekezdésének C pontja ellen szavaztam az alább felsorolt okok miatt:

3. Abban az időben, amikor Magyarország felfüggesztette, majd később abbahagyta a munkálatokat, az építkezések egy része nagyjából befejeződött, különösképpen vonatkozik ez a duzzasztógát-rendszer bősi szekciójára. Annak eredményeképp, hogy Magyarország az 1977-es Szerződésben meghatározott kötelezettségeit megszegte, Csehszlovákiának az általános nemzetközi jog szerint jogában állt a Szerződést megszüntetni, amint azt a szerződési jogról szóló 1969-es Bécsi Egyezmény 60. cikke kodifikálja. Csehszlovákia azonban nem élt e jogával és úgy döntött, hogy továbbra is hatályban tartja az 1977-es Szerződést.

4. Mindazonáltal, Magyarországnak nem állt szándékában szerződési kötelezettségeinek eleget tenni, és a magyar kormány 1990. december 20-án úgy döntött, hogy

5. Amint azt az ítélet elismeri (lásd 72. bekezdés), Magyarország álláspontja ebben a kérdésben nagyon megnehezítette Csehszlovákia helyzetét, nem pusztán azért, mert már hatalmas pénzösszegeket fektetett be, hanem az olyan környezeti ártalmak miatt, amit a befejezetlenül és üzemen kívül hagyott, már meglévő és, a duzzasztógát-rendszer bizonyos szakaszain csaknem teljesen kész, építmények okozhatnak.

6. Ezenkívül, könnyű megérteni azt, hogy a csehszlovák kormány képtelen igazolni aziránt a tekintélyes pénzösszeg iránti kérelmet, amely ahhoz szükséges, hogy a környezetrombolást és a vidék degradálását a lehetséges legkisebbre csökkentse, egy olyan esetben, amikor a már meglévő építmények befejezetlen állapotukban maradtak, amint azt a Csehszlovák Szövetségi Környezetvédelmi Bizottság leírja a "Műszaki-gazdasági tanulmány a bősi vízerőmű eltávolításáról a terep visszahódítás technikáját alkalmazva", 1992. júliusa (SR,II. kötet, 3. melléklet).

7. Emiatt az okok miatt Csehszlovákia úgy döntött, hogy elvégzi azokat a munkálatokat, amelyeket az 1977-es Szerződésben előírtak szerint Magyarországnak kellett volna csehszlovák területen befejeznie, azaz, az üzemvízcsatorna felvíz-csatornájának, valamint ezt a csatornát a dunakiliti vízduzzasztóhoz közeli dunai duzzasztás helyszínével összekötő védőgátnak a megépítését (az 1977-es Szerződés 5. cikkének 5 (b) bekezdése). Figyelembe véve azt a tényt, hogy Magyarország megtagadta a megkezdett építkezések befejezését, véleményem szerint, Csehszlovákia döntése törvényes volt, mert az 1977-es Szerződés még érvényben volt a szerződő felek között, és Csehszlovákia átvette Magyarország szerepét abból a célból, hogy céljának és szándékának megvalósulását garantálja.

8. Magyarország egyéb munkálatokat is köteles lett volna magyar területen elvégezni, és Csehszlovákia ezeket nem fejezhette volna be Magyarország területi szuverenitásának megsértése nélkül, hacsak Magyarország nem járult volna hozzá e munkálatok befejezéséhez. Mivel Magyarország úgy döntött, hogy csak az 1977-es Szerződés megszüntetéséről hajlandó tárgyalni, nem volt lehetőség megszerezni felhatalmazását abból a célból, hogy a már megkezdett építési munkálatokat befejezzék.

9. Ebben az adott helyzetben, amely azért jött létre, mert Magyarország az 1977-es Szerződésben meghatározott kötelességeit megszegve nemzetközileg törvénytelen cselekedeteket követett el, véleményem szerint Csehszlovákiának jogában állt a megfelelő lépést megtenni, nemcsak azért, hogy célját és szándékát megvalósítsa, hanem azért is, hogy a lehető legelőnyösebb módon megoldja a befejezetlen építkezések következtében felmerülő ökológiai és gazdasági problémákat. Ezért Csehszlovákia jogilag igazolható, amiért az "ideiglenes megoldást" választotta (a Külön-megállapodás 2. cikkének 1 (b) bekezdése, ezentúl "C-variáns")), azaz egy ideiglenes megoldást, amely rögtön érvényteleníthető, amint Magyarország újra eleget tesz az 1977-es Szerződésben meghatározott kötelezettségeinek.

10. Ezt az ideiglenes jelleget az Európai Közösségek - Független Szakértőkből álló Bizottságának a bős-nagymarosi beruházás C-variánsának ügyében írt Csehszlovákia-Magyarország Jelentése állapítja meg:

11. A C-variáns biztosította egy vízduzzasztó-rendszer építését Dunacsúnynál, Dunakilititől tíz kilométerre felfelé (ahogyan az az eredeti tervekben is szerepelt), mögötte egy csökkentett méretű víztározóval, és egy új védőgát-szakasszal, amely a vízduzzasztót az üzemvízcsatornával és a csehszlovák területen húzódó jobb oldali védőgáttal köti össze. Ezen felül, a Dunát duzzasztani kellett; a Beruházást hatályba kellett helyezni, és néhány melléképületet Dunacsúnynál be kellett fejezni, ilyen például a hajózási zsilipek és a vízerőmű.

12. Magyarország rámutatott, hogy nem csak ezek a különbségek a C-variáns és az 1977-es Szerződés között, ugyainis a C-variánst nem közösen működtetik és mert Csehszlovákia Magyarországot soha nem tájékoztatta, mégkevésbé kérte ki véleményét a C-variáns részletes leírását és más műszaki adatot illetően mielőtt és mialatt tervezték és hatályba léptették.

13. Az ítélet figyelembe veszi ezeket az érveket. Megjegyzi, hogy "az 1977-es Szerződés alapvető jellemzője, az 1. cikk szerint, az, hogy biztosítsa a bős-nagymarosi vízlépcső-rendszer megépítését, közös befektetésként, egyetlen és oszthatatlan üzemeltetési rendszerben; és ez a "tényező a Szerződés 8. és 10. cikkében egyaránt tükröződik, biztosítván a bős-nagymarosi beruházás legfontosabb építményeinek közös tulajdonát és e közös vállalkozás koordinált, egyetlen egységként történő üzemeltetését." Majd így fejezi be: "Mindezt nem lehetne egyoldalú cselekedettel megvalósítani. Habár hasonlít némiképp külsőleg, fizikailag az eredeti tervhez, a C-variáns jogi következményeiben gyökeresen különbözik attól.

14. Az előbb említett következmény nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy Csehszlovákia nem zárta ki Magyarországot a beruházásból; épp ellenkezőleg, Magyarország saját akaratából zárta ki önmagát, amikor megszegte az 1977-es Szerződésben meghatározott kötelezettségeit. Információátadásnak, konzultációnak, közös működtetésnek és közös ellenőrzésnek csak akkor van értelme, ha Magyarország hajlandó lenne együttműködni, de abban az időben Magyarország csak a Szerződés megszüntetését fontolgatta. Ezért, ezek a meglévő különbségek Magyarországnak az 1977-es Szerződéssel szemben tanúsított magatartásának egyenes következményei, és az ítélet által megfogalmazott követelménnyel megegyezőnek kell tekinteni, mert "a szerződés határain belül maradnak" (lásd 76. bekezdés).

15. Véleményem szerint, amint azt korábban megállapítottam, Csehszlovákiának jogában állt úgy eljárnia az ügyben, ahogyan tette. Csehszlovákia magatartását nem lehet törvénytelen magatartásként elkönyvelni a C-variáns és az 1977-es Szerződés különbségeitől függetlenül; a C-variáns igazolható, mert Csehszlovákiának jogában állt az 1977-es Szerződést legjobb tudása szerint érvényesíteni, amikor Magyarország megsértette szerződésben vállalt kötelezettségeit.

16. Habár a C-variánst nemzetközileg törvénytelen lépésnek kell minősítenünk, Csehszlovákiának jogában állt ellenintézkedéseket hozni válaszul arra, hogy Magyarország megszegte az 1977-es Szerződésben meghatározott kötelezettségeit azáltal, hogy felfüggesztette, majd később abbahagyta Nagymarosnál és Bősnél a munkálatokat. A Ne,zetközi Jogi Bizottság az állam felelősségéről szóló Tervezetének 30. cikke, amely általános nemzetközi jogot kodifikál, úgy rendelkezik, hogy:

17. A Nemzetközi Jogi Bizottság az állami felelősségről szóló tervezetének 30. cikkében megkövetelt feltételek mind megvannak e konkrét esetben. A C-variáns ideiglenes és érvényteleníthető megoldásként született (lásd 10. bekezdés fent); olyan próbálkozásként magyarázható, amely arra törekedett, hogy Magyarországot rábírja az 1977-es Szerződésben meghatározott kötelességeinek betartására és nem nevezhető aránytalan válaszlépésnek. Ezért, annak feltételezése, hogy a C-variáns megalkotása és hatályba léptetése nemzetközileg törvénytelen cselekedet, eleve kizárt, mivel jogszerű, törvényes ellenintézkedés volt.

18. Az ítélet másképp látja és

19. Mindazonáltal, "a Dunából való vízkivételt" az 1977-es Szerződés 14. cikke szabályozza. Nemcsak a 14. cikk, hanem mindegyik szerződési rendelkezés, amely Csehszlovákia, majd később Szlovákia magatartását igazolhatja, szükségszerűen alkalmazandó ahhoz, hogy megállapítást nyerjen a tény: törvénytelen volt-e az említett állam magatartása? - mivel az ítélet elismeri, hogy az 1977-es Szerződés és az ahhoz kapcsolódó okmányok még hatályban vannak a két fél között.

20. Véleményem szerint, nem szükséges az előbb említett indokok közül választani, ahhoz, hogy a Csehszlovákia, majd később Szlovákia által tanúsított magatartást jogilag igazoljuk, mert a jogi következmények ugyanazok, azaz a C-variáns megalkotása és hatályba léptetése nem tartható nemzetközileg törvénytelen cselekedetnek Csehszlovákia részéről; és Szlovákia, mint egyedüli jogutód-állam, nem tanúsított jogszerűtlen magatartást a C-variáns mai napig történő alkalmazásával.

21. A bírák közül számosan, magamat is beleértve, kértük, hogy az ítélet 2. bekezdésének D pontjában taglalt két vitás kérdés ügyében külön szavazást rendeljenek el. Mindazonáltal, a többség úgy döntött, súlyosan megkurtítva ezzel a kifejezés szabadságát, hogy mindkét kérdésben egyetlen szavazat jogosult dönteni; a homályos indoklást a Bíróság tanácskozásának bizalmas volta fedi.

22. Mivel nem maradt más választás, vonakodva úgy döntöttem, hogy a 2. bekezdés D pontjára szavazok, függetlenül attól a véleményemtől, mely szerint a C-variáns megalkotása és hatályba léptetése nem tartható nemzetközileg törvénytelen magatartásnak Csehszlovákia részéről; és hogy Szlovákia, mint az előbb említett állam kizárólagos jogutódja, nem tanúsított törvénytelen magatartást a C-variáns mai napig történő alkalmazásával. Döntésemet csak azzal lehet magyarázni, hogy ez volt az egyetlen kivezető út abból a kényszerhelyzetből, amibe annak révén kerültem, hogy a Bíróság többsége igen különösnek nevezhető módon hozta meg döntését, az 1977-es Szerződés, valamint az ahhoz kapcsolódó okmányok keretein belül értelmezendő, azaz, az 1977-es Szerződés 14. cikke 3. bekezdésének alkalmazásával, abban az esetben, ha "a jóváhagyott Közös Egyezményes Terv vízegyensúlya szerint meghatározott vízmennyiséget meghaladja a kivont víz mennyisége". Mindazonáltal, elvben, Szlovákia nem fogja Magyarországot kárpótolni azért, hogy Csehszlovákia hatályba léptette a C-variánst és Szlovákia továbbra is üzemelteti, hacsak nyilvánvaló jogi visszaélés nem történik a részéről.

23. Véleményem szerint az ítélet rendelkező része 2. fejezetének A pontját nem lett volna szabad csatolni, mert Szlovákiának az 1977-es Szerződéshez való csatlakozásának kérdését nemcsak hogy nem továbbították a Bírósághoz a Külön-megállapodásban, de az a felek által a Külön-megállapodás 2. cikkének 1. bekezdésében megfogalmazott kérdéseinek alapján hozott döntés jogi következményének sem tekinthető. Sőt, a Bíróság válasza nem teljes, hisz nem esik szó az 1977-es Szerződéssel "kapcsolatos okmányokra" vonatkozóan, és nem veszi figyelembe az eltérő véleményen lévő bírák álláspontját, akik azt állítják, hogy az 1977-es Szerződés már nem volt hatályban.

(Aláírás) Gonzalo PARRA-ARANGUREN